A tenderkiírás akár már csütörtökön napvilágot láthat, miután a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvény (Dtv.) július 19-én kihirdetett módosításai szerdán hatályba léptek. Egy néhány héttel korábbi rendelet szerint első körben egy negyedik szolgáltatónak kell felkínálni egy komplex frekvenciacsomagot, melynek 900 MHz-es tartományait második körben akkor lehet állami tulajdonú vagy a jelenlegi piaci szereplő cégeknek külön értékesíteni, ha az első körben a tender eredménytelen volt.

A csomagból valójában a 900 MHz-es spektrum sorsa az érdekes, hiszen azon biztosítható országos lefedettség, míg a magasabb tartományok a kapacitás növelésére alkalmasak. Kérdés, mekkora bevételt remél az állam a frekvenciacsomagért, ezt pedig meghatározza, hogy egy negyedik szolgáltató indulását, vagy pedig a bevételt tartják fontosabbnak – olvasható a cikkben.

Akárhogyan is, a negyedik szolgáltatóként pályázó cégeknek komoly beruházásra kell felkészülniük. A görög hatóság éppen a napokban árazott be egy, a magyarral csaknem megegyező blokkot 46 millió euróra, azaz 12,5 milliárd forintra. A becslések szerint ennek mintegy duplájába kerül egy országos hálózat kiépítése, amihez három-öt évre van szükség. Korábban a hírközlési hatóság százmillió forintos minimum megajánlott egyszeri díj és az árbevétel meghatározott százalékának évenkénti befizetése mellett tendereztette az indulókat, ám a pályázat végül eredménytelen lett. Szakértők utólag úgy vélekedtek, hogy az alacsony belépési küszöb hibás döntés volt.

A negyedik mobilszolgáltatóra az akkor még Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008-ban írt ki tendert, amit 2009 márciusában arra hivatkozva vont vissza, hogy a beadott pályázatok nem számolhattak a gazdasági világválsággal és olyan üzleti tervet adtak be, amely a megváltozott piaci környezetben az NHH szerint kivitelezhetetlen lett volna. Ezt utána hosszú pereskedés követte.