„A város legfrekventáltabb, sokszor világörökségi részeinek látványát rontják el ezek a hirdetések, minden lényegi látképi pontot 100-150 négyzetméteres reklámháló dominál, és ez nyomasztó. Azt valljuk, a városkép a közé, a köz javát kell szolgálnia, ezért teszünk most lépéseket a kerületi főépítészekkel közösen ennek a helyzetnek a normális mederbe tereléséért. 

Azt vallom, a reklámnál a kevesebb több, ez a méltatlan reklámozási forma nem tesz jót a márkának sem, mert azt üzenjük vele, hogy egy háznak fontosabb a reklámbevétel, mint az, hogy ki tudjon nézni az ablakán. Nem lehet egy orrcsepp, intimbetét vagy mobiltelefon mögött lakni hónapokig, csak a bevétel kedvéért” – mondta Erő Zoltán főépítész a Kreatívnak.

Ahogy mi is megírtuk, a Fővárosi Önkormányzat ezért felveszi a kormány több éve letett fegyverét, és szigorúbb ellenőrzést ígér a nem létező építések elé telepített reklámhordozókkal és az azokat tartó szerkezetekkel kapcsolatban.

„Az állványra erősített óriáshálókon kezdetben a leendő, felújított épületek tervrajzát lehetett látni, ami elegáns megoldás volt arra, hogy egy házat hónapokig eltakar egy állvány. Később megjelentek a reklámok, és addig a végletig jutottunk, hogy ma már olyan is előfordul, hogy csak azért épül egy állvány, hogy reklámot hordozzon, valójában nincs is felújítás alatt az adott ház. És természetesen látunk olyan trükköket is, hogy jóval az építkezés előtt teszik ki a hirdetést, ami jóval az építkezés befejezése után kerül csak le. Vagy olyan eseteket, amikor a felújítás során a hálót tartó konzolok állandó helyet kapnak egy felújított ház homlokzatán, felkészülve egy későbbi reklámra” – vázolta Erő Zoltán a problémát.

Kérdésünkre elmondta azt is, a főváros nyáron kezdi kidolgozni a jogi hátterét a döntésnek, de előreláthatólag a fő szabály az lesz, hogy a fővároshoz tartozó közterületek látképével a főváros, a kerületekével a kerületi önkormányzatok foglalkoznak majd. Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy honnan mi látszik, de azon az elven kezdenek el dolgozni, hogy például egy fővároshoz tartozó út mentén álló épület esetében a főváros járhasson el. 

Az ügy érdekessége, hogy a kormány szigorítási igényének megszületésekor, 2016-17 tájékán még Simicska Lajos plakátcégének ez a szabályozás betett volna, később az üzletember közéletből eltűnésével ez a harc már nem volt olyan fontos.

Összeszedtük a Fővárosi Önkormányzat válaszai alapján, mit lehet eddig tudni a témában, és mi várható a jövőben?

• Milyen szabály vonatkozott eddig az épülethálókra? 

Elsőként egy 2016-os, a Településkép védelméről szóló törvény szigorította a kihelyezhető plakátok, illetve reklámhálók méretét. Az igénybe vehető felület minimum 2, maximum 9 négyzetméter lehet. Ehhez kapcsolódott egy 2017-es kormányrendelet, ami a végrehajtásról rendelkezett. Ennek értelmében 2020-ra drasztikusan csökkentek volna a nagy méretű reklámfelületek, de közben a rendelet végrehajtását – a járványra hivatkozva, gazdaságélénkítő céllal – elhalasztották 2023-ig.

• Milyen szabályozások, szankciók várhatóak ősztől?  

A főváros most elhatározta, hogy összhangban a 2017-es törvénnyel, maximum 9 négyzetméternyi reklámfelületet engednek, de ami ennél is fontosabb: megteremtik a jogi környezetét annak, hogy bírságot is kivethessenek az ennél nagyobb hálókat, plakátokat kihelyezőkre.

• Ki fogja ellenőrizni a hálóméret betartását? 

A főváros válasza szerint a Közterület-felügyelet.

• Mennyi időre adható ki egy homlokzatra kirakott reklámhordozóra közterülethasználati hozzájárulás? 

Ideiglenes jelleggel, határozott időre, amelynek a gyakorlat szerint a nemzetivagyon-törvény 15+5 év maximális időtartamú kerete szab határt.

• Kinek a hatásköre leszedetni az engedély nélküli vagy a megengedettnél nagyobb reklámhordozókat?

Az építési, településképi, örökségvédelmi hatóságok mellett a közterület-használatot is megvalósító reklámhálók esetén a Fővárosi Önkormányzat, mint hatóság is előírhatja az eltávolítást, és ha ennek nem tesznek eleget, akkor azt a NAV foganatosítja, illetve a 2022. szeptember 1-je után elrendelt végrehajtásoknál a Fővárosi Önkormányzat maga fogja foganatosítani.

• Milyen elbírálás alá esnek a tartószerkezetek?

