hero
-fi- 2021. augusztus 27. 12:53
RAS-vezér: Egységesen kell fellépni a Facebook és a Google ellen
Interjút készített a Digital Hungary Kovács Tiborral, a Ringier Axel Springer (RAS) ügyvezető igazgatójával. A beszélgetés legfontosabb állításait szemlézzük.
  • A 2020-as lezárások a sajtópiacot érintették a legjobban, ezen belül is leginkább a napilappiacot, mert ezek beszerzése a napi rutin része volt, ami a lezárások során kimaradt. A napilapok esetében ez 10 százalékos nagyságrendű visszaeséshez vezetett, főleg az utcai árusítás bezuhanása miatt. A magazinok piacán nem volt visszaesés, sőt bizonyos termékcsoportokban erősödést lehetett tapasztalni, a RAS portfólióján belül a női, a televíziós és keresztrejtvénylapok voltak ilyenek. A korlátozások feloldása után a napilappiac is újra erősödésnek indult.
     
  • Az előfizetés olyan szegmensekben is teret nyert, ahol eddig kevésbé volt jellemző (pl. napilapok), illetve a kiadók a digitális terjesztési rendszereiket is felpörgették.
     
  • 2020-ban a teljes reklámtorta, így a sajtóhirdetés volumene is csökkent (utóbbi 11 százalékkal), ami Kovács szerint azt jelenti, hogy nem szegmensek között csoportosítottak át a hirdetők, hanem visszavágták a büdzsét (a globális és magyar kutatások viszont rámutatnak, hogy bizonyos szegmensek, például a digitális, jóval kisebb csökkenést szenvedtek el; másrészt a lappiac hirdetési bevétele a Covid előtti években is meredeken zuhant - a szerk.). Rengeteg kisebb hirtdető tűnt el 2020-ban a piacról, ami egyes kiadóknál lapösszevonásokat eredményezett, a RAS viszont összes termékét megtartotta, 2020 utolsó negyedévére pedig már ismét erős volt a kommunikációs jelenlét. 
     
  • “A hirdetési bevételek alakulása kapcsán még egy szempontot érdemes megemlíteni. Az állam is intenzíven megjelent az elmúlt időszakban a print hirdetési piacon. Jogos és elvárható kötelessége az államnak a pandémia alatt a kommunikáció, például az egyéni felelősségre felhívni az emberek figyelmét, elég itt az oltások fontosságára gondolni, azt azonban nem tudom megítélni, hogy ehhez mennyi kommunikációra van szükség” - tette hozzá Kovács.
     
  • A GAFA-szereplők (Google, Apple, Facebook, Amazon) magas piaci részesedéséhez a kiadók későn ébredése is kellett, de az, hogy a hirdetési, az olvasói, hírterjesztési, forgalomgenerálási piacokon is jelentős a szerepük, nem érdemtelen, hiszen nagyon fejlett technológiát használnak, és rengeteget is fektettek ezekbe. "Olyan hirdetéskiszolgálást, mérést, pontosságot és hatékonyságot tudnak adni, amivel a versenytársak nem nőttek fel. Azt azonban már látni lehet, hogy a következő 2-5 éven olyan változások várhatók, amik jelentősen átalakítják a piacot."
     
  • Az EU által a kiadók védelmében meghozott jogi változtatások fellépnek a tartalmak ingyenes felhasználása ellen. Olyan jogi, gazdasági és környezeti együttállás alakult ki, ami a kiadóvállalatoknak komoly lehetőséget jelent, hogy jóval több bevételhez jussanak az általuk előállított tartalmak után.
     
  • “Az EU-ban a szellemi tulajdon digitális térben történő védelmét szabályozó irányelv van, amit Magyarország július 1-jével ültette át a hazai jogba. Ezzel megteremtették annak a lehetőségét, hogy egy kiadó digitális szellemi jogát – például hogy van egy cikke az interneten – aktívan meg lehessen védeni” - mondta Kovács. Mindez vonatkozik a GAFA-szerplőkre is. Más kérdés, hogy ezzel pl. a hazai kiadók mennyire tudnak élni. 
     
  • A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szabályok lehetővé teszik a kiadóknak, hogy kialakítsák az árazási és felhasználási feltételeiket a digitális tartalomfelhasználásra, a Magyar Lapkiadók Egyesülete már munkacsoportot is alakított annak vizsgálatára, hogyan lehet a jogokat érvényesíteni. “Szerintem a bölcs kiadói hozzáállás az lenne, ha egy-egy nemzeti piac tartalom-előállítói egységesen tudnak fellépni a jogszabály adata érdekeik érvényesítésére” - mondta Kovács Tibor.

Forrás: Digital Hungary