„Mérhetetlenül kellemetlen, ha egy város azt üzeni magáról, hogy mindene eladó. Ez egy nagyon rossz üzenet a városról” 

– adta meg az alaphangját a Budapest Design Weeken rendezett épülethálós és reklámos beszélgetésnek Erő Zoltán, Budapest főépítésze. A kerekasztalt a Kastner Kommunityben rendezték, ahol Vincze Miklós 24.hu-s újságíró moderálása mellett Erő Zoltán, Tóth Andrea, a Kastner ügyvezetője, Hantosi Bálint a Magyar Reklámszövetség OOH tagozatának elnöke és Zubreczki Dávid építészeti szakíró osztotta meg nézeteit a város hirdetési felületeinek helyzetéről.

Mintha a piroson áthajtásnak semmilyen következménye nem lenne

A kerekasztal apropóját a főváros tavasszal bejelentett döntése adta, amellyel mi is több ízben foglalkoztunk a Kreatívon. Karácsony Gergely városvezetése ugyanis a közterület-használatra vonatkozó szabályok szigorításával venné fel a harcot a városban elszaporodó építési hálók és kifeszített molinók ellen. 

A korábban álláspontját a Kreatívnak is kifejtő Erő Zoltán a beszélgetés egy pontján elmondta, hogy már vannak is folyamatban lévő ügyek a szigorítás hatályba lépése óta, de a kerekasztal-beszélgetésből hamar kiderült, a probléma korántsem oldódik meg ezzel.

A fő gond ugyanis Hantosi Bálint szerint a már létező, tehát a főváros bekeményítése előtti törvények be nem tartása és be nem tartatása jelenti. A Reklámszövetséget képviselő szakember úgy fogalmazott, jelenleg a helyzet arra hasonlít, mintha a piroson áthajtásnak nem lenne semmilyen következménye.

Hantosi itt arra utalt, hogy a 2017-es településképi törvény értelmében építési hálón nem lehetne 9 négyzetméternél nagyobb reklám, feszített molinót pedig egyáltalán nem lehetne kirakni. Csakhogy ez egyáltalán nem így van a valóságban, Hantosi véleménye szerint a szankciók hiánya miatt. Ezt megerősítve hozta példának Erő Zoltán azokat a homlokzati reklámfelületeket a belváros területéről, amelyeknél egyértelműen látszik, hogy mögöttük nem zajlik építkezés. 

„2017 óta a településképi törvény értelmében nem lehet Magyarországon óriásplakát felületet telepíteni – ehhez képest több mint 4 ezer települt azóta országosan. A megoldást ott látom, ha a törvényi előírásokat betartatnánk. Mi ebben a Reklámszövetséggel többször is felajánlottuk a segítségünket. De azt látom, hogy akkora macera ezzel az egész kérdéssel foglalkozni, hogy senki sem akarja magára vállalni. 54 ezer óriásplakát és citylight felület van ma Magyarországon. Azt vallom, hogy 30 ezernél többre egyáltalán nem lenne szükségünk” 

– vázolta saját véleményét az OOH Tagozat elnöke, aki szerint azt a szempontot sem szabad kihagyni a vitából, hogy a társasházaknak viszont bevétele származik az értékesített felületekből.

Hantosi hozzátette, szerinte 3 éven belül komoly változások jöhetnek a kérdésben. A szakember ezt arra alapozta, hogy úgy látja, hamarosan komoly elhatározás születhet a helyzet rendezésére a döntéshozók részéről is. Ennek egy betartható, tehát a szakmai szereplőkkel egyeztett szabályozást kell jelentenie. A kormányzati döntésen túl pedig az önkormányzatok még tovább szigoríthatják a szabályozást. Példaként Hantosi itt olyan magyar városokban is már létező megoldást említett, amellyel bizonyos védett városrészekben egyáltalán nem vagy csak bizonyos keretek között engednek közterületi hirdetéseket.

Ha drága a felület, a hirdető és az ügynökség is jobban odateszi magát

A kerekasztal során szóba került az is, hogy valószínűleg azért is számít megosztó kérdésnek a városkép szempontjából az óriásreklámok elterjedése, mert ezeknek a hirdetéseknek a minősége sokszor alacsony, vizuálisan bántó. 

Ennek okát a beszélgetés résztvevői abban látják, hogy relatíve olcsó a közterületi reklámfelület Magyarországon, ezért a kreatív ügynökségek, megbízók nincsenek rákényszerítve arra, hogy minőségi munkát adjanak le. Tóth Andrea problémaként említette azt is, hogy sokszor a kreatív ügynökségek utolsó pillanatban kapnak infót arról, hogy a médiaügynökség közterületi felületet is kapott a hirdetésre – ebből születnek a nem átgondolt, vagy nem megfelelő helyre kikerülő reklámok.

„Addig borzasztó reklámok lesznek, amíg ennyi felület van” – foglalta össze véleményét a kérdésben Hantosi Bálint, aki szerint az olcsó reklámhelyek miatt ma olyan rétegtermékek is megjelennek tévében, közterületen, rádióban, amelyeknek nincs ott keresnivalójuk. Az OOH Tagozat elnöke úgy véli, minimum 15 ezer közterületi helytől azonnal meg kellene szabadulni az országban, csak akkor lehetne valamilyen minőségi javulást várni. 

A reptereken például azért minőségibb a reklámkínálat, mert ott „méregdrágák a felületek” – vélekedtek a beszélgetés résztvevői. Ezzel szemben a városban egy áruház simán megteheti, hogy hetente cseréli hirdetéseit az épp aktuális akciós termékei képével és áraival.

Abban megoszlottak a vélemények, hogy mennyit segít a helyzeten a digitális reklámfelületek elterjedése. Míg Tóth Andrea szerint a technikával már érezhetően megjelentek kreatívabb, jobb megoldások is a hazai kínálatban, addig Hantosi Bálint szerint a pénzkérdés miatt itt sem számíthatunk nagy változásra. 

„Egy óriásplakát-felület telepítése nagyjából 500-600 ezer forintba kerül, ez a hely 20 évig használható, kis karbantartásokra szorul csak közben. Ezzel szemben egy digitális reklámfelület kiépítése 10 millió forint, amely aztán 3 évig használható. Ebből könnyen látható, hogy az egyik esetben 20 év alatt kell visszatermelni a telepítés, karbantartás költségeit, addig a másik esetben erre mindössze 3 év áll rendelkezésre” 

– mondta el Hantosi.

A teljes beszélgetés itt nézhető vissza.