A sebesség mámora
Az elmúlt év utolsó heteiben több cég is jelentősen csökkentette ADSL alapú internet szolgáltatásának az árát. A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a jövő útját a felhasználás mértékétől független, állandó előfizetési díjat számlázó szolgáltatások jelentik.
Imázs vagy promóció
Az árengedmények, nyereményjátékok, ajándékakciók tengerében a fogyasztó már nem magára az árucikkre figyel: elvész számára a termékek és szolgáltatások megkülönböztető jegye, az arculat. Túl sötét jóslat ez, vagy a kampányokat tervező ügynökségek is hasonlóan vélekednek?
Hírverseny nézettségért
A televíziós nézettségi versenynek sajátos terepe a hírműsorkészítés. A Kreatív korábbi számaiban e sajátos újságírói műfajnak az általánosan érvényes mesterfogásait igyekeztük feltárni, szigorúan a műsorkészítési technikák és alapelvek vizsgálatával. Megkíséreltük a nézettségi mutatók változásainak okát kideríteni, illetve a szerkesztési szándékokat bemutatni. A körkép már-már ideális médiaviszonyokat tükrözött, holott sokan vagyunk, akik gyakorló televíziónézőként nem egészen ezt tapasztaljuk. Érzéseinket, fenntartásainkat az Országos Rádió és Televízió Testület objektív adatain alapuló tanulmányok fogalmazták meg.
Az igazi televíziós erőpróba
Előző számunkban megkezdett rövid sorozatunkat folytatva, ígéretünkhöz híven e hónapban a hírműsorok sorában a reggeli műsorsávot vizsgáljuk meg. A nézettségi adatokat böngészve azonnal szembeötlik, hogy reggel hat és kilenc óra között mindössze 8-900 ezer nézőt regisztrálhatunk a televíziókészülékek előtt. Ennek ellenére a kínálat bőséges, e viszonylag kevés számú nézőért öt televízió is küzd.
Zsurnalisztika, szórakoztatás és dráma
Nemrégiben médiaérdeklődést keltett az ORTT bejelentése, miszerint az olimpiai sportágak a jövőben szponzorálhatóak lesznek, ugyanis a közvetítések nem sport-, hanem kulturális eseményként kezelendők ezentúl. Ez a hír késztette szerkesztőségünket arra, hogy majd fél év távlatából újból foglalkozzunk a „sport” hazai médiaértékével.
Minden mást megelőzött a Napló
A magyar televíziózás történetében gyakorlatilag először fordult elő, hogy a nézettségi versenyfutást nem egy szappanopera, vetélkedő vagy csúcsmozi nyerte meg. Az idei év elején minden más produkciót megelőzve a tv2 Napló című, hetente jelentkező riportmagazinja végzett az öszszesített nézettségi toplista élén, új irányt mutatva a csatornák programtervezőinek.
Fenomédia a közterületen
Az óriásplakátok túlzott sűrűsége és sokszínűsége általános vélekedés szerint immunissá teszi a befogadót, a hagyományos hirdetés nem éri el a kívánt hatást. Természetes reakciója ezért a kreatívoknak, hogy valami újat, meglepőt alkossanak, amellyel a termékre irányítják a figyelmet. A cél: valahogyan kilógni a sorból, kiemelkedni az átlagosból.
A Direkt Marketing alapja a jó adatbázis
Általános vélekedés szerint a harmadik évezred társadalmának legfontosabb „nyersanyaga” az információ lesz. Amint alábbi interjúnkból is kiderül, az információ nagyon sajátos tulajdonságokkal rendelkező árucikk, ugyanakkor életünknek egyre közvetlenebbül szerves részévé válik. Dr. Mlinarics Józseffel a II. Dimakón tett adatbázis-auditálási javaslata apropóján beszélgettünk e rendkívül szerteágazó kérdéskörről.
Angliai tervek – magyar megvalósítás
A direkt marketing, illetve a perszonalitás tökéletesítésében gyakran rendelik a különböző részterületeket egymás elé vagy mögé. Gyakran a kreativitást, az ötletet istenítik, máskor az adatbázis pontosságát nevezik mérvadónak, manapság már a technológiai fejlettség is meghatározó lehet egy direkt kampány lebonyolításában. Alábbiakban például a digitális nyomtatás területét vizsgáljuk feldolgozásunkban.
A siker titka – tényújságírás és politikai tisztánlátás
Idén nyáron ünnepli huszadik születésnapját a magyar sajtópiac egyik legnagyobb sikertörténetének főszereplője, a Heti Világgazdaság (HVG) hírmagazin. Az évforduló apropóján kerestük fel a lap alapító főszerkesztőjét, és kérdeztük a hazai print média múltjáról, színvonaláról és kihívásairól. Nem titkoltan a sikeres lapkészítés receptjére is kíváncsiak voltunk. Vince Mátyás, a HVG alapító főszerkesztője, a Magyar Hírlap, a Napi Gazdaság és a Teszt magazin exfőszerkesztője, jelenleg a Magyar Újságírók Szövetsége alelnöke válaszolt kérdéseinkre.
A boldogító igen
Az 1998-as év az írott sajtóban lezajlott változásoktól volt hangos. Új lapok jelentek meg, jó néhány szerkesztőség ugyanakkor kiürült. A Globex- és Posta Bank-ügyek után decemberben igazi pozitív szenzációt jelentett a VNU Holland Kiadócsoport magyarországi offenzívájának elindulását jelentő lépés: egyesítették a gazdasági lapokat kiadó Figyelő Rt. és a magazinokat megjelentető Erasmus Kft. portfólióját, ezzel a harmadik legnagyobb magyarországi kiadóvá váltak.
A második legszimpatikusabb reklámhordozó
A GfK-Hungaria Piackutató Intézet 1998 szeptemberében kutatást végzett abból a célból, hogy felmérje az egyes médiumokban megjelenő reklámokról alkotott fogyasztói véleményeket. A fő pontok a reklámok mennyiségének, zavaró hatásának mérése, valamint az óriásplakátok arculatának meghatározásai voltak.
Napkelte vagy napnyugta?
A Magyar Televízió képernyőjén 1989 óta reggelenként minden nap jelentkezik a Nap-kelte, a Nap TV Kft. műsora. Vezető pozícióját még a kereskedelmi csatornák megjelenése után is tartani tudta, a többi napszakban a közszolgálati televízió elvesztette a versenyt. Megválik-e egykorvolt sikerének utolsó bástyájától is az állami adó, vagy képes lesz-e egy jó megállapodással a nézőket a reggeli órákban képernyője előtt tartani?
Hungary Sport: előre az ismeretlenbe
A magyar labdarúgást az utóbbi időben nem kerülő botrányok újabb potenciális fejezettel bővültek november 6-án. Ekkor kezdte meg működését a Magyar Labdarúgó Szövetség ötlete nyomán született televíziós csatorna. A Hungary Sport néven induló sajátos médiakezdeményezés számtalan pontján tűnik sebezhetőnek, és ezt az indulás körüli optimizmus sem tudta megnyugtatóan eltakarni.
