hero
Vörös L. Andrea

Rovat:

Média
Becsült olvasási idő: 9 perc
ARC 2024: „Közéleti aktualitások, amik engem felk*rnak”

Megnyílt a 24. ARC plakátkiállítás a Bikás parkban, idén a család volt a mottó, de más témájú művek is ugyanolyan súllyal kerültek a 20 fős zsűri elé. A közel ezer pályamunkából kilencven került ki a parkba, Rivasz Gergő saját maga bevallása szerint is gyomorforgató plakáttal ért el első helyezést egy témában, ami az egész országot megrengette 2024-ben. A három dobogóssal, a Borz-díjas Gézamalaccal és az Újbuda különdíjassal is beszélgettünk. Menjetek a Bikásba, október 13-ig tart idén az ARC!

I. helyezett: Rivasz Gergő - Haszonélvezeti jog

Az első helyezett Rivasz Gergő grafikus, aki már hat éve küldi be pályamunkáit az ARC-ra. „Volt olyan kiállított plakátom az ARC-on, amit egy párt kölcsönkért utána saját kommunikációjához”.  A kreatív szakember egyébként videoklipeket készít, de minden évben várja a kiírást, megnézi, hogy mi az aktuális téma, majd elkezd jegyzetelni: 

„mik azok a közéleti aktualitások, amik engem felk*rnak?”. Most a topon ezek közül számára a bicskei pedofilbotrány volt, ezért ezzel kezdett el foglalkozni, és „ehhez passzintottam hozzá a kreatív folyamatot”. Pontosan tudja, hogy gyomorforgató és provokatív a feldolgozása, ezért meglepetésként érte, hogy be merte válogatni a zsűri, az még inkább, hogy első helyezést ér el. 

„Ez az az ügy, ami az egész országot, pártállástól függetlenül megrendítette, nem hiszem, hogy akár a fideszesek ne ugyanezt gondolták volna a pedofilbotrányról”, tehát a véleménye szerint – kivételesen - nem megosztó a plakátja. 

„Ajánlanám ezt a kiállítást azoknak, akik ellenzik és elutasítják, sőt extrém esetben meg is rongálják” – utal Gergő arra az esetre, amikor az egyik szivárványszínű LMBTQ-témájú plakátot felgyújtották 2019-ben. 

Rivasz Gergő

Szerinte az ARC képes arra, hogy a közvéleményt felhangosítsa, teret adjon neki, még ha a legtöbb esetben ezt csak a kormányellenes beállítottságúak hajlandóak befogadni. 

A szabadúszó kreatív dolgozik ellenzéki és kormánybarát zenekaroknak is, de állítása szerint nem korlátozza lehetőségeit az, hogy folyamatosan megjelennek munkái az ARC-on. „Tudom, hogy erős a véleményem, de számomra sokkal fontosabb, hogy ezt ki tudjam fejezni. Nem zavarna, ha emiatt elesnék egy melótól”. A képet digitális montázzsal készítette, AI segítségével, de például a kisfiún látható rózsafüzér és az azon lógó kereszt saját munka. 

A kiállításon több munkáját is láthatjuk, például egy kórházi klímahelyzetről szóló grafikát. 

A szeptemberi Kreatív magazinban az ARC zsűrizésről jelenik meg riportunk, amiből kiderül idén hogyan dolgozott a húsztagú, illusztris zsűri, milyen szempontok alapján értékeltek, mi hiányzott és miből volt túl sok, mindezt Bakos Gábor főszervező kalauzolásával. Keressétek a lapot szeptember 23-tól az újságárusoknál! 

II. helyezett: Varga László - Új arisztokrata családok

Többször pályázott már Varga László, az idei 2. helyezett pályamű alkotója. Tavaly nem került be, „mert nagyon ráfeszültem”, de két évvel ezelőtt a Világ buborékai egyesüljetek tematikájú ARC-on a Keep calm and love drawing alkotással szerepelt. Idén a kiíráskor másból indult ki, mint a legtöbben. „Mivel még nincs saját családom, elkezdtem kutatni, hogy honnan lehetne megfogni a témát”. Először olyan közmondásokat vett elő, amiben szerepel a család, de ezt elvetette, eszébe jutottak a családfák, a középkor, majd elmélyült a heraldikában. „Heuréka-érzésem volt: elkezdtem összekötni a jelenkort a múlttal, de volt honnan inspirálódni: amikor visszahozták a vármegyéket, nem hittem el, hogy ilyen tényleg megtörténhet”.

