A Duna Médiaszolgáltató Zrt. egy 482 oldalas dokumentumgyűjteményből tett közzé válogatást az MTI korábbi működéséről. A társaság közleménye szerint az iratokat az állami hírügynökség tudósítóiból és hírszerkesztőiből álló, magát PRO DOMO munkacsoportnak nevező kör gyűjtötte össze.
A közmédia tájékoztatása alapján a gyűjtemény első dokumentuma 2015-ben, az utolsó pedig a 2026. április 12-i országgyűlési választást megelőző napon keletkezett. Az anyag a közlemény szerint szerkesztői és vezetői utasításokat, ki nem adott tudósításokat, valamint megváltoztatott hírszövegeket tartalmaz. A Duna Médiaszolgáltató a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával egy időben belső vizsgálatot rendelt el.
A közlemény a dokumentált eseteket többek között elhallgatott vagy utasításra elkészített, ki nem adott, manipulált, cenzúrázott és hamis hírek kategóriájába sorolja. A társaság szerint a gyűjteményt külpolitikai témákon dolgozó munkatársak állították össze, ezért az nem ad teljes képet az MTI valamennyi szerkesztőségének korábbi működéséről.
Fontos ugyanakkor, hogy a politikai szempontú beavatkozásra, az iratanyag teljességére és az egyes dokumentumok hitelességére vonatkozó mostani kijelentések a Duna Médiaszolgáltató közleményéből származnak. A társaság azt írta, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt ellenőrizte a dokumentumok hitelességét, a teljes anyag feldolgozása és a közlésével járó jogi kockázatok értékelése azonban még folyamatban van. Az érintett korábbi vezetők és szerkesztők álláspontját a közlemény nem ismerteti.
A Direkt36 már 2022-ben bemutatta a szerkesztési gyakorlat egy részét
Az MTI szerkesztési gyakorlatáról szóló dokumentumok egy része nem most került elő először. Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 újságírója 2022 márciusában belső levelezések és ki nem adott hírek segítségével mutatta be az állami hírügynökség működését.
A Direkt36 cikksorozatának első része olyan belső levelezéseket közölt, amelyek a portál értékelése szerint a kormányzati kommunikáció szereplőinek az MTI hírszerkesztésére gyakorolt befolyását mutatták. A cikk egyebek mellett minisztériumi és kormányközeli szervezetektől érkező közlemények változtatás nélküli átvételére, előre meghatározott címekre és bevezetőkre, valamint egyes politikusi programok MTI Agendából történő kihagyására hozott példákat.
A második rész azt vizsgálta, hogyan tartottak vissza vagy módosítottak egyes, a koronavírussal, Oroszországgal, az uniós jogállamisági vitákkal és a magyar sajtószabadság helyzetével kapcsolatos híreket.
A Direkt36 az MTVA-nak is elküldte a kérdéseit. A portál beszámolója szerint a közmédia érdemi válasz helyett arra figyelmeztette a szerkesztőséget, hogy a belső levelezések közzététele üzleti titkot sérthet, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. (Ez a Direkt36 2022-es cikkében dokumentált akkori reakció, nem a mostani közmédia-vezetés álláspontja.)
Vizsgálat indul, miközben ismét változik az M1 Híradó stábja
A dokumentumokról szóló bejelentés követte a szintén mai, az M1 Híradó személyi döntéseinek visszavonásáról szóló hírt. A Duna Médiaszolgáltató augusztus 3-án még Hajdú Gábort nevezte meg az augusztus második felére tervezett M1 Híradó főszerkesztőjeként, Borsa Miklóst pedig műsorvezetőként. Másnap mindkettőjük megbízását visszavonta.
Ahogy a Kreatívon is megírtuk, a társaság részletes indoklást nem adott, mindössze azt közölte, hogy a megújuló hírszolgáltatásnak vissza kell állítania a társadalom bizalmát, és az átmeneti időszakban is a társadalmi igényeknek megfelelő média kialakítására törekszik.
A kinevezések nyilvános kritikákat váltottak ki. Korábbi cikkünkben hírt adtunk róla, hogy Magyar Péter miniszterelnök a Telex kinevezésekről szóló Facebook-posztja alatt azt írta: „Nem hinném…”. A Duna Médiaszolgáltató nem közölte, hogy ez a komment vagy a kinevezéseket érő más reakciók szerepet játszottak-e a megbízások visszavonásában, ezért a két esemény között ok-okozati kapcsolat nem állítható.
A magyar médiatörvény a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között rögzíti a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatást. Az Európai Médiaszabadság Törvény 5. cikke pedig előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közszolgálati médiaszolgáltatók szerkesztői és működési függetlenségét, valamint azt, hogy pártatlanul kínálják az információk és vélemények sokféleségét.
A közmédia vezetése szerint az iratanyag további feldolgozása az átvilágítás és a hírszolgáltatás átalakítása során folytatódik. A közleményből nem derül ki, mikorra zárulhat le a belső vizsgálat, kiket hallgatnak meg, illetve később nyilvánosságra hozzák-e a teljes dokumentumgyűjteményt.
Borítókép: Pro Domo
