A cikk eredetileg a Kreatív decemberi számában jelent meg, ahol részletesen foglalkoztunk az utánpótlás tematikával.

Marketing 

Fischer András a klímatechnikai termékek nagykereskedelmére szakosodott Rotovill Zrt. marketingvezetője, mindössze 25 évesen. 13 évesen blogger-újságíróként indult el a pályán, mert rajongott az Apple-termékekért és úgy gondolta, hogy az olvasók értékelik majd az írásait. Már ekkor az volt a célja, hogy a techvilág számára jó minőségű cikkekkel közvetítse az újdonságokat. A középiskola végén a menedzseri szerepek iránt érdeklődött, előtte pedig a tartalomgyártás felé fordult. 

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdálkodási és menedzsment szakán folytatta tanulmányait, majd ugyanezen a karon vezetés és szervezés képzésen mesterdiplomát is szerzett. Mindkét képzést széleskörűnek találta: így a pszichológiai, a jogi és az informatikai kurzusokat, a csoportmunkák pedig a kompetenciafejlesztésben bizonyultak hasznosnak. Mint mesélte, az alapképzésen kötelező volt a szakmai gyakorlat, és ő a Deutsche Telekom IT Solutions Hungarynél látott el projektmenedzseri feladatokat. Utólag úgy értékeli, hogy a képzések megfelelő alapot adtak, de az egyetemen kívül megszerezhető tapasztalatok képviselnek igazán magas relevanciát. 

András szerencsésnek tartja magát, mivel egész életében inspiráló személyek vették körül. Fiatal kora ellenére pedig azért nem mondaná magát pályakezdőnek, mert 13 éves kora óta aktívan építi a karrierjét azért, hogy vezetőként dolgozzon. A kihívások mindig arra inspirálták őt, hogy a felmerülő feladatokat a lehető legjobban teljesítse, a sok és kitartó munka pedig – ahogy fogalmazott – meg is hozta a gyümölcsét. 

Az elmúlt egy év sűrű volt számára, számos projektben és kampányban tölthetett be vezetői szerepet, amelyek rendkívül sok tapasztalattal vértezték fel. 

„Nehéz is lenne összefoglalni egy teljes év tanulságait, mert ugyanoda térnék vissza: nagy szerencsémre mindennap olyan kihívásokkal szembesülök és olyan pozícióban, amire mindig is vágytam, amit mindig kerestem.”

Elter Gréta marketingmenedzserként dolgozik a Foodora kampánycsapatában. Gazdálkodási és menedzsment alapszakon tanult Pécsen, később marketing menedzsmentet tanult a svájci St. Gallen egyetem mester szakán. 

Eleinte dr. Ásványi Zsófia egyetemi adjunktus órái miatt a HR-szakma vonzotta, de ez az irány megváltozott, amikor az alapképzés idején az OTP Bank marketingrészlegén töltötte szakmai gyakorlatát. Az itt szerzett rendezvényszervezési, adminisztrációs és kommunikációs tapasztalatok hatására döntötte el, hogy ezen a területen szeretne majd dolgozni. 

Gréta hálás a Pécsi Tudományegyetemnek azért, mert segítették eldönteni számára, hogy milyen irányba haladjon, de úgy érzi, kevés gyakorlati tudást kapott. Szerette volna magát idegen országban is kipróbálni, ezért ment Svájcba, ahol elvégezte a mesterszakot. Az ottani intézményben az elméleti oktatás magas színvonala mellett külön figyelmet fordítottak a gyakorlati tudás megszerzésére. 

Ennek köszönhetően felkészültnek érezte magát a munkahelyi kihívásokra, de azzal is tisztában volt, hogy itthon a pályakezdők, különösen a vidéken élők, nehéz helyzetben vannak. Ő is a kedvezőbb munkalehetőség miatt költözött Budapestre, és olyan munkahelyre vágyott, ahol szakmailag minden egyes nap fejlődni tud, miközben meg is becsülik.

 „A munkámban az a legfontosabb, hogy a nap végén elégedettek legyenek a teljesítményemmel. Úgy gondolom, hogy ehhez kulcs a közös tisztelet és a transzparens elvárások a munkaadó részéről.”

Néhány szakmai mentorát is kiemelte: Király Róbertet, az OTP Bank marketingszakértőjét, Kovács Miklóst, a Grandvision régiós IT-igazgatóját és jelenlegi kollégáját, Sallai Fannit, a Foodora Hungary kampányokért felelős vezetőjét.

PR

Orosz Petra junior PR-menedzser az ACG Prónál. Alap- és a mesterképzéseit is a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, az előbbit pénzügy- és számvitel szakon, utóbbit pedig marketingen. Alapszakos tanulmányai alatt Dél-Koreában töltött fél évet, ahol több marketinges tárgyat is felvett, mivel azokból volt a legnagyobb választék. Bár sokáig újságíró szeretett volna lenni, úgy érezte, hogy nincs nagy tehetsége az íráshoz, a külföldi hónapok során pedig elkezdett jobban érdeklődni a marketingszakma iránt.

