Az Alkotmánybíróságon támadja a Főváros reklámmolinókra, épülethálókra vonatkozó szigorításait öt, ilyen típusú hirdetésekkel foglalkozó cég. A panaszt, melyet az Alkotmánybíróság befogadott, a nemrég létrehozott Épületháló Szövetség tagjai, a Defi Reklám Kft., a Médiaház Budapest Kft., a Molinó Reklám Kft., az AA Neo Kft. és a Horizont Reklám Kft. nyújtották be.
Az öt cég foglalkozik a magyar piacon főleg épülethálók értékesítésével, kiépítésével, amelyek kihelyezését, maximális méretét Budapest önkormányzata egy áprilisban megszavazott rendeletmódosítással korlátozná.
A főváros vezetésének a rendeletek módosításával az a fő célja, hogy Budapest közterületein maximum 9 négyzetméternyi reklámfelületet használhatnak plakátokra és hálókra, a mostani, 100 négyzetméter feletti megoldások helyett. Ezt a korlátozást egy 2016-os, Településkép védelméről szóló törvény már meglépte volna, ám a kormány később úgy döntött, hogy 2023 végéig engedi a 9 négyzetméternél nagyobb hirdetéseket.
A főváros szigorítása tehát ehhez a korábbi törvényhez nyúl vissza, és olyan jogi háttér megalkotásán munkálkodik, amellyel szankcionálhatók lennének a korlátozást megszegő cégek. Csakhogy az Épületháló Szövetség szerint ez a rendelet ellehetetlenítené az épülethálós hirdetési módot, érvelésük szerint amúgy is 2023 végig engedélyezett, legális módon vannak kint a hálók és molinók a fővárosban.
Információink szerint a hazai OOH piac 24,5 milliárdosra becsült reklámbevételeiből (net-net) körülbelül 12 százalékot hasítanak ki az úgynevezett egyedi utcai megjelenések, ahova az épülethálókat is sorolják az oszlopra vagy korlátra felszerelt reklámok mellett.
Az ilyen típusú hirdetéseket is kezelő cégek közül a Horizont, a Molino és a Defi számít meghatározó szereplőnek a magyar piacon a 2021-es pénzügyi beszámolóik alapján 700 millió és 1 milliárd forint között mozgó bevétellel. Nem csoda tehát, ha ezeknek a cégeknek nem tetszik a főváros szigorítása, fő érvük ebben a vitában pedig az, hogy ez a hirdetési megoldás a lakóépületeket és magát a fővárost is szolgálhatja.
A kihelyezett hirdetések a Horizont Reklám ügyvezetője, Kenéz András szerint mindig az adott társasház lakóinak jóváhagyásával történnek, a bevételeken pedig általában fele-fele arányban osztozik a reklámcég és a ház. A hirdetésekért kapott összeg természetesen a ház elhelyezkedésétől függ, egy forgalmas helyen lévő, látványos sarokház nyilván drágább mulatság egy kevésbé frekventált épületnél. Kenéz szerint a hirdetésért befolyó összeget (amely havonta fél és kétmillió forint között mozog) a házak felújításra, karbantartásra használhatják fel, amellyel elmondása szerint végső soron a lakók nyernek.
A reklámcégek becslése szerint a felújítások értéke az elmúlt húsz évben 10-15 milliárdos kaliberű volt, a teljes tiltással azonban megszűnne ez a bevételi láb.
Az épülethálós érdekszövetség tagjai főleg a 9 négyzetméteres korlátozást támadják, mert szerintük a teljes tiltás helyett kompromisszumra lenne szükség a főváros és a reklámcégek között. Azzal Kenéz is egyetért, hogy a jelenlegi helyzetnél szigorúbban szabályozni kellene a kihelyezhető hálók, molinók számát, és azt is, hogy pontosan mely házakra is tehetők ki ezek a hirdetések. A Horizont vezetője akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy döntéshozókkal, jogszabályalkotókkal egyeztetve egy olyan új win-win rendszer, a településképet is felülvizsgáló megoldás szülessen, amely a társasházak számára hosszú távon is előnyös megoldást kínál.”
„A reklámnál a kevesebb több, ez a méltatlan reklámozási forma nem tesz jót a márkának sem, mert azt üzenjük vele, hogy egy háznak fontosabb a reklámbevétel, mint az, hogy ki tudjon nézni az ablakán. Nem lehet egy orrcsepp, intimbetét vagy mobiltelefon mögött lakni hónapokig, csak a bevétel kedvéért” – mondta Erő Zoltán főépítész korábban a Kreatívnak. Az ÉSZ a kilátást korlátozó érvekre azonban azzal az állítással reagál, hogy a hálók 75-85 százalékos fényáteresztő tulajdonsággal bírnak, a takart lakók nincsenek „sötétbe, reklámok mögé kényszerítve”.
Az ügyben keresük a fővárost is, amint válaszolnak kérdéseinkre, frissítjük a cikket.
Ezt a három módosítást támadják az Alkotmánybíróságon
Az épülethálós szövetség alkotmányjogi panaszai három bekezdést támadnak a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelet módosításában. Ezek a következők:
- „Homlokzati reklámfelület: közterület határvonalán álló épületre, annak közterülettel határos homlokzatára, bármely tartozékára vagy közterület határvonalán álló kerítésre szerelt, továbbá a közterület fölé teljesen vagy részben benyúló reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, tartószerkezet, ideértve a reklámot megvilágító berendezést és mindezek tartozékait. Reklámhordozót tartó berendezésnek minősül az épületek homlokzatára feszített molinók bármilyen tartószerkezete is abban az esetben, ha bizonyíthatóan legalább egy alkalommal ezen tartószerkezetre reklám került elhelyezésre”
- „Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni: 1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához; 2. homlokzati reklámfelület létesítéséhez, más hirdetőberendezés és reklámhordozó közterületen történő elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra felszerelt hirdetőberendezés, reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához; valamint bármilyen, képek vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához”
- „Homlokzati reklámfelület elhelyezéséhez, fennmaradásához közterület-használati hozzájárulás legfeljebb 9 m2-es hirdetőfelületig adható azt követően, hogy – ahol szükséges – a kérelmező a településképi bejelentési eljárást lefolytatta.”
Mi történt eddig?
A főváros még tavasszal jelentette be, hogy új törvénymódosításokkal lépne fel az óriásmilinók, épülethálók ellen. Eddig, a 2016-os, a Településkép védelméről szóló törvény szigorította a kihelyezhető plakátok, illetve reklámhálók méretét, ehhez kapcsolódott egy 2017-es kormányrendelet, amelynek értelmében 2020-ra drasztikusan csökkentek volna a nagy méretű reklámfelületek. Közben a rendelet végrehajtását – a járványra hivatkozva, gazdaságélénkítő céllal – elhalasztották 2023-ig.
Idén szeptembertől a főváros összhangban a 2017-es törvénnyel, maximum 9 négyzetméternyi reklámfelületet enged és szándéka szerint megteremti a jogi környezetét annak, hogy bírságot is kivethessenek az ennél nagyobb hálókat, plakátokat kihelyezőkre.