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról 2013-as rendelet alapján reklámhordozót tartó berendezésnek minősül az épületek homlokzatára feszített molinók bármilyen tartószerkezete is abban az esetben, ha bizonyíthatóan legalább egy alkalommal ezen tartószerkezetre reklám került elhelyezésre. 

Tehát ha a korábban kihelyezett reklámhálók tartószerkezete kapcsán megállapításra kerül, hogy bizonyíthatóan legalább egy alkalommal ezen tartószerkezetre reklám került elhelyezésre, akkor ezen szerkezetek fennmaradásához is közterület-használati hozzájárulás szükséges.

• Mikortól lép életbe a főváros rendelkezése? Mikortól szankcionálják a szabálytalankodókat?

A homlokzati reklámfelületre vonatkozó szabályok 2022. június 1-vel lépnek hatályba, így az ezt követően indult eljárásokban lehet esetlegesen szankciókat megállapítani.

Van más út az épülethálókon túl

Megkérdeztük az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) is a témában. Válaszukban azt írták: “A közterületi reklámfelület a kreatív üzenetek, tartalmak közvetítésében nagyon hatékony eszköz fogyasztó számára közvetlen elérhetőség valamint az elérhető magas kontaktus szám miatt is, fontosnak tartjuk hogy megfelelő szabályozás segítse ennek a médiatípusnak a használatát. A tervezet közvetlenül nem a tartalmi kérdéskörrel foglalkozik, hiszen elsősorban a kihelyezés és a formátum (felület méretének) szabályozására vonatkozik. A szigorítás még egyértelműbbé teszi az egyes közterületi eszközök telepítésének és megjelenésének feltételeit. A szigorítás általában nem feltétlenül szolgálja az adott iparág érdekeit hiszen – ebben az esetben -  egy látványos, egyedülálló formátum szűnik majd meg  kommunikációs eszközként, amely bizonyos épületek esetében akár a városképet is javíthatná.”

A Városházáról érkezett válasz szerint nem tudnak iparági egyeztetésről a témában, de az ÖRT ezt is szorgalmazza: “Véleményünk szerint az egyoldalú döntés nem szerencsés, bízunk abban hogy a rendelet végső formájának kidolgozásában a reklámszakma érintett képviselőit is bevonják majd és mindenki számára elfogadható döntés születik. A reklámok tartalmát illetően pedig nagyon fontosnak tartjuk, már a tervezés során legyen egyértelmű a hirdető/ügynökség számára, hogy az adott felület érvényes telepítési engedéllyel rendelkezik vagy sem. Illegális felületen való megjelenés esetén – még akkor sem ha az kecsegtető elérési paraméterekkel rendelkezik - az  eljárás/büntetés nem jó a reklámozó cégnek, márkának sem. Nem is beszélve arról, hogy  az illegális táblahelyet, az elmarasztalásról szóló kommunikációban a felületen látható reklámmal együtt mutatják be és ez fogyasztók felé is rossz üzenetet közvetít a márkával kapcsolatban.”

Érdeklődtünk a Yettel Magyarországnál is, mire figyelnek egy óriáshálós hirdetésnél, mert a cég legutóbb az új márkanév bevezetésekor is használta ezt a hirdetési formát.

„Közterületi plakáthelyet nem direktben, hanem médiaügynökségen keresztül rendelünk meg. Az ügynökségünk olyan közterületi optimalizáló céggel dolgozik, amely a reklámhelyszín-üzemeltetőktől minden esetben elvárja, hogy csak és kizárólagosan jogszerűen üzemelő reklámberendezésen történő megjelenést biztosítson a partnereinek, és a partnerek ügyfeleinek, mint hirdetőknek. Amikor helyszíneket válogatunk, és mint ügyfél kérünk létező, rendszeresen látható épülethálókat, több esetben kaptunk visszajelzést a médiaügynökségünktől, hogy a kért felület az érvényben lévő, vonatkozó szabályozásnak nem minden ponton felel meg, ezért nem javasolják a kiválasztását. Ezeket a Yettel minden esteben szem előtt tartja és nem rendel meg felületet ilyen visszajelzés esetén” – áll a cég írásos válaszában.

Iparági forrásaink szerint ügyféloldalon, a hirdetők oldalán nem okozott különösebb felfordulást a főváros szigorítása az épülethálók, óriásmolinók ügyében - a homlokzati reklámfelületekre vonatkozó szabályok változása után még számos további, eddig is használt, legális út nyitva áll a hirdetések megjelenítésére. A hazai közterületi reklámpiacra rálátók szerint általános vélekedés, hogy az épülethálókon túl számos egyéb módja van az innovatív, egyedi outdoor megjelenéseknek, amivel ugyanúgy látványos módon juthatnak el a fogyasztóhoz a hirdetők.

Fotók: Kreatív (Megjegyzés: a képek csak illusztrációk, az adott hálók, illetve hirdetések jogi hátterétől függetlenül választottuk ki őket.)