A címerek megtervezése egy hosszasabb folyamat volt, hisz minden egyes részlete, de a színei és akár a formája is lényeges. Ez a plakát az, ami előtt biztosan sok időt töltenek el a nézők, mert nem mindig egyértelmű, hogy melyik közismert családot, közéleti szereplőt ábrázolhatja. „Ez egy kis közéleti teszt is, aki napi szinten követi a politikát, rögtön felismeri, de aki kevésbé tájékozódik, lehet, hogy több idő, mire rájön, ki kicsoda”.

Varga Lászlóban a munka közben felmerült, hogy vajon mennyire offenzívek a címerek, és törekedett arra, hogy ne bántó, hanem inkább találó legyen a szimbolikája, sok ismerősön tesztelte is, mielőtt leadta volna a pályázatot. „Azt szerettem volna elérni, hogy ne a sértés felé vigyem az ábrázolást. És bár a szóban forgó közszereplők nem feltétlenül fogják szeretni, de a róluk alkotott képet mégis hűen tükrözik ezek a fiktív címerek”. 

Az ábrázolások között nem csak kormányközeli és NER-kegyeltek találhatók, ez pedig még színesebbé teszi a műveket: melyik lehet Gyurcsány, és melyik Magyar Péter?

És nem csupán az a kihívás, hogy felismerjük a szimbolikát, hanem hogy meglássuk minden egyes részletében a finomabb utalásokat, rácsodálkozzunk az összefüggésekre: „Mészáros Lőrincnél a gázórából kinövő rózsa egyrészt a gázrózsát, másrészt a Rose d’Or-t is jelenti”. De Tiborcz címérénél is van olyan apróság, amit első látásra talán észre sem veszünk: „az alig világító lámpák között látható híres Tiborcz-mellény fürdőzik csak dicsfényben”- segít az elemzésben a második helyezett.

Varga László civilben IT-sként dolgozik, de 30 éve alkot, autodidakta képzőművész, akinek több egyéni és csoportos kiállítása volt már Budapesten, Százhalombattán és Érden. A VEB2023-as Street art fesztivál keretében Somogyszentpálon alkotott együtt street art művészekkel. „Szeretnék visszatérni az akrilfestéshez, de jelenleg sokat dolgozom iPad-en a Procreate-tel.” Az ARC-ra készült plakátját is ezen készítette.

III. helyezett Safranek Zita - Családi örökség

Volt már kiállított plakátja az előző években Safranek Zita grafikusnak, aki idén a harmadik helyezést érte el a Családi örökség című, képregény műfajában készült pályaművével. Minden évben nagyon várja a kiírást, 2024-ben negyedik alkalommal pályázott és az előző években is láthattunk már tőle plakátokat, de ez az első alkalom, hogy díjazták is. Az idei ARC család tematikájáról ő a generációs különbségek felől kezdett gondolkodni. „Volt egy belső monológom arról, hogy nekem mit jelent a téma, vajon mi az, amiről beszélnék, és mi az, ami másokban is megmozdít valamit?”. 

A kiindulópontja az volt, amiről nem beszélünk: „a mi generációnk már sokkal nyitottabb arra, hogy a problémáikkal, traumáikkal segítséghez forduljon, míg az idősebbek sokszor ezt gyengeségnek gondolják”. De ezt nem akarta úgy megfogalmazni, hogy ítélkező legyen, ezért a humort hívta segítségül, illetve a képregényes felosztással egy jó csattanóban tudta ábrázolni ezt az általánosan érvényes, és nem csupán magyarokra vonatkozó traumakezelési módszert: a szőnyeg alá söprést. Szerinte ő milleniálként egészen máshogy áll ahhoz, hogy elfogadjon külső segítséget, de tudja, hogy ez nem feltétlenül korfüggő. „Vannak az én korosztályomban is, akik ugyanezt a mintát követik”.  

