Papp Péter
Becsült olvasási idő: 2 perc
A boldogító igen
Az 1998-as év az írott sajtóban lezajlott változásoktól volt hangos. Új lapok jelentek meg, jó néhány szerkesztőség ugyanakkor kiürült. A Globex- és Posta Bank-ügyek után decemberben igazi pozitív szenzációt jelentett a VNU Holland Kiadócsoport magyarországi offenzívájának elindulását jelentő lépés: egyesítették a gazdasági lapokat kiadó Figyelő Rt. és a magazinokat megjelentető Erasmus Kft. portfólióját, ezzel a harmadik legnagyobb magyarországi kiadóvá váltak.

A holland tulajdonos központi döntése tulajdonképpen már októberben megszületett – tájékoztatta a Kreatívot Szabó György, az Erasmus Press ügyvezető igazgatója. Azzal együtt, hogy mindkét kiadónak 100 százalékban tulajdonosa a VNU, nem csupán egyszerű cégösszevonásról van szó. Az ügyvezető igazgató meglátása szerint a médiaverseny Magyarországon koncentrálódik és éleződik.

A tulajdonos döntésének fő mozgatórugója, hogy a VNU elérkezettnek látja az időt a további terjeszkedésre. Kutatásaik azt mutatják, hogy magas ívű növekedés várható mind az olvasói, mind a hirdetői piacon a közeljövőben, ezért döntöttek az új részvénytársaság létrehozása mellett. Az új cég, a VNU Budapest Rt. bejegyzésével az Erasmus kiadó régóta kívánatos tőkésítését valósították meg.

Szabó György szerint az egyesülés következtében teljesen új lehetőségek nyílnak meg a lapok munkatársai előtt. A két cég tökéletesen kiegészíti egymást – fejtette ki –, példányszám, hirdetői kör és terjesztés tekintetében. Az Erasmus lapjai hatalmas példányszámban jelennek meg, fő bevételi forrását az utcai eladásokból befolyó összegek jelentik. Kisebb volumenű a hirdetési és az előfizetési bevétel. A Figyelő ezzel szemben kisebb példányszámmal, de koncentráltabb, nagyrészt előfizetéseken alapuló terjesztési módszerének is köszönhetően bevételeiknek fő összetevője a hirdetési felületek értékesítése. Ezáltal remekül össze tudják majd hangolni marketigtevékenységüket.

A két lapnál korábban külön-külön dolgozó szakemberekkel például új hirdetésszervezői osztályt hoznak létre, amely a korábbi piackutatási módszerek „áthangolását” is jelenti. Kamatoztatni kívánják az eltérő terjesztési stratégiák egyesítéséből eredő előnyöket is (direct-mail, előfizetői kampányok). Ezek a gyakorlatban a hirdetések jellegének változásait fogják eredményezni a lapoknál.

A Figyelőben több fogyasztási cikket lehetne hirdetni, hiszen ezt a lapot is hétköznapi emberek olvassák – vélte Szabó György. Ugyanezen elvből kiindulva több hirdetői átfedést feltételeznek például a Cosmopolitan és a gazdasági lap között. „A tartós fogyasztási cikkek hirdetéseit megjelentethetjük a teljesen más célközönségű, de potenciális vásárlóerőt jelentő Cosmo oldalain is”.

Kérdésünkre válaszolva az ügyvezető igazgató elmondta: a VNU terjeszkedése nem a HVG hegemóniájának megtörését célozza. „A HVG számunkra nem viszonyítási pont, mi új pozíciókat keresünk a lappiacon, jelenleg lehetséges versenytársainkat mérjük fel.” A kiadót tovább erősítheti a Világgazdaság című napilap megszerzése, mely ügyben független bíróság fog dönteni.