A hagyományos, dial-up alapú kapcsolatnál lényegesen gyorsabb adatforgalmat lehetővé tévő, ráadásul fix havidíjért, telefonköltség nélkül igénybe vehető ADSL-technológia (Asymetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) azon a felfedezésen alapul, hogy az adattovábbításra szolgáló hagyományos rézhuzal pár rövid távolságokra, a beszédhanggal párhuzamosan, nagy mennyiségű egyéb információ továbbítására is képes.
Mennyiség és minőség
Az elnevezésben szereplő „aszimmetrikus” kifejezés arra utal, hogy a használat során az adatok le- és feltöltési sebessége különböző. Mivel az előbbi lényegesen nagyobb, az ADSL elsősorban olyan felhasználók számára lehet igazán vonzó, akik rendszeresen nagy mennyiségű adatot, például filmeket, zenét vagy szoftvereket töltenek le az internetről.
Az eredetileg beszédtovábbításra kitalált telefonvonalon a digitális jeleket analóggá alakító modem segítségével, dial-up-os csatlakozással elérhető legnagyobb adatforgalmi sebesség 56 kbps, ami annyit jelent, hogy másodpercenként maximum 56 000 bitnyi információ áramoltatható keresztül a vezetéken. Az ADSL ennél sokkal többet tud: a szolgáltatók jelenleg lakossági alapcsomagjukban a dial-up alapú hozzáférésnél csaknem hétszer gyorsabb, 384 kbps le- és 64 kbps feltöltési sebességet ígérnek, de legtöbbjüknél – természetesen drágábban – választható 768/128 kbps és 1512/256 kbps sebességet nyújtó előfizetés is.
Az ADSL korlátja, hogy távolságfüggő: csak digitális központhoz csatlakozó, és attól maximum 4-5 kilométer távolságban lévő előfizetők számára érhető el. Bár hivatalos adatok nincsenek, a szakértők a bedrótozható háztartások és irodák számát jelenleg országszerte néhány százezernyire teszik, a valós piac pedig még az optimistábbak szerint is éppen csak túllépi a tízezres határt. Az elemzők szerint azonban az újabb települések rendszerbe kapcsolásával ez a szám jövőre megduplázódhat, 3-5 éves távlatban pedig nem elképzelhetetlen a 100 ezer aktív felhasználó sem.
A Kreatív által megkérdezett szakemberek kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a távközlési piac liberalizációjának legfeljebb közvetett szerepe van az ADSL-láz kitörésében. Ez ugyanis nem új szereplők piacra lépésének köszönhető, hanem annak, hogy a monopóliumától lassan búcsúzó Matáv év végi „ajándékként” jelentősen csökkentette az ADSL nagykereskedelmi árát, lehetővé téve az internetszolgáltatóknak, hogy szinte kivétel nélkül kedvező ajánlatokkal forduljanak a fogyasztókhoz. A "jótékonykodás" persze a Matáv hosszabb távú érdekeit is szolgálja, hiszen a most megszerzett ügyfelek közül bizonyára sokan lesznek, akik később is a cég távközlési szolgáltatásait választják. A megkérdezettek abban is egyetértettek, hogy az akciók végeztével a korábbi, 10 ezer forint/hó körüli átlag szintjére visszakúszó árak az alternatív szolgáltatók valódi tevékenységének beindulása után némiképp újra csökkenni fognak.
Sok résztvevős játszma
Az év végi akciódömpingben a legtöbb szolgáltató a hazai internetes piacon ez idáig szokatlanul, a mobiltelefoncégek gyakorlatából ismert módon hűségszerződés aláírásához kötötte az előfizetést. „A hűségszerződés kalkulálhatóvá teszi a szolgáltatók számára bevételeiket, garanciát jelent a biztonságos működéshez” – magyarázza Császár Zoltán, az Axelero lakossági részlegének marketingigazgató-helyettese.
ADSL-szolgáltatással Magyarországon először a Matáv tulajdonában lévő internetszolgáltató, az Axelero elődje, a Matávnet jelentkezett 2000 októberében. A csomagért akkoriban majdnem 30 ezer forintos havi díjat kellett kifizetniük a fogyasztóknak. Az Axelero tavaly decemberben nettó 6800 forintért adta az ADSL-előfizetést, ezért két évre kellett hűséget esküdni a cégnek.
Az ADSL-szolgáltatását 2001 nyarán beindító, ma az egyik legnagyobb piaci szereplőnek számító GTS-Datanet kínálata jelenleg hat különböző csomagból áll. A cég a magánszemélyeket, a kisvállalkozásokat és a nagyvállalatokat egyaránt potenciális ügyfelei közé sorolja, minden célcsoport számára igyekszik megfelelő ajánlatot tenni. A decemberi akcióban az alapcsomagot hűségszerződés aláírásával 5900 forint + áfa havidíjért lehetett megrendelni, ráadásképp ezt a díjat márciusig a szolgáltató fedezi.
Mivel az ügyfelekért folytatott harc egyre élesebb, és a legtöbb szolgáltató hasonló áron kínálja szolgáltatásait, egyre több múlik a kiegészítő ajánlatokon. Egy, illetve három évre szóló szerződést kínál otthoni felhasználók részére a szakmai körökben az egyik „legnagyobb kis szolgáltatónak" tartott Csucs.hu Kft., amely Csucs.Net márkanéven értékesíti internetes szolgáltatásait. A Csucs.Netnél az országban egyedülálló módon, az ADSL-re előfizető cégeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy szervereiket a szolgáltató által működtetett, biztonságos szerverszobákban helyezzék el, hogy ezzel is tehermentesítsék rendszerüket.
A Csucs.Nethez az RTL Klubbal együttműködve speciális díjcsomagot is kialakítottak, amelynek előfizetői különféle ajándékokat, például videokazettákat kaptak. Az együttműködés segítséget jelentett az akció népszerűsítésében a televízió kínálta online és offline fórumokon is. „Az ADSL jelenleg szinte valamenynyi internetszolgáltatónál veszteséget termel, a cél elsősorban a piacszerzés. A kérdés az, hogy ki tud a másiknál kedvezőbb ajánlatot tenni, illetve hogy kinek milyen felhasználható reklámforrásai vannak. Nyilvánvaló, hogy a nagy szolgáltatók ebben a versenyben előnyre tesznek szert, mert nagyobb cég nagyobb veszteséget tud elviselni” – elemezte a helyzetet kérdésünkre Hildebrand Krisztián, a Csucs.hu Kft. ügyvezető igazgatója. „A kisebb cégek szolgáltatásaikkal általában egy speciális szegmensre fókuszálnak, és olyan piaci réseket töltenek be, amelyeket a nagyobb szolgáltatók nem képesek lefedni” – magyarázta Varga Edit, a GTS-Datanet pr-menedzsere, hogy miért érvényesülhetnek mégis a kis halak is.
Csavart egyet az árverseny állásán az Enternet, amely már nettó 3990 forintért hirdette szolgáltatását. Ehhez az árhoz azonban percenként 2 forint forgalmi díj is kapcsolódott, igaz, a maximális havidíj nem emelkedhetett 9900 forint + áfa fölé. Ezzel a megoldással az Enternet a havonta 20-25 órát internetezőket célozta meg. A legtöbb szakértő szerint ez a réteg nem tekinthető az ADSL-csomagok komoly célcsoportjának, mivel a rendszer előnyeit leginkább a netet havi 150-200 órában használó „heavy userek" tudják kiaknázni.
Ennek megfelelően kifejezetten a kis- és közepes vállalkozásokat célozta meg ADSL-ajánlatával a versenybe csak december elején beszálló PSINet, amely Pápai Edit marketingigazgató szerint középtávon a 10 százalékos piaci részesedés elérését tűzte ki célul. Akciójukban extraként fix IP-címet, domainnevet, 15 e-mail címet, 50 MB webtárhelyet, alapszintű tűzfalmegoldást, sőt, ajándék dial-up hozzáférést is kínáltak megrendelőiknek. Szintén business ADSL-megoldásokat kínál a Pantel-csoporthoz tartozó Euroweb az egyéni igényeket kielégíteni tudó, két különböző szervermegoldás révén.
A jövőben a Matáv egyik legesélyesebb vetélytársának tartott Vivendi Telecom Hungary internetszolgáltatója, a V-net egyelőre Gödöllő, Szeged és Vác körzetében kínálta Sprinternet névre keresztelt ADSL-csomagját, két évre szóló szerződéskötés esetén az év végi átlagárnál némileg magasabb, saját korábbi árainál viszont lényegesen visszafogottabb, 12 ezer 500 forintos nettó havi áron.
ADSL vs. kábel
Az ADSL-technológia terjedése elsősorban a kábeles internetszolgáltatást nyújtó vállalkozások számára jelenthet komoly konkurenciát. A kábelhozzáférés esetében szintén fix havidíjjal számolhat az előfizető, amelyért az ADSL-nél némileg biztonságosabb vonalat kap. Hátránya, hogy elvileg ugyan nagyobb adatátviteli sebesség (512 kbps) realizálható rajta, mint amekkora egy átlagos ADSL-előfizetéssel elérhető, ez azonban nagyban függ a többi felhasználótól is.