Szeretné, ha a plakát előtt állva nem csupán magunkban nevetnénk a poénon, hanem gondolatindítónak is szánja: „kérdezni szeretnék ezzel a rajzzal: te (mint a kép nézője) szoktál-e otthon kérdezni? Szoktál-e megkérdőjelezni dolgokat? Szokásokat, szituációkat, helyzeteket, kijelentéseket? Feltételezed-e, hogy esetleg a szüleidnek sincs mindenben igaza? Hogy esetleg ők sem tanulták jól? Észreveszed-e, ha ez a „szőnyeg alá söprés" történik otthon, vagy fel sem tűnik, hiszen ezt tanították már az üknagyszüleid is a dédnagyszüleidnek? Képes vagy segítséget kérni, ha rájöttél, hogy otthon esetleg nem a legmegfelelőbb megoldást kaptad?

Észrevennéd, ha te magad mutatnád ezt a gyerekednek? Meglátnád, ha púpos a szőnyeg? Fel tudnád tételezni azt, hogy lehet jobb megoldás annál, mint amit tanítottak neked? Vagy azt, hogy olykor nem csak egy megoldás van?

El tudnál engedni olyan „családi örökséget", ami nem szolgálja a te vagy a családod jóllétét?

Borz-díj: Gézamalac - Magyar pétermesék

Gézamalacot, az idei Borz-díj nyertesét sokan politikai mémgyártóként ismerik. „Nem terveztem efféle oldalt soha, de a szükség szülte. Egy ideig csak hobbi plakátokat készítettem egy Facebookos mém-csoportba, ahol már kialakult egy kisebb rajongói tábor, majd kérték, hogy ezeknek a plakátoknak legyen egy külön oldala” – nyilatkozta nekünk a különdíjas, aki ragaszkodik az inkognítóhoz. „Szerintem Gézamalac sokak kedvence lett és ellensége is van elég. Viszont ők is fontosak a feladathoz! Nekem pedig az egyik legjobb terápia, mert olyan kreatív lehetek benne, amit csak megengedhetek magamnak.”

„Gézamalac születése is nevezhető egy mémnek még az internet világa előtti időkből. Ahol Weöres Sándor metrikus sorai megformáltak egy misztikus lényt. Gézamalac neve pont úgy tevődik össze, mint az én képeim: különálló részletekből. Ugyanis a hexameter sorok üteme a szótagokat máshogyan értelmezte és a gyerek fül - amikor Bóbita szárnyat igézett a malacra - megalkotta Szárnyati Géza malacot. Emiatt választottam ezt a nevet, mert tökéletesen passzolt ahhoz, amit én is csinálok az képeimen.”

Az ARC pályázati jelentkezéssel úgy érezte, eljött az ő ideje. „Elég felkészültnek éreztem magam, hiszen napi szinten ilyen témában tervezek. Viszont nyerni nem terveztem, attól szerényebb vagyok.” Az eredeti célja az volt, hogy legalább pár képet beválogassanak a kiállításra, hogy „amit eddig a monitoromon láthattam, feltűnjön nagyobb méretben is a nyilvánosság előtt.”

A Magyar pétermesék című, kedélyborzolásra leginkább alkalmasnak ítélt műve a Magyarországon zajló különös, több hónapos eseményekre reflektál, ahol megjelenik az igazmondó juhász, és a meséihez kapcsolódó karakterek. A füttyszóra táncra perdült menyecskék, a magyarság tettre kész büszke lovasai, a lángoló poklokból kilovagoló ördögi propaganda és természetesen az Óperenciás tenderek királya és királynéja.

