A Reuters Institute idei jelentéséhez 303, alapvetően hírekkel foglalkozó médiaipari vezetőt kérdezett 53 országból. Az anyag szerzője Nic Newman, a Reuters egyik senior kutatója.
Vidám(abb) híradó?
A kutatás összefoglalója nyilvánvaló tényekkel indul: az elszálló infláció a hírmédia fenntarthatóságára is hatással van, mivel a háztartások kevesebbet költhetnek alapvető szükségleteiken túl. Aggodalmat okoz az orosz megszállás Ukrajnában, ismert téma a klímaválság, de ne feledjük a Covid utóhatásait sem. Newman szerint mindez pozitívan is hathat a bizonytalanságban fogódzót kereső emberek híréhsége miatt, de a hosszan elhúzódó krízisekben könnyen kiégnek az olvasók: sok vezető tart attól, hogy idén többen fognak elfordulni a hírektől. Lehet, hogy emiatt a kiadók elmozdulnak a reménykeltő, hasznos tanácsokat adó cikkek felé (is).
Társadalmilag hasznos közösségi média?
A Big Tech felületek egyre komolyabb nyomás alá kerülnek, és erről nem csak a gazdasági válság tehet: a szabályozással küzdő Facebook és Twitter felett látványosan repül el az idő (vagy Elon Musk), a fiatal generáció pedig továbbra is leginkább a TikTok irányába vándorol. Newman szerint mindez talán adhat reményt arra is, hogy idén végre megjelenjenek a dühöt tápláló kontentet előnyben részesítő felületek helyett a valódi kapcsolódást és a társadalmak számára hasznos tartalmat generáló alkalmazások. Az első generációs nagyokból kiábránduló tömegek egyértelműen valami újra vágynak.
Egyre több segítőkész AI?
A trendek egyelőre kevésbé kedveznek Mark Zuckerbergnek és a metaverzum kiépülésének (legs!). Miközben a régi közösségi médiát elkezdtük temetni, robogunk a munkánkat megkönnyítő AI-ok irányába. A mesterséges intelligencia új eszközei segíthetnek például a folyamatos etetést kívánó szörnnyé alakult hírverseny problémáján is. Ugyanakkor meg fognak jelenni azok az etikai dilemmák, amikre minimum a múlt század közepe óta készül az emberiség. Emellett velünk maradnak a deep fake és más mesterségesen előállított, műanyag médiatartalmak is. A Reuters szerint ideje becsatolni az öveket.
Még néhány fontos megállapítás:
- A kiadók mindössze 44% magabiztos, 19% pedig kifejezetten rossznak látja a helyzetét. A válaszadók a növekvő kiadások, a kevésbé lelkes hirdetők és az előfizetők visszaszorulása miatt aggódnak. Még az optimista válaszadók szerint is várhatóak elbocsátások vagy más megszorítások.
- A legtöbb kiadó tart attól, hogy az emberek inkább kerülni fogják idén a híreket (77 %), főleg a háborúval kapcsolatban. Erre a helyzetre a szerkesztőségek jellemzően nem több pozitív hír írásával, hanem magyarázó tartalmakkal (94%), kérdés-válasz formátumokkal (87%) és reményt keltő sztorikkal (66%) terveznek reagálni.
- A vezető szakemberek 80%-a nevezte az előfizetőktől és támogatóktól befutó összeget a legfontosabb bevételi forrásnak, megelőzve a display és natív hirdetési formákat. A válság ellenére a válaszadók 68%-a bízik abban, hogy 2023-ban többen fizetnek majd a tartalmaikért.
- A tervezett közösségi média szabályozások kapcsán a megkérdezettek 54%-a aggódik amiatt, hogy nehezebb dolga lesz az újságíróknak, ha a kormányoknak kellemetlen híreket szeretnének majd publikálni.
- A szerkesztőségek egyre kevésbé figyelnek a Facebookra és a Twitterre, előtérbe kerül a függőleges videók fejlesztése, továbbra is hasít a TikTok (a kínai tulajdonlás és az adatbiztonságot érintő problémák ellenére), de több figyelem jut az Instagramra és a Youtube-ra is. A Twitter alternatívájaként erős versenyzőnek tűnik a LinkedIn (42% szerint) és feljövőben van a Mastodon (10% szerint).
- A podcastek és a hallgatható digitális tartalmak továbbra is népszerűek lesznek: 72% tervez több erőforrást vinni a területre. Hasznos márkahűséget építő eszköznek tűnnek a hírlevelek is, 69% erősítené ezeket. A metaverzum ehhez képest alig mozgatja meg a médiaipari vezetők fantáziáját, összesen 4% feccölne több energiát ennek a területnek a fejlesztésére. Ehhez képest az AI-használat növekszik: 28% már gyakran használ mesterséges intelligenciát, további 38% pedig kísérletezik az új eszközökkel (például ChatGPT, DALL-E 2)
A teljes jelentést pdf-ben itt éritek el, a kutatási módszertan hátteréről itt olvashattok.
A kiemelt kép a Midjourney képkészítő AI segítségével készült.

