Várható volt, hogy idén nem menekülünk az AI-téma elől a Cannes Lionson, főleg a ChatGPT-t, Open AI-t és társaikat övező év eleji hisztéria miatt. Tavaly a fenntarthatóság volt a kulcsszó, ami egy ennyi erőforrást bőkezűen elégető fesztiválon minimum kérdéseket vetett fel (emlékezetes módon a Greenpeace meg is trollkodta az eseményt), az idei AI-témázás viszont adekvát volt. Ezt jól mutatták a La Croisette sétányon és beachen tömörülő techcégek csilivili standjai is a Metától a Google-ön és a Spotify-on át a Reddittig. Ráadásul a tengerentúli celebek is bőven kitértek a témára.
A Lionsről hazaérve egyértelműen az lett a benyomásunk, hogy a mesterséges intelligencia kérdése mind média-, mind hirdetési szempontból kikerülhetetlenné vált:
míg tavaly a nevezések szinopszisainak 4, addig idén 8,3 százalékában volt szó AI-ról.
Most arra teszünk kísérletet, hogy egyfajta tarka szőttesben mutassuk meg, ki mit mondott, gondolt, mutatott nekünk a mesterséges intelligenciáról a 2023-as Lionson.
Egy nagy utazás kezdete
A Google a hurráoptimista nézőpontból kukkantott rá a kérdésre, és egyenesen egy szép új világot skiccelt fel a hallgatóságnak. Két felsővezető jött el a gigásztól: James Manyika, a Google egyik (technológiáért-társadalomért felelős) alelnöke és Robert Wong, a Google Creative Lab társalapítója.
Manyika hosszan kántálta a „merész és felelősségteljes” szavakat, miközben az AI védelmezőinek kedvenc példáját hozta fel: a fotót. A fénykép is hogy megijesztette a kor kreatívjait, aztán lőn, átok helyett áldás lett, a képzelet felszabadítója.
Persze Manyika úr megérti a félelmeket, de azért elmesélte, hogy tanították meg a Google nyelvi modelljének, hogy a „peanut butter” kifejezés után gyakran a „jelly” szót használják az emberek (az USA-ban tuti, ld. a lenti videót).
Persze ahogy látni, hallani, a generatív AI sokkal többre képes már, a szöveg mellett hangra és (mozgó)képre is használható, bonyolult kérdésekre pedig összetett és hasznos válaszokat ad. „A médium nem a művészet”, mondta Manyika úr, és mindenki megnyugodott a teremben.
Robert Wong is szólásra emelkedett, és nem zökkent ki a fenti gondolatmenetből. Szerinte pont a kreatív emberek fejlődnek az ilyen lehetőségekkel. Miközben egy zongorázó macskás videó ment a háttérben, Wong elmondta, csak játszani kell az AI-jal, ahogyan ő tette, miközben a Bard segítségével keresett házassági évfordulós ajándékot.
A lehetőségek tárháza végtelennek tűnik: a Gmail egyik eszközével hivatalos levelet írhatunk szinte bármilyen témában (még ha nem is beszélünk angolul), de az AI kötekedő kommentekre is tud szépen válaszolni. Szövegírókra így is lesz szükség, hisz „az AI-nak nincs ízlése”.
Wong bemutatta a StyleDropot is, amivel többek közt bármilyen kretén profilképet kreálhatunk magunkról, más eszközök meg zenészeknek, tanároknak, művészeknek, és akár hátrányos helyzetű embereknek is segítenek.
„Csak az AI-utazás kezdetén vagyunk” – lelkendezett Wong, aki szerint az emberiség egyik legnagyobb kreatív lehetősége van a kezünkben.
Manyika azért elismerte, bizony rosszabb helyzetet is eredményezhet a mesterséges intelligencia, ezért kell már a kezdetektől felelősen viselkedni. Például folyamatosan fejlesztik, hogyan jelennek meg fekete emberek AI-generált tartalmakban, de a valóságoshoz megszólalásig hasonlító, AI generálta képek és deepfake-videók korában figyelni kell a dezinformáció elleni küzdelemre is. Kellenek a metaadatok, a vízjelezés és persze a kollektív akarat a kormányok, tudósok, cégek, magánemberek részéről.
Manyika elismerte, néhány munkakör el fog tűnni, pár meg fog változni, sok gyorsabb lesz, és persze újak is létrejöhetnek. Zárásként még elmondta, hogy az AI-ra új nyelvként érdemes tekintenünk: meg kell tanulnunk, aztán fejlesztenünk, alakítanunk kell, hogy a hasznunkra fordítsuk. (M. Z.)
