A kiállítás várakozásteljes és felfokozott hangulatú megnyitója közös filmszakmai kiállás is volt, melyben felvonultak – meglévő és újonnan alakult – filmszakmai szervezetek képviselői. Utóbbiak közé tartozik a Magyar Filmzeneszerzők Szövetsége és a Magyar Vizuális Utómunka Egyesület. 

A Filmreform 2026 szakmai elképzeléseit Nagy Ervin a TISZA kultúrpolitikusa vezetett fel beszédében. A színész-politikus azzal indított, hogy a szakmai sebek feltárhatóak és immár megkezdődhet a közös gyógyulás. Hozzátette azt is, hogy dühöt érez az elmúlt 16 év miatt, mert elvettek a magyar kultúrától 10 év alkotó energiát. Kiemelte, hogy az új kormány megalakulásától kezdve újra valódi teljesítmény és tehetség alapján fog működni a filmszakma, „Politikától független, többablakos támogatási rendszert hozunk létre, ahol a kulturális közpénzek elosztása kizárólag szakmai alapon történhet” – fogalmazott. 

Kitörő taps fogadta a politikusnak azt a mondatát, hogy „a filmes adóvisszatérítés azonnali stabilizálása” lesz az egyik kiemelt feladatuk. Arról is beszélt, hogy az NFI radikális reformok elé néz, és szakmai többlépcsős, többablakos pályázatot írnak ki a tisztségviselők és a vezető tisztségviselők kinevezésére. A filmes oktatásra kitérve a „Szabad ország, szabad egyetem!” rigmust idézte, amit szintén taps és ováció követett. Kiemelte azt, hogy ösztönözni fogják a televíziós tartalomgyártás megújítását is. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy filmes területen is lesz elszámoltatás. Hangsúlyozta az intézményi átvilágítás és az elszámoltatás szükségességét, valamint azt, hogy a jövőben kizárólag szakmai szempontok alapján születhetnek döntések a magyar filmiparban. A TISZA filmes programjában a V4 országokkal közös filmalap létrehozása is szerepel. „Újraélesztjük a normativitást” – mondta és hozzátette: ez itt nem díszlet, a szakmát meg kell hallgatni, ez a közös munka alapja. „Olyan filmkultúrát építünk ki, amiben minden alkotó otthon érzi magát, ahol újra a minőség, a teljesítmény és a tehetség számít, és nem a politika.” Ugyanakkor türelmet és józanságot is kért a szakmától.

Közös platform

A Filmreform alapítója, Kolozsi László elmondta, hogy a Filmreform egy 2026 tavaszán elindult szakmai együttműködés, amelyben filmes szervezetek, alkotói közösségek és oktatási intézmények közösen dolgoznak a magyar filmipar jövőjét érintő szakmai javaslatokon. A kezdeményezés célja, hogy a filmszakma különböző szereplői közös platformon, konszenzusos módon fogalmazzanak meg ajánlásokat a döntéshozók számára. A kezdeményezés további szervezői: Bagota Béla, Dr. Joó Tamás, Dr. Szy Marcell és Szemerey Bence.

A white paper javaslatcsomagot az eseményen Ugrin Julianna, a MADOKE – Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, Deák Dániel, a Magyar Filmfesztiválok Társasága, Kocsis Ágnes, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete, Becz Péter, a Klip Egylet – Magyar Videóklip-készítők Egyesülete, valamint Temple Réka, a MAPSZ – Magyar Animációs Producerek Szövetsége képviseletében ismertette. Az előadók a dokumentum legfontosabb reformjavaslatait és a filmszakmai szervezetek közös álláspontját mutatták be.

A dokumentum alapfelvetése szerint a magyar audiovizuális szektor erős szakmai és nemzetközi potenciállal rendelkezik, azonban a jelenlegi támogatási rendszer ezt csak részben tudja kihasználni. A white paper hangsúlyozza: a magyar filmipar központi szervezetének politikától független, szakmai intézményként kell működnie, kiszámítható és átlátható közpénzfelhasználással, többcsatornás finanszírozási modellel és nemzetközi versenyképességgel. 

A dokumentum szerint a támogatási rendszer nem támaszthat ideológiai vagy politikai elvárásokat a filmkészítőkkel szemben, és az állami támogatások odaítélésében politikai kinevezettek nem vehetnek részt. 

A javaslatcsomag rövid-, közép- és hosszútávú célok mentén fogalmaz meg reformjavaslatokat a magyar filmszakmai intézményrendszer, a finanszírozás, az oktatás és a filmforgalmazás megújítására. A jelenlegi problémák azonnali kezelésétől egy új, hosszú távon fenntartható és európai szintű filmes ökoszisztéma kialakításáig vázolják fel a szükséges lépéseket.

Rövid távú célok: helyreállítás és folytonosság

Rövid távon sürgetik a 30 százalékos filmes adóvisszatérítési rendszer stabilizálását és az elmaradt kifizetések rendezését. A dokumentum szerint a jelenlegi bizonytalanság veszélyezteti Magyarország vezető regionális szerepét a filmiparban, miközben a külföldi produkciók a hazai GDP közel 3 százalékát adják és több mint húszezer magyar szakembert foglalkoztatnak. 

Kiemelik azt is, hogy a korábbi filmes finanszírozási vákuumhoz hasonló helyzetet el kell kerülni, ezért a Nemzeti Filmintézet és a Filmiroda működésének folytonosságát biztosítani kell az esetleges intézményi átalakítások során. A dokumentum emellett sürgeti a filmes felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében, valamint szükségesnek tartja a Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Kulturális Alap, a Filmiroda és az érintett minisztériumok filmes döntéseinek átvilágítását is. 

Középtávú célok: a finanszírozási és elosztási rendszer átalakítása

A dokumentum egyik központi eleme egy többablakos, differenciált finanszírozási rendszer kialakítása. A javaslat szerint az állami támogatások elosztásáról műfajspecifikus szakmai döntőbizottságok döntenének, amelyek tagjaira a szakmai szervezetek tehetnének javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a játékfilm, dokumentumfilm, animáció és más audiovizuális formátumok eltérő szakmai logikája miatt decentralizáltabb és szakosodottabb döntéshozatalra van szükség. 

A középtávú javaslatok között szerepel továbbá a köztelevíziók, kereskedelmi televíziók és streamingplatformok nagyobb szerepvállalása a magyar film finanszírozásában, valamint a filmforgalmazás, az artmozi-hálózatok, a fesztiválrendszer és a filmes szakmai nyilvánosság megerősítése is. Külön kiemelik a film- és médiaoktatás, a filmes könyvkiadás, a szakmai folyóiratok és a kutatás támogatásának fontosságát is. 

Hosszú távú célok: a magyar film jövője

A white paper hosszú távon egy új Filmtörvény megalkotását sürgeti, amely európai szintű pályázati és intézményi rendszert teremtene a magyar film számára. A cél egy olyan stabil és átlátható szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre biztosítja az alkotói szabadságot, a finanszírozási biztonságot és a nemzetközi versenyképességet. A javaslat szerint törvényi garanciákra van szükség a Filmiroda függetlenségének biztosítására is. 

Külön foglalkoznak a filmszakmában dolgozók foglalkoztatási és adózási helyzetével is. Szerintük a jelenlegi bizonytalan és sokszor informális működési formák helyett átláthatóbb, egységesebb és kiszámíthatóbb szabályozásra van szükség. Emellett egy, a filmszakma sajátos foglalkoztatási viszonyaihoz igazodó rugalmas és kedvezményes adózási forma visszaállítását is javasolják. 

A dokumentum a regionális filmgyártás fejlesztését is fontos célként jelöli meg. A vidéki forgatások és helyi filmes infrastruktúrák erősítése a javaslat szerint nemcsak gazdasági és kulturális szempontból lehet fontos, hanem hozzájárulhat a magyar film nemzetközi vonzerejének növeléséhez is. Hosszú távú célként fogalmazzák meg, hogy Magyarország ne csupán nemzetközi szervizbázisként, hanem önálló alkotói központként is meghatározó szereplővé váljon az európai audiovizuális térben. 

A résztvevők hangsúlyozták: a most bemutatott dokumentum egy folyamatosan bővülő szakmai munka első állomása, amelyen a következő hónapokban is tovább dolgoznak a filmszakmai szervezetek és oktatási intézmények.

Ma május 8-án nyílt meg a két napon át tartó, ötödik Eurocine nemzetközi filmipari kiállítás a Hungexpón. A rendezvényközpont jelentős és hiánypótló filmszakmai találkozóhelynek ad otthont: az esemény filmes találkozóhely, kiállítás, trend-hub és egyben filmszakmai fesztivál és két napra üzleti központ is. A Eurocine igyekszik teret adni a teljes filmszakmának, a forgatókönyvírástól – az utómunkáig és a szakmai szervezetekig. 

Fotók: Jóbi Gergő/Filmreform