„Az ADSL terjedését részben a kábeles internet-hozzáférés népszerűsége gerjesztette, illetve gerjeszti továbbra is, mivel a szélessávú technológia a telefontársaságokat is arra ösztönzi, hogy hálózatuk fejlesztésével gyors hozzáférési lehetőséget kínáljanak előfizetőiknek” – vélekedik Szűcs László, az egyik vezető hazai kábeltelevíziós társaság, az UPC Magyarország média- és sajtókapcsolati igazgatója. Szűcs szerint a kábeltársaságoknak az új helyzetre elsősorban nem áraik radikális csökkentésével, hanem szolgáltatásaik színvonalának és üzembiztonságának növelésével érdemes reagálniuk. Fontosak a magas színvonalú kiegészítő szolgáltatások is: az UPC internetszolgáltatójánál, a Chellónál például folyamatosan fejlesztik a kizárólag az előfizetők számára elérhető, multimédiás tartalmakat kínáló portált.
A Chello havi díja bruttó 10 ezer 900 forint, és a cég azt ígéri, hogy ez az összeg idén nem fog emelkedni. Decemberben ezer forinttal csökkentették az árat, és elengedték a rendszerbelépési díjat, ami arra utal, hogy a mondottak ellenére az árazással is igyekeznek javítani pozícióikon. Hogy kelendőségüket tovább növeljék, ezzel párhuzamosan akciós árú számítógépeket, továbbá nyereményeket is felajánlottak ügyfeleiknek. Bár Szűcs László az ADSL-csomagok egyik hátrányaként pontosan a hűségszerződési kötelezettséget említette, 2002-ben a Chello is hasonló szisztéma bevezetésére készül: a magukat 2 évre elkötelezőknek nem kell fizetniük a rendszerhez való csatlakozáskor.
Hogy a két konkurens szolgáltatás akár egy kézbe is kerülhet, azt jól mutatja a TVNET esete. Az alternatív szolgáltatók közül elsőként, 2001 márciusában az elsősorban kábelszolgáltatóként ismert cég lépett piacra ADSL-ajánlattal. Kínálatukban lakossági csomag, illetve cégeknek szánt megoldások is szerepelnek; különösen büszkék a VIP-névre keresztelt, nagyobb társaságoknak ajánlott, jelentős sávszélességet garantáló, fix IP-címet és back-up kapcsolatot is magában foglaló termékükre. Esetükben - Sátor Csaba ügyvezető igazgató állítása szerint - az adatátviteli sebesség akár az 1,5 Mbps-ot is elérheti, mivel „mi egyáltalán nem korlátozzuk az adatforgalmat”. A cég piaci részesedése saját becslésük szerint jelenleg 20 százalék körülire tehető. „Reméljük, hogy a jövőben is meg tudjuk őrizni előkelő helyünket a széles sávú szolgáltatások területén, hiszen ahogyan úttörők voltunk a kábeltévés, majd az ADSL alapú internetben, ugyanígy szeretnénk az elsők között lenni a majd csak ezután induló újabb, versenyképes alternatív szolgáltatási módozatok elterjesztésében is. Jelenleg elsősorban a DSL következő generációjára, az SDSL-re (Symmetric Digital Subscriber Line, szimmetrikus digitális előfizetői vonal) koncentrálunk, de látunk fantáziát a mikrohullámú technológiában is” – vázolja a jövőt a szakember.
A nálunk jelenleg lényegesen nagyobb lakossági internetpenetrációval büszkélkedő nyugat-európai országokban váltakozó eredményt hozott a kábeles és az ADSL alapú hozzáférés harca. A komoly kábeltévés hagyományokkal rendelkező Hollandiában például egyértelműen a kábeles internetezés győzelméről beszélhetünk. Németországban a Deutsche Telekom olyan hatalmas összegeket fektetett az ADSL-rendszer kiépítésébe és szolgáltatásai népszerűsítésébe, amellyel a kábelszolgáltatók képtelenek voltak felvenni a versenyt. Számos országban, így például Dániában viszont a kétféle rendszer kiegyensúlyozottan működik egymás mellett. Magyarországon kultúrtörténeti okokra, továbbá a liberalizáció erejére hivatkozva a szakértők komolyabb esélyt jósolnak egy német típusú modell kialakulásának, a verseny azonban jelenleg még koránt sincs lefutva.
