2022-ben erősen viharos tengeren hajózott a magyarországi média, elég megemlíteni az országgyűlési választások mindig turbulens hangulatát, aztán a választások után tonnaszámra megszűnő újságokat és egyéb médiumokat. 2023-ra aránylag letisztult a kép, azt láthattuk, hogy nagy eltűnések nem történtek, de azért kisebb-nagyobb krízisek meglegyintették a kormánytól függő és attól független sajtót és médiát.

Általánosságban elmondható, hogy két folyamat motiválta mindezt: egyfelől a pusztulat gazdasági helyzet az Európai Unió legmagasabb inflációjával, illetve a közösségi média totális dominanciája, aminek nagy elérése miatt már a legtöbb szereplő szívesebben invesztált ezekbe, mint print vagy online lapokba. Ahogy ősszel megfigyelhettük, azért a tévéről még nem mondott le a magyarság, a hirdetni vágyó vállalatok egymás sarkát taposták, hogy a fontos csatornákon, főműsoridőben megjelenhessenek. Lássunk pár általános fejleményt, majd nézzük át szektoronként, milyen volt az év kis hazánkban médiaiparilag!

Sajtószabadság, bevételek, befolyásos nők

Nyomás alatt az első generációs közösségi oldalak, kopogtat az AI-szövegírás, egyre erősödik a TikTok, miközben a több szinten tomboló válság hatására besokallnak az olvasók, írtuk még januárban a Reuters Institute tavalyi előrejelzésében (ami annyiban jött be, hogy az AI-szövegírás nem kopogtatott, hanem a falat áttörve jött be a házba). A Reuters jelentése a magyar médiaállapotokról is megemlékezett, nagyjából azokat a trendeket sorolva fel, mint amiket a bevezetőben említettünk.

Eközben a Riporterek Határok Nélkül szervezet májusi jelentésében Magyarország fejlődést ért el a sajtószabadság terén, fel is jött a 85. helyről a 72. pozícióba. A globális összkép persze lesújtó: dezinformáció, fake news, rosszra használt AI és könyörtelen rezsimek uralják a világ médiáját. A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának jelentése se festett rózsás képet Magyarországról: kormányzati médiagólem, gondosan szelektált állami reklámköltések, a független sajtó szívatása jellemzi a hazai médiapiacot szerintük.

Pénzügyileg is átnéztük szokás szerint az eredményeket (ezek ugye 2022-esek). A kormányzati médiacirkáló, a Mediaworks toronymagasan kiemelkedik bevételi szinten, és a 2021-es bukta évhez képest tisztes profitot is termelt. A második helyezett, és a mezőnyből még csak-csak kiemelkedő Central Médiacsoport is javuló számokkal nézett szembe. Akadtak bukfencek is: míg az Index.hu szinte alig termelt nyereséget, addig a Demokrata és a Népszava kiadói veszteségbe mentek át.

Általános médiás érdekesség még, hogy a Forbes magazin márciusban is rangsorolta (többek közt) a médiapiac legfontosabb női alakjait. Ismét az RTL-t vezető Vidus Gabriella végzett az élen, mögötte a Mediaworksöt irányító Kálmán Erika, majd a Central Médiacsoport digitális lapigazgatója, Pácsonyi Daniella következik a dobogón.

TV: Góliát, Góliát és dávidok

Tévé szempontjából nagy változások nem voltak 2023-ban. A piac továbbra is az RTL-TV2 párharctól hangos, amiben az utóbbi vált domináns szereplővé. A nézettségi lemaradásra az RTL egy rakat új formátummal reagált, amivel valamelyest vissza tudott év végére kapaszkodni a versenyben. A többi csatorna szokás szerint a kanyarban sem volt, bár átstrukturálásokon és műsorbevezetéseken átestek. A közmédia meg külön történet, még mindig rejtély, évi százmilliárd forintnál is nagyobb összegből hogyan lehet sok esetben ennyire nem közszolgálati tartalmakat csinálni és venni.

