A cikk módosításokkal eredetileg a Kreatív májusi számában jelent meg.

Emlékszem, amikor a kilencvenes években, a pécsi koleszben az informatika szakos éjszakás nevelőtanárt nyaggattuk, mutassa már meg, hogyan működik az internet. Valami hasonlót éltem át, mint most a web3-eszközökkel való találkozáskor. Elképzelhető, hogy ez az új technológia sokkal jobban felforgatja majd a hétköznapjainkat, mint azt most gondolnánk.

A web új generációját megközelíthetjük úgy is, hogy decentralizált protokollokra épül, vagyis független a nagy technológiai cégektől – a történet viszont ennél sokkal árnyaltabb. Az épp alakuló web3 hátterében fejlődő technológiák – mint például a blokklánc, az NFT vagy a metaverzum – mind-mind olyan eszközök, amelyek segítségével az online teret jelentősen átformálhatjuk. Viszont még sokszor azt sem tudjuk, mi is van a kezünkben.

Elérkezhetünk a sokak által emlegetett digitális demokráciához?

A területen zajló szabályozások még nagyon frissek, vagy meg sem születtek, jelenleg a végső elfogadás előtt álló EU MICA reguláció kíván hatékonyan fellépni a kriptopiac által rejtett kockázatok ellen. A dolog szépséghibája, hogy a szabályozás alapját a 2017-es ICO-őrület adta, ami ellen kissé későn, 2023-ban születik meg a jogi ellenszer. 2022-ben a pénzügyi alkalmazások körülbelül 46 százaléka már web3-technológián alapult, a számok pedig folyamatosan emelkednek. 

Hogy hol is tartunk ma, arról Trapp Henci PR-tanácsadóval, tech újságíróval; Weiler Péter képzőművésszel, üzletemberrel; és Csabai Csaba közgazdásszal, információbiztonsági háttérrel rendelkező kriptopénz- és blockchainszakértővel beszélgettünk.

A web3 kulcsszava a decentralizáció, azaz központi hatalomtól – legyen az tech vagy politikai hatalom – független jövőt ígér. Sok mindent ruháznak fel manapság ezzel a szóval, olyan ez, mint amikor egy autógyár ráteszi az új modellre, hogy „S”. 

„Legyen remény, hogy a techóriásoktól függetlenül is építhessünk digitális jövőt. Legyen decentralizált, és így lehet lokális esélyünk a boldogulásra. Az emberi jogok és a demokrácia védelmében is hasznos megoldás lenne a web3. Csak meg kellene tölteni tartalommal” – véli ezzel kapcsolatban Weiler Péter.

A nagy hype után most lehet kijózanodni

Ha a web2 az internet olvasás-írási korszaka, a web3-ra tekinthetünk úgy, mint az olvasás-írás-birtoklás korára. Tehát ahelyett, hogy ingyenes technológiai platformokat használnánk a tartalommegosztásra és -fogyasztásra az adatainkért cserébe, felhasználóként is a protokollok működésének aktív résztvevőivé válhatunk.

Csabai Csaba szerint gyakran említik együtt a web3-at az érték internete kifejezéssel. „Ha szeretnénk kifizetni a streamingszolgáltató havidíját, akkor rosszabb esetben elő kell venni a bankkártyát, jobb esetben a kártya digitalizálva van mobilkészülékünk payment rendszerében. Bár ez rendkívül modern technológiának tűnik, valójában több évtizedes technológiáról beszélünk, ami mindennek nevezhető, csak nem modernnek. A web3-megoldások célja, hogy ne a kártyatársaságon, ne a bankon és ne is a lakhelyeden múljon az, hogy birtokolhatsz valamit az online térben.”

Weiler is látja, hogy elképesztően kiábrándultak az emberek a web2-es nagy techcégek kezében központosított világával szemben. 

