hero
Bicsérdi-Fülöp ÁdámFülöp István 2022. január 28. 09:43
Már készülnek itthon minőségi podcastek, de a hirdetések ára ezt még nem tükrözi
A hazai podcasthelyzetet bemutató cikksorozatunkban ezúttal a médiatípus körüli hirdetési piacra fókuszálunk. A podcastek hallgatottságának hiteles mérése kulcskérdés lesz, de az is  látszik, hogy a podcastvonatról már senki sem akar úgy lemaradni, mint korábban a blogforradalomról.

A cikk eredetileg a Kreatív decemberi számában jelent meg. A teljes írást online több részletben közöljük, ez a második rész, amely teljes egészében előfizetőink számára elérhető. Az első részben a podcastek definíciós kérdéseivel, a médiában betöltött szerepével, a podcastkínálat változásaival foglalkoztuk, azt erre találjátok.

Mennyibe kerül a podcast és mennyit ér a hirdetési piacon?

A Betone Studio még 2020-ban szedte össze, hogy egy kb. félórás podcastepizód gyártása milyen költségekkel jár (az infláció azóta természetesen itt is érezteti hatását). A podcastről ugyanis még mindig sok szereplő, akár saját, céges podcastben gondolkodó vállalat gondolja azt, hogy olcsón, sufnituningban is megoldható. Miközben, ahogy Román Balázs fogalmaz, „még egy rossz podcast is sokba kerül, ha csak a koncepció kidolgozására, szervezésre, a felvételre, utógondozásra szánt munkaórákat vesszük alapul.”

A Betone Studio számításai szerint a független podcasterek, akik minimálisan költhetnek csak stúdióra, utómunkára, szerkesztésre, adásonként nagyjából 50-100 ezer forint közötti összeggel startolhatnak. Az e fölötti kategória, ahol már van szerkesztő, komolyabb utómunka, és még a műsor marketingjére is költenek, epizódonként 300–800 ezer forint közötti ráfordítást igényel. 

A legmagasabb kategória a színészeket, nagyobb stábot mozgató, atmoszférára, bejátszókra is figyelő produkciók pedig már az 1 millió forint feletti kategóriába esnek. Utóbbi kategóriát, a történetmesélést, a riportszerű feldolgozást vagy a jól szerkesztett hírösszegző vagy kommentárműsorokat hiányolja a legtöbb megkérdezett is a hazai színtérről. Ám itt kell gyorsan hozzátenni, hogy addig nem is számíthatunk a csúcspodcastek elterjedésére, amíg a műfaj monetizálása nem lép túl mostani határain. 

Egy piacra rálátó, név nélkül nyilatkozó médiaügynökségi forrásunk szerint a legnagyobb probléma jelenleg az, hogy nem elérhető a hirdetők és az ügynökségek számára az egységes, standardizált mérés. Más adatokat szolgáltat a Spotify vagy az Apple is, amikből csak következtetni lehet egy-egy műsor valós hallgatottságára. A toplisták sem teljesen mérvadóak, mert az Apple és a Spotify is előrébb sorolja a frissebb, gyakrabban frissülő évadokat, de információink szerint egy műsor 40-50 ezres havi letöltésszámmal már bekerülhet a top 10-be.

A TELJES CIKK CSAK ELŐFIZETŐINK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ. KÉRÜNK, LÉPJ BE A FELHASZNÁLÓNEVEDDEL!