Az esztendő rögtön egy hatalmas telkóvásárlással indult, ami tévés szempontból sem mellékes: a UPC-t korábban bekebelező Vodafone-t bekebelezte a magyar állam.

Az RTL-től február elején távozott Szabó Zoltán, a médiacég marketing és kommunikációs igazgatója, aki később a HVG-nél helyezkedett el. A csatornát működtető cég felsővezetése is csakhamar átalakult: létrehoztak egy új vezetői testületet, az Executive Committee-t (EC-t), amit Vidus Gabriella vezet, a bizottság tagjai pedig mind más szakterületért felelnek. A csatorna közben belengetett új tartalmakat is, többek közt a Valami Amerika sorozattá alakítását, amit már az RTL+ streamingfelületre terveztek eleve, aminek 2023  elején negyedmillió előfizetője volt.

Az RTL-nek a 2022-es pénzügyi évben némileg csökkent a bevétele és nyeresége, de nem drámai mértékben.  Az RTL fontos és közvetett igazolása lett tavasszal a TV2-n sok sikeres műsort felfuttató kreatív producer, Bányai Gábor, aki a zömmel RTL-es műsorokat készítő Scripted Productionshöz ment. Egy fontos távozó is volt, 25 év után elhagyta Herman Péter Pierre kreatív producer a tévét. Ősszel a bérükkel és munkafeltételeikkel elégedetlen, RTL-es produkciókba is bedolgozó munkások tüntettek az RTL-székház előtt. Mikuláskor robbant a hír, miszerint svéd tulajdonosa eladja a közép-európai térség egyik legjelentősebb, az RTL sok műsort készítő cégét, a Paprika Studiost.

A Digital Media Hungaryn az RTL bejelentett új formátumokat, így a Lego Masterst, a Traitorst, az HIP-t és a Best Bidet is, de ezek közül nem mindegyik indult is el ősszel. Augusztus végén Kolosi Péter egy programbejelentőn több programot is bejelentett, részben fedve a tavasszal közölteket (Házasodna a Gazda,  The Traitors - Gyilkosság a kastélyban, Lego Masters, A város királynői – The Real Housewives of Budapest, Éden Hotel, Sztárbox, Kanapéhuszárok stb.). Az őszi Big Picture konferencián pedig négy új tematikus csatornát és több őszi műsort is újra beharangozott az RTL.

A TV2 kettős arcát jól mutatta, hogy a nagyjából politikamentes szórakoztató műsoraik általában pozitív fényben tündököltek, azonban a folyamatosan hazugságokon kapott Tényekkel nem épp a minőség felé ment a csatorna. Tavasszal kijött a hír: tíz percig olvashatja fel a csatorna bemondója a Juhász Péterrel kapcsolatos hazugságok miatti 16 helyreigazítást. Ha már politika: az állam a TV2-n költött 2022-ben a legtöbbet műsortámogató kampányokra, ezt az Átlátszó derítette ki májusban. A csatorna bevételei és nyeresége is csökkent ugyan a 2022-es adóévben, de működése még így is stabilnak mondható. A csatorna felsővezetésében is történtek változások: Hajós Andreát Tóth Bence váltotta a TV2 Csoport pénzügyi igazgatói posztján. Érdekes kezdeményezés lett, hogy a TV2 influenszerügynökséget épített a képernyős arcaiból, de előremutató volt az is, hogy áprilisban reklámmentesen is elérhetővé tette streamingfelületét.

A csatorna 2023 őszére szépen bevásárolt formátumokból, ezt a tavaszi Digital Media Hungaryn jelentették be (I can see your voice, Cash or trash, Rich Kids Go Skint, Password, Power of love, Next Topmodel Hungary), ezek közül több el is indult valóban (Ördög Nóra és a topmodellek hirdetéseivel tele is volt az ország). A Big Picture konferencián aztán meg is tudtuk, hogy a Next Topmodel valóban elindul, lesz ismét Szerencsekerék, a TV2 Kidsről száműzik a reklámokat és megújul a Tények arculata.