„Már rabok vagyunk. A technológia, mint a Laokoón-csoport kígyója, átszövi az életünket. Nem gondolkodunk azon sem, hogy a városban melyik útvonalat válasszuk, mert a Waze spórol majd két percet. Ezt a két percet pedig nem értelmes dolgokkal töltjük, hanem a Facebook vagy az Instagram nézegetésével. 

Nyilván egyik sem kötelező, de már benne vagyunk ezekben az addiktív és romboló folyamatokban. Ebből is kiutat kínálhat a web3, de nem tudom, hogy ez a gyakorlatban mely fejlesztések kapcsán valósítható meg. Én voltam az első magyar képzőművész, aki NFT-t értékesített kriptovalutáért. Pont az abszurditás tetszett, hogy a meglevő galériák és múzeumok rendszerét veszi célba. 

De a pénzhajhászás az NFT-világban mindennél jobban megmutatta, hogy mire képes az ember, ha megfelelő technológia kerül a kezébe. A nagy hype után most lehet kijózanodni, és végre értelmes NFT-projektekben gondolkodni. Az AI az nem csak egy múló buzzword, hanem valódi jövő, ami sok jót és veszélyt is ígér.”

Mi csak a lelátón kapunk helyet?

Felmerül a kérdés, hogy kognitív tudományos ismeretek nélkül meg tudjuk-e érteni a mesterséges intelligencia vagy a web3 lehetőségeiről szóló vitákat. Weilert is, ahogyan sokunkat az érdekli az AI kapcsán, hogy milyen társadalmi folyamatokat fog elindítani.

„Egy új ipari forradalom küszöbén vagyunk, ami legalább akkora hatású lesz, mint az internet érkezése volt. Ahogy a 2000-es évek elején az internet egészen demokratikusan kínált aktív vállalkozói szerepet mindenkinek, úgy ez mára már szinte lehetetlen egy magyar középvállalkozás méretei között is. Minden hatalom és erő a nemzetközi techcégek kezében összpontosul. Övék a felhasználó, és ők döntik
el, hogy ezt a javat kivel osztják meg” – mondja Weiler, aki attól tart, hogy a mesterséges intelligenciával ez a folyamat még gyorsabban fog lejátszódni.

„Ma még él az illúzió, hogy API-n (Application Programming Interface, vagyis alkalmazásprogramozási felület) keresztül kapcsolódhatunk ehhez a technológiához, de félő, hogy az AI a legnagyobb országok legnagyobb cégeinek fegyvere lesz, és mi csak a lelátón kapunk helyet. Szerintem a folyamatokat különösebb technikai tájékozottság vagy tudományos ismeretek nélkül is jól lehet követni. Az első igazi rácsodálkozás a Chat GPT volt, ami már mindenki számára érthetővé tette, miféle erőt képviselhet a szintetikus intelligencia.”

Csabai szerint nemcsak, hogy nehéz, de sok esetben felesleges is megértenünk a technológiát, hiszen azok az alapkutatások szintjén végtelenül szárazok. Nem ez az izgalmas, hanem az, amikor a technológiák a mindennapokban. jelennek meg. „Jó példa erre a kvantumszámítógép kérdése. Naphosszat tudunk arról vitatkozni, hogy mire lesz jó, de a nap végén valóban csak az érdekel mindenkit, hogy mikor röppen fel egy olyan (hitelt érdemlő) hír, ami szerint hatékonyan tudják támadni vele a ma nagy népszerűségnek örvendő elektronikus titkosítási protokollokat, amik a most netes szolgáltatások 99 százalékát biztosítják. Valahol ugyanez a web3 is” – mondja.

A ma már létező decentralizált virtuális környezet alapvető kiindulási pontot jelent azzal kapcsolatban, hogy hová vezethet a következő évtizedben a web3. Trapp Henci úgy látja, hogy a metaverzum-technológia a web3 alapvető funkciója. Itt 3D-s virtuális világok hálózatáról van szó, amely decentralizált blockchainhálózaton működik. A metaverzum olyan új dimenzió lehet, ami magában foglalja a távgyógyítást, a játékokat, a filmeket, a koncerteket, a szórakoztatást, a közösségi platformokat, az oktatást és a virtuális képzési technikákat is.