Bűn nem élni e tudással
Brad Lightcap, az Open AI operatív igazgatója a DALL-E és a ChatGPT eszközeiben rejlő végtelen potenciált vázolta fel. Azzal viccelődött, hogy lehet, a következő előadásán már a 70. kiadásnál fog tartani a ChatGPT, utalva ezzel a fejlődés tempójára.
A legtöbb hallgatót érdeklő kérdés nyilván az volt, hogy 2030-ra az előrejelzések szerint megszűnik több mint 30 ezer kreatív munka, mi lesz akkor velünk? A válasz engem nem nyugtatott meg, de az igaz, hogy a számítógép vagy a CGI megjelenésével sem tűnt el sok munkakör, csak átalakult.
Lightcap szerint az ötlet a technológia által még magasabb szintre emelhető; segít elindulni, ha beáll a „blank page” szindróma, de egy ötlet eladásában is közreműködik, ha éppen többféle storyboard-vázlatot készít el számunkra, könnyítve ezzel az ügynökségeknél a pénz, idő és erőforrás nyomásán. Így nem abban lesz a verseny, hogy ki írja a legjobb promptokat, hanem hogy ki mélyül el jobban az adott kreatív terület feltérképezésében,
például hogy mitől lenne autentikus egy Cheetos-kampány Shakespeare stílusában.
És hogy elpusztítja-e a világot ez a fejlődés? Aligha. A mi felelősségünk, hogy olyan AI-t alkossunk, ami segít megtalálni a rák vagy a globális felmelegedés ellenszerét.
Persze, rizikó mindig lesz, de Lightcap szerint még veszélyesebb bűn, ha nem élünk a tudással. A legfontosabb, hogy a kultúránkat, a történelmünket és az emberi értékeinket megfelelően reprezentálja a technológia (no meg a hasunkat). A többi már rajtunk áll vagy bukik.
Lightcap még a Dream Tapestry kampányukat hozta fel jó példának: itt a DALL-E segítségével generáltak egy kollektív álomképet, amit aztán ki is állítottak a Dalí Múzeumban. (Cs. D.)
The more enraged, the more engaged
Sikerült bejutni a Pinterest két vezetőjének fejtágítására is, ahol önreklámozástól nem mentesen megtudhattuk: a többi közösségi platformmal szemben ők pozitív emberképet sugallnak. Andréa Mallard marketingvezető messziről indította előadását: ma már nem akarnak autót vezetni a 25 év alattiak, a szabadságot nem a volán jelenti, hanem az online jelenlét.
De az testképzavart, depressziót és egyéb mentális zavarokat okoz, ráadásul minden mozzanatot rögzít, az internet pedig ugye nem felejt.
Bill Ready vezérigazgató hozta fel aztán a mesterséges intelligencia szerepét. Nézete szerint a közösségi média azért indult, hogy kapcsolatba lépjünk egymással, de mára az AI dönti el, mit tol a feedünkbe. A cél, hogy online maradj, a jelmondat pedig ez lett Ready szavai alapján: „The more enraged, the more engaged”. Szóval tapasszon minket a képernyőre a rettegés, a félelem, a düh, a szorongás. Az AI nem agyal azon, hogy élőben nem néznénk végig egy autóbalesetet, de a képernyőn elrévedezünk rajta (én is kattintottam már le vonat által kettészelt kamion videóját Instán, aztán csőstül kaptam utána a hasonló kontentet).
Felszólalt még Michael Rich, a Digital Wellnes Lab (az egyik bostoni gyerekkórház projektje) alapítója, gyerekorvos, közegészségügyis. Több mint 20 éve alapította a Labet, ahol gyerekek mentális egészségével foglalkoznak. Szerinte kedvesebb hellyé kell tenni az internetet, ezért indította az Inspired Internet Pledge kezdeményezést, amihez a Pinterest rögtön csatlakozott.
Ready is szólásra emelkedett, mondván a Pinterest pozitív hely, ahol emberek a jövőjüket tervezgethetik. Mallard elmondta, egyik eszközükkel mindenféle bőrszínű és hajtípusú ember meg tudja találni, milyen séró áll jól neki; de a kamuzó filtereket és a testszégyenítő hirdetéseket is letiltották.
A cél, hogy ne az app állandó és gyors pörgetése legyen a fő érv a Pinterest böngészése mellett, hanem az inspiráció, hogy hosszan nézzenek kontenteket, ne az AI válasszon helyettük. (M.Z.)
(Külön köszönet illeti Balkányi Nórát a szerkesztésért. Nyitókép: A Dalí Múzeum egyik, DALL-E és a látogatók által generált alkotása)