És akkor némi közmédia: az MTVA 2032-ig megkapta az olimpiai közvetítési jogokat, ez 2-2 téli és nyári játékokat jelent. A Forma-1 közszolgálatilag fontos jogait is megszerezték 2025-ig, cirka 15,8 milliárd forintért. Egy nagyon fontos jogot viszont elbukott az MTVA: mindenki megdöbbenésére az RTL rálicitált a Bajnokok Ligájában, így 2024 őszétől három szezonon át az RTL és streamingfelülete fogja adni a meccsek zömét. (Az őszi sportközvetítések jogait itt foglaltuk össze.)

A tiszta autók oltárán is áldoztak a Kunigunda utcában: februárban dőlt el, hogy 35 millió forintért autómosót kapnak. Ha már tisztaság: a közmédia Brüsszelben is irodát nyitott a hiteles tájékoztatásért. Az MTVA mindenkit lenéző attitűdjére jellemző volt az, ahogy a Fortepannal bánt: a fotóarchívumra családilag ráhagyott, de szerzői jogilag a közmédiát illető (de ugye közpénzen készült) fotóanyagot az MTVA nem engedte oda a Fortepannak szabad felhasználásra, inkább pénzt kér változatlanul azoktól, akik ezt tennék (a megtekintés ingyenes). A Fortepan végül engedett, törölte a kérdéses 31 fotót.

Eközben a Viasat-csatornákat üzemeltető Antenna Entertainment régiós csatornaigazgatójaként debütált az RTL-től érkezett Kis-Bocz Éva. Ők két fontos formátumot hoztak be: míg a Geszti Péterrel felálló Adom a napom egész népszerű lett, be is jelentettek új évadokat, addig a Szingli vagy svindli című párkereső reality nem hozta az elvárt nézettséget. Az Antenna görög anyacégénél is komoly, a magyar leányt is érintő személyes változások voltak (Benda Gergely is feljebb lépett), majd kiderült, hosszú évek után Prukner Brigitta producer távozik a cégtől.

Az ATV-n is több változás volt, júliusban Osztás Attila és Szurok András kaptak új posztot. Augusztus közepén jelentette be a médiacég, hogy az ATV, az ATV Spirit és a Spirit FM egyes műsorai is megjelennek más platformjaikon. Őszre bejáratott és új műsorokat ígért a csatorna, az előbbire a Géniusz vetélkedő, az utóbbira az Élőben jófej példa. Az ATV mellett a TV2 és a közmédia reklámidejét is értékesítő Atmediába közben bevásárolta magát Mészáros Lőrinc magántőkealapja. Az ősz fontos ATV-s híre volt még, hogy sorozatos késései miatt elváltak a csatorna útjai Gajdos Tamással, az ezutáni átszervezés Stohl Lucát és Rónai Egont is érintette. Novemberben pedig Vogyerák Anikó, Szlazsánszky Ferenc és Gavra Gábor új pozícióit jelentették be.

A HírTV-nek Pálffy István története jelentett kisebb mérföldkövet: a veterán tévés és KDNP-s politikus (és diplomata) esti műsort kapott, de két nap után távozni kényszerült egy pedofíliát mosdató mondatsora után. A kisebb csatornáknák jelentősebb hír volt még a Dikh TV-t üzemeltető TMG új, magyar filmes tévécsatornájának, a Magyar Mozi TV-nek az elindulása március elején. Eközben Kiss Péter, a Media Vivantis eddigi programigazgatója magasabb pozícióba került, szeptember 1-i hatállyal kinevezték a Life TV és az Ozone TV csatornaigazgatójává.

A magyar televíziózás egy ikonikus alakja is elhunyt tavaly: a kvízmesterből lett politikus Vágó István, akinek nevéhez olyan műsorok fúződtek, mint az Álljunk meg egy szóra!, a Mindent vagy semmit, illetve a Legyen ön is milliomos!

Végül álljon itt a 2023-as tévés szezon legfontosabb kreatívos anyaga, ugyanis elkészítettük ismét a produceri listát, katt a helyezettekért!