Z generációs új világ – kapitalizmus új álarcban

Felmerül, hogy a web3 a jelenleg széles körben működő web hibáit próbálja-e orvosolni? Csabai szerint biztos, hogy a cél ennél sokkal gyakorlatiasabb: teljes pénzügyi önrendelkezés, ennek minden előnyével és kockázatával együtt.

Trapp szerint a web2 gazdasága egyszerű ötletre épült: gyűjts be olcsó nyersanyagot, a felhasználói adatokat, majd csomagold át és tedd pénzzé a hozzáférésüket drága termék formájában. 

A felhasználóknak szinte korlátlan lehetőséget adott a tartalom létrehozására és a globális kapcsolatteremtésre, a hirdetőknek pedig odaadta a foglyul ejtett közönséget. A vállalatok, köztük a Facebook és a Google, milliárdos üzleteket és fallal körülvett kerteket építettek erre az önkényuralomra, majd nevet változtattak (Meta, Alphabet), hogy elhatárolódjanak a kizsákmányoló platformoktól, amelyek lehetővé tették az elképesztő növekedésüket.

„Az út során a felhasználói adatvédelmet nem egyszerűen figyelmen kívül hagyták, hanem elhagyták. Csak a Cambridge Analytica felfedőinek nyilvánosságra kerülése után tudatosult bennünk igazán, hogy miként élnek vissza adatainkkal, és hogyan értékesítik azokat, esetenként a demokratikus berendezkedés árára. Majdnem minden web2-vállalatnak volt már dolga az adatvédelem súlyos hiányosságaival és adatvédelmi incidensekkel,az Ubertől az Equifaxon és a LinkedIntől az Alibabáig” – mondja Trapp, aki a web3 kapcsán azt gondolja, hogy minden magasztos ígérete ellenére sem oldja meg ezt az alapvető problémát.

„Bár a blokklánc világa valóban sokkal nyitottabb, mint a web2, valójában sokkal kevésbé privát. A blokkláncok alapértelmezés szerint minden felhasználói adatot kiszivárogtatnak, és nemcsak a Cambridge Analytica, hanem bárki számára, aki a blokkláncra pillant. 

Az uralkodó public-by-default modell azt jelenti, hogy a felhasználóknak alapértelmezés szerint le kell mondaniuk az adataik feletti ellenőrzésről is” 

– folytatja Trapp. Szerinte ez a kudarc azt jelenti, hogy a web3 mégsem válik felhasználó-központúvá, vagyis a public-by-default rendszerek és a blokkláncok újratermelődnek. Tehát az fogja az értékek többségét megszerezni, aki megfelelő erőforrásokkal rendelkezi az összes, nyilvánosan elérhető adat legjobb felhasználásához. Vagyis a győztes mindent visz.

„A Chainalysishez hasonló web3-vállalatok több milliárd dolláros értékelést értek el ezen a területen. A bányászok – a blokkláncokat biztosító és szervező számítógépek – rendre megelőzik a felhasználókat a nyilvánosan elérhető adatokra való kiváltságos rálátásuk miatt. Eközben az olyan web2-vállalatok, mint a Meta, egyértelműen megragadják a következő multimilliárd dolláros lehetőséget azzal, hogy teljes figyelmüket a kialakulóban lévő metaverzumra összpontosítják. 

Ugyanazok a vállalatok, amelyek a közösségi média korában szétzúzták az online magánéletet, most a nyílt metaverzum ellenőrzésére törnek, és dollármilliárdok haditőkéjét forgatják a trilliárdok megszerzésének reményében” 

– mondja még Trapp, aki szerint így két lehetséges rossz választás is van: egy nyílt metatér, amely eleve minden adatot nyilvánosságra hoz, vagy egy olyan metatér, amelyet ugyanazok a vállalatok birtokolnak és működtetnek, amelyek folyamatosan hasznosítják a felhasználói adatokat. Szerinte mindkettőt aktívan el kell utasítanunk.

