Minden a 24. ARC plakátkiállításról

Szeptemberben nyílt meg 24. ARC plakátkiállítás a Bikás parkban, idén a család volt a mottó, de más témájú művek is ugyanolyan súllyal kerültek a 20 fős zsűri elé. A közel ezer pályamunkából kilencven került ki a parkba, Rivasz Gergő saját maga bevallása szerint is gyomorforgató plakáttal ért el első helyezést egy témában, ami az egész országot megrengette 2024-ben. 

„Volt olyan kiállított plakátom az ARC-on, amit egy párt kölcsönkért utána saját kommunikációjához”.  A kreatív szakember egyébként videoklipeket készít, de minden évben várja a kiírást, megnézi, hogy mi az aktuális téma, majd elkezd jegyzetelni: „mik azok a közéleti aktualitások, amik engem felk*rnak?”. Most a topon ezek közül számára a bicskei pedofilbotrány volt, ezért ezzel kezdett el foglalkozni, és „ehhez passzintottam hozzá a kreatív folyamatot”. Pontosan tudja, hogy gyomorforgató és provokatív a feldolgozása, ezért meglepetésként érte, hogy be merte válogatni a zsűri, az még inkább, hogy első helyezést ér el. Szerinte az ARC képes arra, hogy a közvéleményt felhangosítsa, teret adjon neki, még ha a legtöbb esetben ezt csak a kormányellenes beállítottságúak hajlandóak befogadni. 

A 2024-es ARC-ra 730 pályamű érkezett, a Kreatív végigkövette a válogatás folyamatát, kikérdezte a teljesen különböző területekről érkező zsűritagokat arról, hogy mire figyeltek fel az idén? Nyáry Luca sokallta az AI-t, Kemény Zsófi hiányolta a pozitív vibe-ot, Kudász Arion a pályázók szűkös családfelfogásán szomorkodott, Rényi András pedig az óriásplakát műfaji követelményeihez ragaszkodott volna. De hogyan tudja mederben tartani az egész ARC-ot Bakos Gábor 25 év után? Cikkünkből ez is kiderül.

A kiállítás során sajnos több plakátot is megrongáltak, erről itt és itt írtunk.

Bëlga nagyinterjú

A szeptemberi hónapban egy gigászi méretű interjút is robbantottunk a Kreatívon, ráadásul nem másokkal, mint a Bëlga zenekar három tagjával, Bauxittal, Titusszal és Tokyóval és a grafikus-gitáros eSs-sel (Szöllősi Sándor). Megtudtuk tőlük, hogy szerintük a zene már kilázadta magát, de örülnek, hogy az általuk inspirált előadók ma arénákat töltenek meg. Társszerzőjük a közönség, és céljuk, hogy még szállóbb igéket gyártsanak.

Továbbá beavattak minket abba is, hogy miként viselkednek ügyfélként, miért szerepelnének mosóporreklámban, és milyen termékkel készítenének kollabot, mit vetettek be a világsiker érdekében, na meg abba, hogy honnan a név. 

Miért van szükségünk multikulturális marketingre? 

Bár a cikk eredetileg a Kreatív júliusi számában jelent meg, mégis szeptemberben debütált online felületünkön. Az Egyesült Államokban felismerték, hogy ha egy kampány a lehető legszélesebb közönséghez szól, akkor sikeresebb lehet. A Z generáció számára fontos, hogy egy brand ne csak magát reklámozza, hanem társadalmi ügyek mellett is kiálljon, ezen trendek alapján megkerülhetetlen a multikulturális és diverz marketing kérdése. De mi a helyzet Magyarországon és Európában? – erről beszélgettünk hazai és külföldi szakemberekkel.

Tóth György, a Mediator PR-igazgatója szerint azokban a társadalmakban tud a multikulturális marketing meghatározó erejű trend lenni, amelyek maguk is jelentősen diverzek – ilyen szempontból az USA-ban például egyáltalán nem új trend a multikulturális marketing. A Levi’s a ’80-as évek elejétől aktívan kommunikál az LMBTQ-közösséggel, a Coca-Cola pedig a ’70-es évek kezdetétől rendre kampányol a diverzitás témájában. Olyan reklámügynökségek vagy médiacégek is működnek itt, amelyek kimondottan egy-egy etnikai vagy más célcsoportra dolgoznak. Nagyobb márkák kommunikációs teamjében pedig egyre gyakrabban van olyan személy, aki a diverzitásért, a „community engagement”-ért felel.

Csirke Dániel, a Mediator kreatívigazgatója hozzátette: a reklámszakma lételeme, hogy mindig nyitottan és érzékenyen reagáljon különféle társadalmi témákra, fogyasztói motivációkra és változásokra, lekövesse a trendeket, és előre is mozdítsa azokat. Nem véletlen, hogy a szakma maga is befogadó szellemiségű, és tele van nyitott gondolkodókkal. Az viszont tévhit, hogy a hazai társadalom ne lenne befogadó, számos kutatás cáfol erre rá, sok mindenben igenis érzékenyek vagyunk. A magyarok sokkal elfogadóbbak bizonyos kérdésekben, mint gondolnánk, legyen szó az abortuszról vagy akár az azonos nemű párok örökbefogadásáról. Azonban sokszor megijedünk a vitától és a párbeszédtől, ezért inkább a szőnyeg alá söpörjük, és ezáltal a briefekben, stratégiákban és a koncepciókban hátrébb szorulnak ezek a témák.