Zubogó folyam, avagy streaming és youtuberek

Agyaltunk, hogy a tévéhez sűrítsük-e be a streaminget (főleg, hogy a két nagy hazai kereskedelmi mamut, az RTL és a TV2 is saját felülettel rendelkezik már), de túlzottan önállósult ez a műfaj ehhez. Magyarországon láthatóan a Netflix dominál, de nagyon feljött a Disney+ és a SkyShowtime, és még nem amortizálódott le az HBO-ból lett Max és az AppleTV+ sem.

Tavaly az első fontos, hazai vonatkozású streaminghírünk volt, hogy az HBO-tól (más térségbeli filmekkel, sorozatokkal együtt) kiebrudalt A besúgót megvette a SkyShowtime, sok más kelet-európai produkcióval együtt. Ha már térségünk: az említett SkyShowtime tisztes reklámhadjárattal kísérve február 14-én indult el Magyarországon és a régióban. Mindeközben az HBO hivatalosan is pusztán Maxként folytatta, az egyre jobban lemorzsolódó hazai előfizetői kört pedig egy saját gyártású, szó szerint konstruktív realityvel, A híddal akarta megtartani.

Hogy a Netflixszel is foglalkozzunk, meg kell említeni, hogy a Kárpát-medencéből sokáig csak távoli viharfelhőként látott jelszómegosztási szigorítás nemzetünket is elérte. A Nielsen közben novemberben publikált kutatásában megállapította, ugyan tör előre a streaming, de a lineáris tévét még nem tudta maga alá gyűrni.

A hazai youtuberekkel is foglalkoztunk olykor, pl. a klasszikus médiumkategóriákba nehezen besorolható Partizánnal: fontos hír volt júniusban, hogy távozott a videós műhely második embere, az operatív-produkciós vezető Schőn Edina. Hozzájuk kapcsolódik, hogy a Mérték és a Medián megvizsgálta, hogyan változtak a hírfogyasztási szokásaink, és a YouTube-vonalon egyértelműen a Partizán lett a legnézettebb. Ősszel nem várt helyről érkezett az újabb hazai sztáryoutuber: a 90 éves Vitray Tamás indított családjával beszélgetős műsort. Szintén őszi hír volt, hogy egy másik generációról, a Z-ről készít sorozatot a Compact TV, ráadásul Mazzag Izabella rendezésében.

És még egy fontos iparági hír: Müller Péter és Szabó Gergő eladták YouTube-csatornákat építő cégüket, a Special Effects Mediát egy amerikai tulajdonosnak.

NER-rádió és podcastreneszánsz

A rádiózás visszaszorulásáról ugyan még nem lehet beszélni (jelen sorok írója is hallgat autóban rádiót, dacára a vármegyéje gyalázatos minőségi kínálatának), de audio vonalon egyre hangsúlyosabbak a podcastok is. Így metodikailag össze is vontuk a két műfajt.

A közmédia alá tartozó, sokáig alacsony minőségű könnyűzenét sugárzó Petőfi Rádió több átalakuláson ment át 2023-ban: először a kultúrában erősen háttérbe szoruló Demeter Szilárd Petőfi Media Groupja vesztette el a műsorkészítés lehetőségét, majd a rádió kínálatát átállították csak magyar zenékre (az átállás sok ember kirúgásával is együtt járt). Jó hír volt a klasszikus műveltségűeknek, hogy a Bartókon újraindult a nosztalgikus műsor, a Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben.

Szintén a NER-médiát érintő hír volt, hogy a Karc FM tetszhalott állapotba került, műsorait szinte mind megszüntették, a Hír TV műsorainak hangzóanyaga csendült fel rajta, neve Hír FM-re változott. Májusban aztán távozott is posztjáról a HírTV és a Karc FM vezetője, Répásy Bálint, helyére Madarász János érkezett. Mindez nem csoda, ismét masszívan veszteséges évet zárt 2022-ben a Hír TV és a Karc FM is.

