hero
Bicsérdi-Fülöp Ádám 2021. október 13. 08:47
Újságos, szedjünk össze egy tucatnyi pluszos lapot!
Van a központosítás miatt óriásira duzzasztott Mediaworks, és vannak a hirdetési bevételek kiesése miatt nadrágot szorító vagy az olvasókhoz forduló többiek – így foglalható össze egy leegyszerűsítő mondatban a hazai médiapiac 2020-as pénzügyi állapota. Persze vannak azért árnyalatok, a reklámpiaci válság ellenére növekedő médiacégekkel, olvasókat megszólító, sikeres kampányokkal, és komolyabb visszaesést mutató szereplőkkel is.

A cikk eredetileg a Kreatív szeptemberi számában jelent meg.
A print Kreatívban a WMN Média adózott eredményénél hibás adatot szerepeltettünk, a tévedést a mostani cikkben javítottuk, a hibáért elnézést kérünk.

2019-ben, amikor a Kreatívban legutoljára összegeztük a magyar online és print lapkiadók eredményeit, még csak jósolgatni tudtunk arról, mekkorára nőhet a Mediaworks Hungary a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) irányítójaként. A Mediaworks már a kormánypárti lapok központosítása előtt is a legnagyobb árbevételű kiadónak számított itthon, ám most már valósabb képet kaphatunk arról, mekkorára is duzzadt a cégcsoport.  

Mára a Mediaworks leányvállalatának számít többek között a New Wave Media Group (az Origo kiadója) a Hír TV, a Karc FM, illetve a cégbe olvadt mások mellett a Lapcom (a Bors kiadója), a Ripost és a Magyar Nemzet is. (A Mediaworks leányvállalatának számít a Salesworks és az Evo Media is, de a sales house-okat egy másik cikkben vizsgáltuk.) Ennek fényében már nem meglepő a Whitereport legutóbbi elemzésének fő megállapítása sem, miszerint a Mediaworksnél, a TV2 Csoportnál és az RTL Magyarországnál koncentrálódik a teljes hazai médiapiaci bevétel fele.  

A legnagyobbak között tovább duzzadt a Mediaworks

A kiadók között is egészen más szinten képvisel a Mediaworks, hiszen a cégcsoport konszolidált 66,8 milliárdos bevételét 2020-ban egyetlen másik szereplő sem tudta megközelíteni. Ez a bevétel ugyan némi csökkenést mutat a 2019-es számokhoz képest, de a léptékváltást jól jelzi, hogy 2018-as táblánkban még 27,7 milliárdos bevétellel vezette a listát a cég.  

Print és online kiadók nettó árbevétele 2019-ben és 2020-ban (1-10.)

Ha pusztán a hirdetési bevételt nézzük, 2020-ban zárt jobb évet a Mediaworks, hiszen az előző évhez képest közel kétmilliárd forinttal több bevételt könyvelhettek el ezen a soron (34 milliárd). A lapértékesítésből származó bevétel azonban 2,8 milliárddal csökkent, ami a printpiacra jellemző forgalomcsökkenéssel (is) magyarázható. Tegyük hozzá, a Mediaworks tisztán a lapértékesítésből származó konszolidált bevételeivel (15,1 milliárd forint) önmagában is vezetné a listát. A médiacsoport 2020-ban 2,8 milliárdos nyereséget is elkönyvelhetett a 2019-ben még a beolvadásokkal és a KESMA megalapításával magyarázott veszteséghez képest.  

A Central Médiacsoportnál csalóka az összehasonlítás, hiszen a cégcsoport 2019 végén cégszinten újra egyesítette tevékenységét azzal, hogy az addig évekig külön cégként működő, a 24.hu-ért vagy a Startlapért felelő Central Digitális Média visszaolvadt a Central Médiacsoportba. Az egyesítésnek tudható be, hogy a Central még a békeévnek számító 2018-as eredményeit is felülmúlta bevétel és adózott eredmény szintjén. Ezt támasztja alá a Central részletes bevételi bontásában, hogy a hirdetési bevételek az egyesülésnek köszönhetően 2,8 milliárdról 6 milliárdra nőttek. A lapkiadási bevételeknél viszont a korábban a Central részéről a járványt követő válság miatt jósolt egy számjegyű, 7 százalékos csökkenés látszódik a 6,4 milliárdos bevételen.

