A Not Allowed egy alternatív, összművészeti és divatközpontú kezdeményezés, amely a független már ismert és még feltörekvő magyar divattervezőknek és márkáknak igyekszik láthatóságot biztosítani. Reflektál arra az (eddigi) hazai környezetre, amelyben az államilag vagy kormányközeli körök (NER) által támogatott divatipar és rendezvények uralták a teret. Céljuk, hogy alternatívát mutassanak, és „kitágítsák azt a teret, amelyet a NER enged meg a divatnak” Magyarországon, írta 2024-ben a hvg.hu. A Not Allowed megálmodói és alapítói Südy Dominika és Lőrincz Márk.
Az esemény helyszíne a W Budapest Hotel volt, ahol Sármán Nóra tervező Legóból készült ruhája is ki van állítva. A volt Balettintézet impozáns épülete jól illeszkedett az eseményhez, mivel a hotel egyébként is igyekszik kivenni a részét a kultúrából és a divatból. Így jöhetett létre ez az esemény is a W Night Series alatt Ráday Dávid segítségével. A kötetlen bulin bár hagyományos divatbemutató nem volt, néhány modellt felöltöztettek pár hazai tervező – például Kiss Juhász Fábián, Szarvas Valentin, Daemon Concept, The Four – ruhájába, majd elvegyültek a tömegben.
„A rendszerváltás utáni Magyarország – amiről most leginkább szól a közbeszéd – a divatszakmát is érinti, illetve a kultúrát is, hatalmas mértékben” – mondta Lőrincz Márk. Felidézte a 2024-es divatbemutatójukat, ahol pályakezdő – Rókusfalvy Anna, Kulcsàr Nóra – és már jól ismert tervezők kreációi is megjelentek – Kis-Juhász Fábián például a Szegény párák című filmhez csinált kosztümöt, Daemon Concept pedig nemzetközileg is nagyon elismert, legújabban a MET Gálán debütált az egyik kollekciója. Azért rendezték meg a show-t, hogy választ adjanak arra, milyen szorongató a magyar kultúra és divat privatizált helyzete. Mint mondta, sok helyen meg volt kötve az emberek keze, hogy mit mondhatnak, mit csinálhatnak. És bár létezik a HFDA (Magyar Divat & Design Ügynökség), ők mégis igyekeznek alternatívát nyújtani.
„A következő show-ra már rendes költségvetéssel számolunk, szeretnénk minél több támogatót magunk mellett tudni” – folytatta Márk, hozzátéve, hogy az első show-juk teljes mértékben a szakmai szolidaritásra épült, a következő bemutatókat viszont már piaci alapon képzelik el.
„Mi továbbra is a magyar kultúra és azon belül is a divatszcéna megfelelő reprezentációját szeretnénk szolgálni”
– mondta.
A hazai divat elmúlt évei
„Érdekes helyzet ez, mert azok közül is sokan várják a változást, akik eddig ennek a rendszernek a »haszonélvezői« voltak. Egyszerűen nem nagyon létezett más platform vagy alternatíva” – mondta Lőrincz Márk, majd megemlítette a Budapest Central European Fashion Weeket, amely a közép- és közép-kelet-európai országok egy részét próbálja összekapcsolni. Mint mondta, jó kezdeményezés lehetne, ha a forrásokat jobban használnák fel. Például most is rendeznek külön pop-upokat a párizsi és milánói divathét alatt, ahova kijuthatnak tervezők, de ez nem hoz érdemi hasznot, és kevesen is látogatják, vagy épp nem a megfelelő személyek.
„Az, hogy influenszereket ide reptetünk és luxusszállodákban elszállásolunk, nem feltétlenül építi a magyar márkákat és a magyar divat presztízsét. Ha az itthoni divatbemutatók olyan minőségűek lennének, mint Párizsban, akkor úgy gondolom, maguktól is jönnének.”
„Szerintem elsősorban azt kellene átgondolni, hogyan tud valódi szakmai és gazdasági lehetőségeket teremteni a rendszer a magyar márkáknak és kreatívoknak. Hogyan tudunk erősebb kapcsolatot kialakítani Párizzsal, Milánóval vagy New Yorkkal, kollaborálni az ottani szakemberekkel, és hogyan lehet olyan infrastruktúrát építeni, ami hosszú távon is működőképes”
– fogalmazott.
Márk ezután a tervezők kihívásairól is beszélt, például a gyártási kapacitásokról: „Az is fontos kérdés, hogy ha egy magyar márka nemzetközi figyelmet kap vagy buyerekkel kezd dolgozni, akkor rendelkezésre áll-e az a gyártási és produkciós háttér, ami ezt hosszú távon ki tudja szolgálni.” De a legtöbb probléma nem ebből, hanem a fogyasztók edukációjának hiányából és a belföldi piac kis méretéből eredeztethető.
A divat üzlet is
Az utóbbi időben több szervezet is javaslatcsomagot állított össze az új kormánynak, ezért arról is kérdeztük, hogy a divatszakma milyen irányba mozdulhatna el. A transzparens, szakmai alapon működő támogatási rendszer, egy átfogó kulturális exportstratégia és a divat teljes integrálása a kultúrába mindenképp fontos pontok lennének.
„A mi esetünkben azt szeretnénk, hogy egy divatbemutató ne csak ruhák prezentációja legyen, hanem egy komplex audiovizuális és kulturális élmény. Szakmai kollaboráció zeneszerzők, művészeti vezetők, szobrászok, festők, film- és színházi rendezők, valamint más művészek között” – mondta, hozzátéve, hogy bár a divat mint önkifejezési forma kulturális terület, jelentős része így is üzlet. Így kiemelt gazdasági szerepe lehet az ország számára.
Folyamatosan érkeznek a javaslatcsomagok, megkezdődnek az átvilágítások
Az utóbbi hetekben a különböző szövetségek és szervezetek javaslatcsomagokkal álltak elő az új kormány számára, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette a közmédia átalakítását és az NKA teljeskörű átvilágítását.
Átláthatóbb és politikától függetlenebb filmfinanszírozási rendszert, kiszámíthatóbb működést és új Filmtörvényt sürget a Filmreform2026 kezdeményezés első „white paper” javaslatcsomagja, amelyet a magyar filmszakma szervezetei május 8-án mutattak be az Eurocine filmfesztiválon.
A MaReSz is javaslatcsomagot készített az új kormány számára. Mindenekelőtt azzal a kéréssel fordulnak az új kormányzat felé, hogy biztosítsa a rendezvényágazatot is érintő állami monopolhelyzet felszámolásának következményeit jelenleg elszenvedő beszállítói kör kintlévőségeinek megnyugtató rendezését.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) pedig transzparens széleskörű iparági újratervezés programot hirdet közös gondolkodásra és cselekvésre invitálva a teljes szakmát. Ezzel párhuzamosan a MAKSZ szakmai konszenzuson alapuló, komplex javaslati csomagot készít elő az etikus és transzparens állami kommunikációs közbeszerzésekre vonatkozóan. „A most kínálkozó történelmi lehetőség csak közös iparági és kormányzati együttműködéssel ragadható meg igazán.”
Valamint átfogó javaslatcsomag készült a magyar sajtószabadság és médiapiac helyreállítására. A Médiafórum Egyesület vezetésével készült munkaanyag célja, hogy a sajtószabadság és a médiapiac új kereteinek kialakításáról meginduljon a diskurzus az érintett szereplők részvételével.
Borítókép: Horváth Márton