A Dentsu szakértői szerint egy New York-i, egy dubai vagy egy párizsi utcaképhez képest jóval homogénebb egy budapesti. Felmerül a kérdés: amíg az első ránézésre vélhetően ázsiai, afrikai származású polgártársunkhoz angolul szólunk, és ha nem ételkiszállítónak öltözött, akkor egyetemistának vagy turistának tekintjük őket, addig egyáltalán van-e igény arra, hogy úgy reprezentálják őket a márkák, mint akikkel „magyar fogyasztóként” azonosulnunk kellene? A márkatulajdonos ugyanis a következőt szeretné: a nézők kerülőutak nélkül menjenek a karakterrel a sztoriban, aminek a végén vásárlóvá konvertáljuk őket. Jelenleg ott tartunk, hogy „aki külföldi, az nem célcsoport”.

A témában megkerestük az MG Empower londoni székhelyű, globális integrált marketingügynökséget is, itt kérdéseinkre Maira Genovese alapító-vezérigazgató válaszolt. Szerinte ez a multikulturális marketingmegközelítés már ma is jelen van Európában, de a következő évtizedben néhány okból kifolyólag – mint például a globalizáció – egyre inkább terjedni fog. Kontinensünkön a bevándorlási mozgalmak folyamatosan változtatják a demográfiai összetételt, és egyre változatosabb fogyasztói csoportok jönnek létre. A globális piacokon működő márkák kezdik felismerni ezt az átalakulást, és olyan marketingstratégiákat alkalmaznak, amelyek ezt jól tükrözik.

Világító kockák és nyitott terek az új RTL székházban

Szeptember 9-én az RTL Magyarország csapata hivatalosan is birtokba vehette új székhelyét a Dózsa György úton, a WING által fejlesztett és tulajdonolt Liget Centerben. A szórakoztató műsorok és a promó műsorok gyártása továbbra is marad Budafokon. 

„Az RTL-nél több éves vágy az új székházba költözés, hiszen az 1997-ben egyetlen csatornával induló cégből időközben 12 csatornát kínáló, lineáris tv és streaming cég lett. Ezt az épületegyüttest a Covid alatt választottuk ki, majd sok tervezés és újratervezés után végül határidőre elkészült és a dolgozók július eleje óta élik itt mindennapjaikat. A budafoki bázis ugyanakkor megmaradt, de felújítása folyamatban van" – mondta el Vidus Gabriella, az RTL vezérigazgatója.

A műemléki rekonstrukció keretében megújult épületegyüttesbe 2024 nyarán költöztek be az RTL üzleti területei, valamint hírműsorainak stúdiói és szerkesztőségei, így minden este innen sugározzák a Híradó és a Fókusz című műsorokat. A RTL Magyarország korábbi, Nagytétényi úti bázisa is megmarad: RTL Stúdiók néven az RTL showműsorainak ad otthont a jövőben is (de itt is elkezdődött a felújítás), így az RTL két bázison működik.

AI kampány az USA-ban

A szeptemberi hónapban javában dübörgött a választási kampány az USA-ban, amibe Donald Trump és Elon Musk is AI-jal generált képekkel szálltak be. Szeptember 2-án Elon Musk egy mesterséges intelligencia segítségével készített képet tett közzé a közösségi médiafelületén, az X-en, amely Kamala Harris, demokrata elnökjelöltet kommunistaként ábrázolta, vörös egyenruhában, kalapács és sarló címeres sapkával. A kép, amely nyilvánvalóan megsértette az X manipulált tartalmakra vonatkozó irányelveit, hasonlít egy másik mesterséges intelligencia által generált képre, amelyet Donald Trump, Republikánus jelölt egy nappal korábban osztott meg. A képen Harris hasonló ruhában, sőt egy bajusszal ábrázolták, ami nyilvánvalóan Sztálinra utal.

Úgy tűnik, Donald Trump előszeretettel használt mesterséges intelligencia által generált képeket a kampányához, hiszen magyar idő szerint szeptember 13-án, hajnalban újabb manipulált képek jelentek meg a Facebook-oldalán. Azonban ezek többsége a republikánus jelöltet pozitív színben igyekszik feltüntetni. A három kép közül kettőn Trumpot láthatjuk különböző kisállatokkal, a harmadik képen pedig egy macska tart egy táblát, amelyen az olvasható, hogy „Kamala gyűlöl engem”.

Szeptember legfontosabb hírei a Kreatívon:

• A magyar Hide The Pain Harolddal reklámoz babot a brit Aldi
• Rév Marcell dolgozott a legújabb Levi's reklámon, főszerepben: Beyoncé
• cserihanna felkerült a Times Square óriáskivetítőjére
• A Facebook után a TikTok is beintett az orosz állami propagandagépezetnek
• Új zenei klub nyílt Budapesten
• Magyar szakember az Effie Awards Global Best of the Best zsűrijében
• Független magyar horrorfilm a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramján
• Magyarországon most már a pinkwashingnak is örülnénk
• A párizsi paralimpia legjobb kampányai egy helyen
• Viva la difference! - a Publicis vezérigazgatója Vlagyimir Tkacsev a diverzitásból épít versenyelőnyt
• Grand Stevie díjat nyert a Lounge Group

Szeptember legfontosabb kampánybejelentői a Kreatívon:

• BioTechUSA: Az FC Barcelona hivatalos globális partnere lett a BioTechUSA
• OTP: Nevet váltott az otpotthon.hu: a zenga.hu bevezető kampányának főhőse egy jack russell terrier
• Yettel: A Yettel új kampánya a vállalkozókhoz szól
• Magyar Közút: Vedd észre a közutasokat!
• Lidl: Szász Júliával és a Halott Pénzzel forog a Lidl 20 éves jubileuma

Kiemelt kép: Facebook / ArcMagazin