Online rádióként indult újra a kilencvenes években és a kétezres évek elején aktív, rockzenei, majd 180 fokot fordulva elektronikus tánczenei Roxy Rádió áprilisban. Az FM-frekvencián is elérhető Sláger FM is belépett az online térbe tavasszal egy új applikációval. Az adóhoz kapcsolódó hír volt még, hogy tovább szűkült a helyirádiós piac, miután a veszprémi Méz FM-et magába olvasztotta a Sláger FM, a Rádió 1 pedig a Duna-Tisza közén terjeszkedett nagyot. Apropó Rádió 1: Vadon János hosszú évek után elhagyja a Balázsék című reggeli műsort, ez decemberben derült ki. Mi pedig megírtuk nagy cikkben, milyen egy jó rádióreklám.

Folytassuk a Whitereport jelentésevel: a felmérés szerint a szórakoztató, a pszichológiai és a sport tartalmakat szeretik a magyarok leginkább a podcastok között. Az IAB Hungary pedig májusra mérte fel a témát, és másfél millió hazai podcasthallgatót talált, e szám két év alatt majdnem megduplázódott. Az is kiderült, a hallgatók többségét nem zavarja a reklám podcast közben. Érdekes podcastok is indultak, mint a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, Budapest 150. szülinapjára készített sorozata, vagy a Marquard Media két magazinjának podcastja (és párat még az online médiás résznél is említünk majd).

Online média: szűkülő NER-site-ok, belülről porladó portálok

Ha egetrengető változások tavaly nem is voltak a hazai hírportálok és online magazinok terén, azért sok személyi változás akadt, több portálnak pedig szabályos belső villongásokkal kellett megküzdenie. Januárban a hírportálok között néztünk szét Júzerszkander sorozatunkban, a 24.hu, a Blikk, az Index és az Origo uralmát láttuk, de utóbbi a fiatalok közt nem túl népszerű. Tavasszal azt szűrtük le a Júzerszkanderből, hogy a belső válságok nem látszottak a 444 és a Telex olvasottságán, az RTL.hu nagy elánnal jött föl, és a 24.hu is verhető. Méretes különkiadással jöttünk ki nyáron a női magazinok olvasottságáról, több aspektusból is vizsgálva a műfajt, e címmel foglaltuk össze ezt: Női oldalak között a Femina vezet, erősödik a Kiskegyed, több kiadvány a Facebook miatt esett be.

Összefoglaltuk nektek nyár elején, mely balatoni portálokat lehet olvasgatni a strandon, sőt az egyik lassan megszűnő, régi site vezetőjével interjúztunk is.

A szép lassan a kormányközeliség felé araszoló Index tartalomfejlesztési vezetője, Bugyinszki György január elején saját kezdeményezésre vált meg a posztjától. A kormányközeli Mediaworksszel kötött megállapodást év elején az Indexet is kiadó Indamedia: egy videós hirdetési megoldását tette hozzáférhetővé. Konkrétan Rónai Egonnal új közéleti videós műsort indított márciusban az Index. Az Indamedia alá tartozó Totalcar főszerkesztői pozíciójából távozott áprilisban Iván Róbert, a helyét a két vezető szerkesztő vette át, rotációban. Az egyes indás cégek pénzügyi helyzete az éves beszámoló alapján stabilnak volt mondható. Az Indamedia egyik kiadványa, a gazdasági Napi.hu szeptemberben nevet váltott, az új Economx pedig új podcastokat is ígért.

A keményebb NER-es világban egy egész bejáratott revolvermédia-márkát helyeztek egy polccal lejjebb: februárban ugyanis az Origo egyik rovatává zsugorodott a 888. Eközben a Pesti Srácokat (PS) is sújtott az élet: YouTube-csatornájukat letiltották. A PS-sel kapcsolatos további hír volt az első félévből, hogy informatikailag integrálódott a Mediaworksbe, anyagai bekerültek annak médiamátrixába. A Mediaworks egyébként anyagilag sikeresen zárta a 2022-es évet, főleg a reklámügynökségi és hirdetési bevételeik mentek nagyot, viszont a lapértékesítési bevétel csökkent. Idetartozó hír volt még, hogy Deák Bálint megszűnt a Figyelő és a Világgazdaság főszerkesztője lenni, őt Szajlai Csaba váltotta (a lapcsoport teljes gazdasági divíziójának vezetője lett).

