Hogy jutunk oda, hogy ez a film a nézők egy részében, a lelkiismeret-furdalás, a „szaranya / hálátlangyerek” érzetét keltse? Hutlassa Tamás, producer véleménycikke az anyák napi, reklámos ügyről.

Paródia vagy nagyon is komoly imázsüzenet? A Westel kontra Vodafone szpotcsatájáról Hutlassa Tamás filmes reklámszakember, a Café Reklám kreatívigazgatója írt.

Epikrízis (kórtörténet) Ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra! Az izzó telefonvonalak, a folyosókon rohanó alakok, a folyamatosan érkező újabb és újabb autók, emberek nem egy életmentő kórházi beavatkozás kísérőjegyei. Csupán egy reklámkampány „rutin” mozzanatai. Mégis sok a hasonlóság. Itt is különféle szakmák működnek együtt, itt is egyetlen célt szolgál minden eszköz. A team összeszokott képet mutat. Mindenki teszi a dolgát. Se idő, se mód nincs kísérletezni. A feladat mindig egyszeri és megismételhetetlen, a tévedésnek nagy ára van. A felelősség nagy, csak látszólag oszlik meg. A végső pillanatokban már alig néhányan szembesülnek az eredménnyel vagy a kudarccal. Ezt a momentumot rendeljük kivizsgálás alá.

Epikrízis (kórtörténet) Ma, amikor a háziorvosok korát éljük és mindenki maga választhatja meg orvosát, felerősödnek a különbségek orvos és orvos megítélése között. Amíg csak a körzetileg kijelölt doktorból „választhattunk”, jobb híján elfogadtuk őt a legjobbnak.

Diagnózis (kórisme, a betegség felismerése és meghatározása) Ezúttal kilépünk a klinikai körülmények kötöttségei közül és szabadon vizsgálódunk.

Epikrízis (kórtörténet): A következőkben a reklámkampányok egyik létfontosságú elemének hirtelen fellépő (akut) néha elhúzódó (krónikus) elváltozásáról fogunk szólni. (A gondolatmenetben olyan részletekhez is eljutunk, amelyek esetleg felkavarják az érzékenyebb olvasókat. Kérjük megértésüket.)