„Vizualitását tekintve szerettem volna megőrizni a népmesék hagyományait, de mégis egy szürreális környezetbe helyeztem, mivel a mesék, mondák, mítoszok bár tanító jelleggel íródtak, nem mindenkinek jelentik ugyanazt. Így a juhász karaktere szólhat igazat, de mindenki eldöntheti elhiszi-e vagy sem. Viszont már azzal, hogy színre lépett, a mese gyökeret eresztett, amit mi szájról fülbe, vagy szájról szájra kéz a kézben adunk tovább mindenkinek a saját szája-íze szerint” – az ő értelmezése alapján ezekből születnek a magyar pétermesék.

„Szeretek mesélni a képeimen. Sok esetben több pici részletből és rétegből tevődik össze a kép így az 1 másodperces hatást - ami egy óriásplakát jellemzője kell, hogy legyen - csak a színeivel vagy egy megfelelő vizuális élménnyel érem el” – magyarázza az álnéven alkotó, kreatív szakember.

A Hammer Agency különdíja

Szoboszlay Péter 2012 óta zsűrizik az ARC-on, és rögtön ebben az évben megalapította a Hammer Agency reklámügynökség különdíját, ami szigorúan szakmai szempontok alapján figyeli a beküldött alkotásokat. „Ez egy jó tíz éves különdíj, a Hammer pedig egy középeurópai reklámügynökség prágai, pozsonyi, bécsi és budapesti irodákkal. A szempontjaink között szerepelt az üzenet és persze a design, ami egyszerre hivatott a mondanivaló szofisztikált kifejtésére és a figyelem felkeltésére”- mondta el kérdésünkre Szoboszlay Péter kreatívigazgató.

Idén Szunyog Sára Nagyi utazik című plakátját azért választották, mert „egy igazi remekmű, amely végtelenül leegyszerűsített dizájnnal, de tűpontos karakterábrázolással vetít elénk egy olyan hétköznapi jelenetet, amely egyszerre képes elmesélni a drámai szétszakítottságot de ellenpontként a családi összetartozás erejét is.”

„A nagyi baracklekvárja pedig egy igazi magyar mém, amely feltehetően már generációk óta ott lapul a tudatalattink legboldogabb szegletében”- teszi hozzá Szoboszlay Péter.

Szunyog Sára, a plakát alkotója kérdésünkre elmesélte, hogy félig megtörtént a plakáton látható jelenet. Párjával Genfben élnek, és amikor hazajönnek, a nagymama mindig csomagolna nekik baracklekvárt. 

Egyszer, amikor azt mondták neki, hogy folyadékot nem lehet felvinni a kézipoggyászban a gépre, gyorsan kihozott a spájzból egy másik üveget és azt mondta: „Ezt vigyétek, ez sűrű". Ez sztori ihlette a a különdíjas pályaművet.


 

Újbuda különdíjas: Vermes Zita - Kutyás park

„Van egy mentett kutyusom, akivel sokat sétálunk a Bikás parknál, és mindig látom a híres Monda szobrot a domb tetején. Eltöprengtem azon, hogy amennyire nagy a kutyás közösség ebben a parkban, sokkal mókásabb lenne, ha a bikák helyett ebek szerepelnének rajta és a parkot is Kutyás parknak neveznék.” Vermes Zita Procreate-en hozta létre a pályaművét, amin a szobor szereplőit kicserélte: „van egy tacskó, egy közepes termetű és egy nagyobb kutya a plakáton, hárman mint a Bikás parkban a bikák”. Az eredeti művön Kiss Imre szobrász a szarvak fölé a Napot, a Holdat és a csillagokat tette, ezeket is átértelmezte Vermes Zita a plakáton „kutyajátékként jelennek meg, az egyik gömb például egy elgurult labdaként kap szerepet, a csillag pedig egy rágóka lett”.

Vermes Zita régóta a kreatív szakmában dolgozik, ő a Café Communications copywritere és már egy ideje junior art directora is, már többször szerepelt műve az ARC-on, például 2022-ben a Már csak nézünk, mint a lukinyúl című.

Vermes Zita

Budapest különdíj: Venczel Zoltán - Megváltoztak a dolgok 

A borítón az egyik kiállított kép látható a 2024-es ARC-ról: Oláh Viktória, Ibos Csaba: Változásra várva 

Az arcmagazin.hu - n szavazhattok az idei közönségdíjasra.