Februárban Kánya Andrea lett a Startlap új főszerkesztője. A Startlapot is kiadó Central Médiacsoporthoz kapcsolódó hír, hogy az első félévben egy férfiaknak szóló oldalt indítottak First Class néven. Márciusban a 24.hu aloldalaként indult el a Top24 nevű, szavazós toplistákat gyártó oldal. Szintén tavasszal Kempf Zita a Central által kiadott Házipatika és a Gyerekszoba főszerkesztője. A Central is kihozta aztán a 2022-es pénzügyi adatait, amik stagnáló bevételeket és növekvő nyereséget mutattak.

A Telex éve elképesztően turbulens volt, csak kapkodta az ember a fejét. Tavasszal négy új podcast indítását jelentette be közéleti, bűnügyi, gasztro és zenek vonalon. Április végén távozott Munk Veronika alapító főszerkesztő és tartalomfejlesztési vezető a laptól (a szlovák Denník N-hez igazolt, és később interjúban mesélt a Kreatívnak a folyamatról), majd Lovas Gergő főszerkesztő-helyettes is felállt (a 444-hez ment). Ezzel nem ért véget a hullám, Rovó Attila főszerkesztő-helyettes és Haász János szerkesztő május közepén jelezték távozásukat (Haász a 444-hez ment). Mindez nem volt véletlen, állítólag a dolgozói részvényprogram elhúzódása is belső feszültségeket keltett. 

Végül Német Tamás vette át június elején a főszerkesztői posztot Dull Szabolcstól, aki szakmai igazgatóként folytatta munkáját (kiderült e cikkből az is, Tóth-Biró Marianna főszerkesztő-helyettes is távozott). Német később strukturális változásokat is bejelentett, részben a távozásokra hivatkozva. Később Pusztay András lett a lapot kiadó Van Másik Zrt. vezérigazgatója, a céget irányító igazgatóság elnöke Kárpáti Márton lett. A dolgozói részvényprogramról és Munk Veronika távozásáról is írt augusztusi közleményében Kárpáti, októberben pedig már be is jelentették: részvényesek, tehát tulajdonosok lettek a telexes újságírók a cégben. Ősszel elindult az After, a Telex podcastjából kinőtt popkulturális oldal, majd a Választási Földrajz Facebook-oldal Telexre költözését jelentették be.

Tavasszal interjút készítettünk Diószegi-Horváth Nórával, a 444 kiadója által működtetett Lakmusz tényellenőrző lap újságírójával, aki többek közt mesélt az őket ért NER-es támadásokról és az objektivitás fogalmáról is. A 444-nél magánál komoly belső konfliktus tört ki tavasszal, belső vizsgálat is zajlott egy középvezető viselkedése miatt. Ettől függetlenül távozási hullám indult be, először Mészáros Zsófia vezető szerkesztő ment el (és ősszel elindította a rejtélyes Pelikán Projektet), őt követte Magyari Péter újságíró és több más ember. A kiadó Magyar Jeti Zrt. amúgy szolid nyereséggel, ám csökkenő olvasói befizetésekkel hozta le a 2022-es évet, míg a HVG kiadója profitja kicsit csökkent a pénzügyi beszámolója szerint.

A G7 gazdasági magazinnál tavasszal még sokan nem tudhatták, miért váltotta Neizer Anita Szentkirályi Balázst a vezetői poszton. Szomorú értelmet nyert e lépés decemberben, amikor Szentkirályi hosszas betegség után elhunyt. Előtte szeptemberben rázott meg minket egy gyászhír: Szedlák Ádám Zoltán, barátainak Kelt, korábban a Kreatívnak is cikkeket írt újságíró borzasztó fiatalon elhunyt.

Szombathy Pál főszerkesztő elhagyta a 168 Óra kiadóját, valamint így tett Trencséni Dávid hírigazgató is, erről márciusban írtunk. Vékási Andrea lapigazgatói pozíciót kapott a Milkovics Pál vezette Michaeli, Schwartz & Brit Mediánál (ami a 168 Órát is kiadja). A 150 éves Népszava pedig belépett a 21. századba, appot fejlesztettek neki. Gattyán György eközben megszerezte a Frisshírek.hu-t, májusban mindenkinek felmondtak, ősszel pedig Tarr Péter váltotta Datki Szabolcsot a főszerkesztői székben.

Az Autónavigátor főszerkesztő-váltásáról is hírt adtunk, Horváth András érkezett Katona Mátyás helyére. Az Autónavigátort és a Jófogást is tulajdonló Adevinta februárban jelentette be, hogy lelép a magyar piacról. Eközben a WMN.hu-n is változások zajlottak: Milanovich Domi főszerkesztő-helyettes lett, podcastokkal, videókkal erősített a női lap. Októberben írtunk róla, hogy a Revizor kritikai lap veszélybe került, ezért előfizetőket toboroz.

Eközben az online tartalomgyártásnak egyre jobban oda kellett figyelnie az olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások rohamos terjedésére, mint a ChatGPT. És ha már kibertér: augusztusban a magyar hírportálok ellen elszaporodott túlterheléses kibertámadásoknak igyekeztünk utánajárni (ami aztán lapunkat is elérte szeptemberben). Decemberben elindult a Threads Magyarországon is, ezt az X-szé megboldogult Twitterre adott Meta-válasz lett. Az év végére jött be a hír, hogy a parlament megszavazta a szuverenitásvédelmi törvényt, ami ellen több civil szervezet és független szerkesztőség is tiltakozott. 2024-ben kiderül, beveti-e a kormány a független lapok ellen az új, szinte senki felé elszámolással nem tartozó hatóságot.

Folytatódott a print agóniája

A nyomtatott lapok piaca az internet előretörésével globálisan egyre szűkül, nincs ez másképp Magyarországon sem, jellemző, hogy már csak négy országos print napilapot kapni az újságosoknál. 2023-ban is kiderült, nem adja föl mindenki, de a könyvszakma azért át tudott élni szomorú izgalmakat. Mindenesetre a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) felméréséből az jött le az év elején, hogy a reklámtortából a harmadik legnagyobb részt még mindig a print hasítja ki, és érdemben nem csökken az itt elköltött pénz (nyilván csak ha nem számolunk az inflációval).

Napilapok szintjén az év első fontos fejleménye volt, hogy új főszerkesztőt kapott a Magyar Nemzet: Toót-Holló Tamást Néző László váltotta a poszton. Az egyre inkább központilag szerkesztett, a kormányközeli médiagólem markában lévő megyei lapok olvasottsága közben folyamatosan zuhant, Észak-Magyarországon kiemelkedően. A Nemzeti Sport napilap eladásai is csökkenőben voltak, aztán a kormány úgy döntött, több mint 1,3 milliárd forintból napi 10 ezer példányt megvesz az állami kézbe került lapból (Orbán Viktor kormányfő közismerten nagy rajongója az újságnak). A kormányzat a napilapok áfájának 0 százalékra csökkentésével is a műfaj túlélését próbálta elérni.

A Népszava a politikai árok másik oldalán pedig betöltötte a 150. szülinapját, amit életműdíjakkal ünnepelt. A laptól később távozott Bernau Péter főszerkesztő-helyettes (a Vasas sajtóosztályához), a helyére Varga Dóra érkezett. A Blikket is kiadó Ringier május végén tette közzé előző évi pénzügyi mutatóit: a bevétel nőtt, a nyereség csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Hogy ennek tudható-e be, hogy a lap megszabadult a rejtvénymagazinjaitól, azt nem tudni, mindenesetre a digitális portfolió erősítésére hivatkozva hozták meg a döntést.