A Ringier Axel Springer Magyarország (RAS) emelkedik még ki itthon a kiadói mezőnyből, hiszen bár a Blikk cégjogi értelemben külön vállalatként adja le beszámolóját, valójában a cégcsoport része a közös tulajdonos miatt. A RAS esetében is egy számjegyű (8,9 százalék) csökkenést okozott a vírus miatti leállás a nettó árbevételben, a Blikk viszont szinte lemásolta 2019-es bevételi mutatóját. A Blikk részletesebb beszámolójában a hirdetési bevételeknél látszódik látványosabb, 16 százalékos növekedés 2019-hez képest, gyaníthatóan a járványkommunikáció miatt megszaporodó kormányhirdetéseknek is köszönhetően.

Már érződik az Index-ügy és a támogatói programok hatása

A hírpiac meghatározó print és online szereplőinél két tendencia határozta meg a 2020-as eredményeket a járványhelyzeten túl: az egyik a közbeszédet hónapokig uraló Index-ügy, a másik az ezzel párhuzamosan felerősödő támogatói programok, előfizetéses modellek hatása. Az Indexnél például Starcz Ákos vezérigazgató jóslata beigazolódott, amikor a teljes szerkesztőség lecserélődése és a márka körüli hirdetői bizonytalanság miatt kb. 300 milliós veszteséggel számolt a 2020-as pénzügyi évben. Az Index vezetője szerint nem lesz tendencia ebből, és a kiadó már egy éven belül egyenesbe kerülhet, ami az oldal látogatottsági adatait nézve egyáltalán nem elképzelhetetlen (a napi online olvasottságot tekintve a legtöbb napot az Index nyerte eddig 2021-ben). Az Indexet a Bodolai-féle alapítványtól visszavásárló Indamediánál valószínűleg azért sem aggódnak, mert a cégcsoport másik húzóneve, a Femina viszont masszív növekedést produkált 2020-ban.

Print és online kiadók nettó árbevétele 2019-ben és 2020-ban (10.-30.)

A táblázatban fellelhető vállalatokhoz képest egészen más üzleti modellben működik az Indextől távozó újságírók által alapított Telex, de a vállalkozás pénzügyi adataival érzékeltetni akartuk, milyen erős szereplő is érkezett a kiadók közé. A Telex átláthatósági jelentése szerint az új alapítású híroldal 2020. július 31. és 2021. április 30. között 822 milliós olvasói támogatást és 148 milliós hirdetési bevételt könyvelhetett el.

Szintén az olvasók, előfizetők támogatása jelentette a mérleg nyelvét a 444 és a Qubit kiadójánál, hiszen a Magyar Jeti 2020-ban olvasókat megszólító kampányának köszönhetően 272,2 millió forintos olvasói bevétellel zárt (2019-ben ez a bevételi láb 95,6 milliót jelentett a kiadónak), nagyrészt ennek köszönhető, hogy a kiadó története során először zárta jelentős nyereséggel a pénzügyi évét. A 444 a támogatói kampánnyal a 2021 augusztusában elindított fizetőkapus modelljének ágyazott meg, az előfizetéses rendszer pénzügyi hatásait így igazán a 2022-es, 2023-as beszámolókból olvashatjuk majd ki. Itt kell megjegyezni, hogy az olvasói bevételekre támaszkodó kiadók között a Magyar Hang is javuló tendenciát mutat, a fizetős szolgáltatást indító cég közel 250 milliós bevétellel zárta 2020-at.

Print és online kiadók adózott eredménye 2019-ben és 2020-ban:

A printpiacon is meghatározó kiadók között a Népszava, a HVG és a Magyar Narancs is 10 százalék alatt tartotta nettó árbevételének csökkenését, a nem csak piaci hirdetőkből élő Magyar Hírlap és Demokrata viszont még növelte is nettó bevételét.

A táblázatban jól látszik, hogy a reklámpiac 2020 tavaszán érzékelhető megtorpanása a leglátványosabban a Marquard Mediánál jelentkezett. A 2019-es nettó árbevételének harmadát vesztette el a kiadó 2020-ban, ezt főleg cég portfóliójának átszervezése indokolhatja, hiszen a mínuszba forduló Marquard 2020 januárjával megszüntette többek között a Playboy és az Apa magazin kiadását, és több hónapon keresztül szünetelt az Éva printmegjelenése is. A lista második felének két fontos feltörekvője a 2020-as válságévben a WMN Média és a Street Kitchen kiadója, mindkét médiavállalkozás könnyen túlszárnyalta a 2018-as eredményeit is, és ezzel a fejlődési tempóval mindkét vállalkozás még meghatározóbb szereplővé válhat következő összeállításunk idejére.

Nyitókép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala