Javaslatcsomagot tett közzé a Magyar Digitális Média Obszervatóriumhoz kapcsolódó szakmai kör „egy egészséges információs környezet megteremtésére, valósághűbb tájékozódásra, tényszerűbb közbeszéd előmozdítására” címmel május 22-én. A dokumentumot a Political Capital oldalán ismertették, a PDF címlapján a HDMO mellett a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Lakmusz, az AFP, az Idea Alapítvány és a HDMO-partneri kör logói szerepelnek.
Mi hívta életre a javaslatcsomagot?
A dokumentum abból indul ki, hogy Magyarországon az elmúlt tizenhat évben „intézményes, államilag szponzorált dezinformációs kampányok” zajlottak, és a „közmédia” a dokumentum megfogalmazása szerint „a dezinformációs kampányok zászlóshajójává vált”. A szöveg szerint ennek mérhető hatása van a közvéleményre: tartós bizalomvesztést, polarizációt, az összeesküvés-elméletek és dezinformációs narratívák terjedését, valamint az intézményi bizalom sérülését említi.
A médiaipar szempontjából a dokumentum egyik legfontosabb eleme a médiapiac működésének helyreállítása. A javaslatcsomag szerint az elmúlt másfél évtized állami beavatkozásai – a tulajdonosi viszonyok átalakításától az állami reklámköltések elosztásáig – piactorzító hatással jártak, és versenyhátrányba hozták a független médiumokat. A szerzők olyan médiarendszer kialakítását tartanák kívánatosnak, amelyben a szereplők tisztességes piaci körülmények között versenyezhetnek, és a médiavállalatok saját stratégiájuk szerint működhetnek.
A csomag külön foglalkozik a közszolgálati médiával is. A dokumentum szerint „jól működő demokráciákban a közszolgálati média a dezinformáció elleni küzdelem egyik legfontosabb szereplője”, Magyarország viszont ebből a szempontból hátrányból indul, mert a közszolgálat elvesztette társadalmi megbecsültségét. A cél a javaslat szerint olyan közmédia lenne, amely megfelel a „megbízható, hiteles, pártatlan és minőségi tájékoztatás” elvárásainak.
A platformszabályozásnál a javaslatcsomag a kiadók és a nagy technológiai cégek viszonyát is érinti. A dokumentum szerint az uniós szerzői jogi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a kiadók jogdíjat kérjenek a platformoktól, de Magyarországon ez nem piaci összefogással, hanem különalkukban valósult meg, amit a szerzők sem hatékonynak, sem átláthatónak nem tartanak. A dokumentum ezért akár kötelező közös jogkezelést is elképzelhetőnek tart.
A javaslatcsomag a Digital Services Act következetes végrehajtását is sürgeti, különösen az ajánlórendszerek, a politikai hirdetések, az algoritmikus tartalompriorizálás és a dezinformációs kockázatok átláthatósága miatt. Ez illeszkedik az EU digitális szabályozási keretéhez: az Európai Bizottság ismertetése szerint a DSA online szolgáltatásokra, például közösségi hálózatokra, piacterekre és appboltokra vezetett be új szabályokat.
A politikai hirdetések területén a dokumentum egy független, megfelelő jogkörökkel rendelkező magyar hatóság kijelölését sürgeti az online politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról szóló uniós rendelet végrehajtására. A Bizottság 2025 októberi tájékoztatása szerint az új uniós szabályok nem a politikai hirdetések tartalmát szabályozzák, és nem vonatkoznak a magánvéleményekre vagy a szerkesztőségi tartalmakra.
Nemzetközi minták
Nemzetközi mintaként a csomag több példát is említ. A hibrid fenyegetések kezelésére a svéd Psychological Defence Agency mintájára javasolna önálló kormányzati intézményt, amely nemcsak biztonságpolitikai kérdésként, hanem a demokratikus ellenállóképesség, a társadalmi bizalom és a médiatudatosság ügyeként kezelné az információs befolyásolást. A svéd ügynökség saját leírása szerint a lakosság, a hatóságok, az önkormányzatok, a régiók, az üzleti szektor és a civil szervezetek támogatásával erősíti az ország pszichológiai védelmét.
A dokumentum a generatív AI-t is a demokratikus nyilvánosság egyik kockázataként kezeli. A javaslat szerint a médiának, az influenszereknek, a politikai szereplőknek és az állami intézményeknek világos etikai és szakmai normákra van szükségük az AI-rendszerek átlátható használatához, az AI-val generált vagy manipulált tartalmakat pedig egyértelműen jelölni kellene.
A hosszabb távú megoldást a csomag nem kizárólag szabályozásban látja. Kiemelt elemként jelenik meg benne a kritikai médiaműveltség fejlesztése a közoktatásban, a felsőoktatásban és a pedagógusképzésben. A szerzők az EDMO irányelveire építenék a formális és nem formális médiaoktatási programokat, figyelembe véve az életkori, szociokulturális és digitális kompetenciakülönbségeket. Az EDMO saját leírása szerint irányelvei éppen azt célozzák, hogy Európa-szerte hatékonyabbá váljanak a médiaműveltségi kezdeményezések.
A javaslatcsomag nem előzmény nélküli: a HDMO-projektben a Lakmusz, az AFP, a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Idea Alapítvány és az Epresspack dolgozik együtt tényellenőrzési, kutatási, médiatudatossági és digitális infrastruktúra-feladatokon. Nemzetközi szinten pedig a dokumentum által hivatkozott irányok az EU médiaszabadsági és platformszabályozási törekvéseihez kapcsolódnak: a European Media Freedom Act 2024 májusában lépett hatályba, legtöbb rendelkezése 2025 augusztusától alkalmazandó, célja pedig a médiaszabadság és médiapluralizmus védelme.
Borítókép: HDMO Linkedin-oldala