Februárban derült ki, hogy a Marquard Group Hungary print és online magazint indít InStyle Men néven (főszerkesztője Zomborácz Iván lett). Ha már Marquard: a cég CEO-jával, Bijan Khezrivel szeptemberben nagyobb interjút is készítettünk, szerinte a magyar piac rossz állapotban van, de ez nem a lehetőségek hiányát jelenti.  Vissza a tavaszhoz: ICT Global néven 100 ezer olvasót megcélzó informatikai magazint indított el márciusban Urbán Zsolt. Május végén főszerkesztőt váltott az Éva Magazin: Birta Brigitta érkezett Tomsits Tímea helyére. A HVG-nél nagy nemzedéki váltás történt októberben: Szauer Péter több évtized után visszavonult, és átadta a Kiadó operatív irányítását fiának, Szauer Tamásnak. A periodikák között még egy hír: Ski+ néven évente megjelenő síelős magazint indított decemberben a volt NLC-s Fencsik Tamás.

Azt is megírtuk, hogy a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt márciusban beperelte a kormányt a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, a Jelen és a Magyar Hang. Erre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón gúnyosan reagált, mondván a kormány olvasottság alapján hirdet a lapokban (és egyéb médiában). A NER kedvelőinek jó hír jött, hisz ugyan megszűnik a Médianéző Kft., de az általa működtetett Médiapiac lap és a Jótollú Magyar Újságíró Díj megmaradnak. A lappiacnak mindenesetre nagy gyomros lett, hogy a Magyar Posta júniustól beszüntette az újságárusítást az összes eladóhelyén, ez váratlanul érte a kiadókat.

A művészeti folyóiratok eleve nehezen tudnak megmaradni piaci körülmények között, függnek az állami donációktól, de egy fontos érvágást el kellett szenvedniük: a könyvtárellátó nem kapott pénzt rá, hogy vásároljon belőlük. Később a művészeti folyóiratok helyzetét körbejáró cikkünkben az Artmagazin, a Balkon, az Új Művészet, a Fotóművészet és A mű főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogyan tarthatóak fenn a jelen helyzetben az állami támogatás nélkül maradó művészeti folyóiratok. A helyi médiának viszont jó hír, hogy az Arcanum bejelentette, digitalizálni fogja a kistelepülések kiadványait.

A könyvszakma egy gyászhírrel kezdte az évet: elhunyt Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó 1995-2015 közötti igazgatója (és az Arany Medve-díjas Testről és lélekről c. film egyik főszereplője). Szintén nem vidám történet, hogy mekkora háború alakult ki az Európa és a XXI. Század Kiadó között egy Háború és béke (újra)fordítás körül. A könyvpiacot megrázta nyár elején, hogy a kormányközeli káderképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa lett a Libri-Bookline többségi tulajdonosa. Hogy a folyamat miként zajlott le, és hogy tiltakoztak írók ellene, arról itt írtunk. Az MCC mindenesetre igyekezett mindenkit megnyugtatni, nem lesz indexálás, nem lesznek tiltott címek és témák, bár egy-két könyvesboltot be kell majd zárni. Később kormányközeli emberek kerültek be a cég igazgatóságába.

Május óta a kormányhivatalok elkezdtek bírságolni, ha a melegellenes jogszabályba ütköző könyvet szagolnak ki a polcokon. A könyves láncok szekciók közti mozgatással és lefóliázással védekeznek a megbélyegző törvény ellen, erről nyáron írtunk. Hamar jött is az első nagy bírság: a Fővárosi Kormányhivatal a Líra láncot büntette 12 millióra a homofób törvényre hivatkozva.

Azért szép könyvekkel is foglalkoztunk, amikor Polgárdi Ákossal, a Magyar Könyvtervezés Díj alapítójával beszélgettünk, aki a nemzetközi színvonalú magyar könyvdesignt méltatta. És végül némi infó az NMHH-tól arról, mit és hogyan olvasunk: Jön föl az e-könyv, de még messze van a nyomtatott verziótól eladásban, népszerűségben, az ország leglelkesebb olvasói pedig a fiatal/idős budapesti nők.

(Kiemelt kép: Imgflip)