Web3 és a marketing

Megszabadíthat minket a web3 a testre szabott reklám- és marketingkampányoktól? Weiler szerint semmi nem fenyegeti az ügynökségeket. Az EU élen jár abban, hogy a GDPR és más szabályzásokkal valamennyire visszafogja az óriáscégeket e téren, persze kérdés, hogy a cookie-szabályok változása és szigorítása hoz-e érdemi változást. „Ebben a zilált digitális térben sok szempontból könnyebb lesz az új web3-felhasználókat a termékekhez vezetni” – mondja Weiler.

Csabai ehhez hozzáteszi azt is, 

hogy ha valamitől meg tud szabadítani bárkit is a web3, az inkább a közvetítő harmadik fél kontrollja. 

Persze nem törvényszerű, hogy ettől mindenki meg akarna szabadulni, hiszen a kontrollal együtt jár bizonyos szintű biztonság is. Trapp szerint a web3 decentralizálása átlátható marketinghez vezethet, aminek fő célja, hogy az internetet elérhetőbbé és biztonságosabbá tegye felhasználói számára.

„A decentralizáció kiveszi a hatalmat a nagy technológiai vállalatok kezéből, mivel az egyének adatait bizalmasan kezeli. A web3-as környezet gazdag és interaktív hirdetési lehetőségeket biztosítva javíthatja a felhasználói élményt. 

Mindez áldás a marketingesek számára, mert mostantól még célzottabb hirdetéseket tudnak megjeleníteni.

A web3 segítségével a marketingszakemberek hatékonyabb stratégiát kínálhatnak, hiszen a felhasználók számos, a vásárlási döntéseiket befolyásoló információforráshoz férnének hozzá” – véli Trapp.

Hol tartunk, web3?

A szemantikus web lehetővé teszi a számítógépek és az emberek számára a hatékonyabb kommunikációt. Ebben segítenek a mesterségesintelligencia-algoritmusok, amik – leegyszerűsítve a Natural Language Processing (NLP) technológiával tanítják a számítógépeket emberi nyelvre.

A web3-ban a számítógépek jobban hasonlítanának az emberre, jobban megértenék a szolgáltatott adatokat, így pontosabb válaszokat is adhatnak majd.

Trapp szerint a web3 még a teremtés lázában van, még nem áll készen az átlagos felhasználókra. „A technológia hiányosságai mellett a jelenlegi rendszerben vitathatatlanul hiányzik még az adatvédelem, a jogszabályi háttér. A fogyasztók számára nyújtott értékajánlat viszont már most erőteljes” – mondja.

Csabai szerint a web3 a legkevésbé sem csak elképzelés, hiszen már közel 50 milliárd dollárnyi eszközt zárolnak web3-protokollokban. A protokollok rendkívül széles szolgáltatásokat fednek le a hitelezéstől a biztosításokon át a kereskedési vagy opciós piacokig, a digitális műtárgyak piacáig. 

„A nyúlüreg rendkívül mély. Foghatjuk a fejünket, amikor előkerül egy újabb protokoll, amiben éppen kedvenc NFT-kollekciónkat tudjuk fedezetként használni, hogy az arra felvett szintetikus dolláralapú kölcsönnel tőkeáttételes long pozíciót nyissunk egy opciós kereskedésben. 

Persze ha kicsit jobban megértjük, hogy mi is történik, akkor hamar rájövünk, hogy nincs új a nap alatt. Ilyen fajta tevékenységeket napi szinten hajtanak végre a tőzsdei hedge fundok. Csak éppen az a világ hatékonyan van elzárva az átlagemberek elől” – mondja még Csabai.