Az egyetem erősségeként kiemelte a sok lehetőséget, a külföldi tanulmányok nagy választékát és a rengeteg diákszervezetet, ahol összetartó baráti közösségre lehet találni. Egyértelmű gyengeségként említette a kevés gyakorlati feladatot, ami főleg az alapképzést jellemezte. A mesterképzés során viszont már volt olyan, hogy valós vállalati ügyfelekkel dolgozhattak együtt, és a szemeszter végén nekik mutathatták be az ötleteiket. 

Úgy gondolja, hogy a kommunikáció és a marketing területén az iskoláknak nagyon nehéz lépést tartani a legújabb trendekkel, azokat inkább munka közben lehet megtanulni. Ő a képzések során inkább szemléletmódot és motivációt szerezett, amit azóta is igyekszik hasznosítani. 

Petra első munkahelye a Design Terminál volt, ahol kilenc hónapig termékfejlesztési gyakornokként dolgozott. Annak ellenére, hogy az egyetem mellett nem teljes, hanem félállásban dolgozott, megterhelte, mert nehezen tudott lavírozni az iskola, a munkahely és a magánélet között, és úgy érezte, hogy nincs egy szabad perce sem. 
Szerinte a pályakezdők nagyon nehéz helyzetben vannak, amikor az első „igazi”, főállású munkájukat keresik. Hiszen az egyetem azt várja el tőlük, hogy csak a tanulásra koncentráljanak, viszont a munkáltatók azokat a pályakezdőket veszik igazán komolyan, akik legalább egy-két év szakmai tapasztalattal rendelkeznek. 

„Számomra az a legfontosabb a munkahelyemben, hogy rugalmas legyen, állítson kihívások elé, és legyenek olyan munkatársaim, akikhez bármikor bármilyen kérdéssel fordulhatok.” Mentorai között az ACG-s kollégái szerepelnek, közéjük azzal az érzéssel megy be mindennap dolgozni, hogy egy kedves, összetartó csapat része lehet.

Petra versenyhelyzetben is szívesen kipróbálja magát, idén ősszel például indult a 35 év alattiak PR-versenyén, a Next Generationön, és végül a második helyen végzett. Itt sokat tanult arról, hogy nyugtassa meg magát egy versenyszituációban, és hogyan kell kiemelni a lényeget akár csak pár szóban.

Fábián Dóra a pécsi Ferlingnél dolgozik a New Business terület vezetőjeként. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett alapképzésen kereskedelem-marketing szakon, a mesterképzést pedig szintén ott végezte marketing szakon. Jelenlegi munkahelyével még egyetemistaként találkozott, az ügynökség vezetői meghívottként előadást tartottak a hallgatók számára. Ezt annyira érdekesnek találta, hogy figyelme a PR felé fordult, és akkor döntötte el, hogy tényleg ez lesz az irány, amikor az egyetemi társaival elnyert egy kommunikációs csapatversenyt. 

Szerencsésnek érzi magát, mert mindig volt elképzelése arról, hogy milyen jellegű munkakörökben szeretne dolgozni, bár elárulta, hogy az egyetemi évei előtt sokáig fodrász szeretett volna lenni. „Ez azért merőben más, mint amit ma csinálok. De más impulzusok értek a későbbi tanulmányaim során, így a fodrászatot végleg elvetettem.”

Az egyetemen hasznosnak találta a külső cégektől érkezett előadókat, a segítőkész és interaktív órákat tartó tanárokat, valamint a rendszeres csapatmunkát. 

Úgy véli, hogy az egyetemen átfogó képet kaptak a világról és a különböző szakterületek működéséről, pályája elején pedig azzal szembesült, hogy rengeteg szakmai ismeretre kellett szert tennie rövid idő alatt ahhoz, hogy megfelelő minőségben tudja ellátni valamennyi feladatát. 

Szakmai karrierje éppen a jelenlegi munkahelyén, a Ferlingnél kezdődött bő három évvel ezelőtt. Gyakornokként került be, majd a terminus lejártával a New Business területen maradhatott PR-asszisztensként, és már ekkor az új piacok/ügyfelek szerzésével és a saját brandjük kommunikációjával foglalkozott. 

Ahogy a többieknek, úgy Dórának is fontosak az új kihívások, hogy folyamatosan fejlődni tudjon. „Mivel napjaink jelentős részét a munkahelyen töltjük, az sem mindegy, hogy milyen társaságban tesszük azt – ezért számomra az is hangsúlyos, hogy hasonló értékrendű munkatársakkal tölthessem a munkaóráimat”.

Mentorai közül Beke Diánát emelte ki, aki gyakornoksága idején több munkafolyamatba is bevonta őt, precizitást, rendszerben való gondolkodást és egyben önállóságot tanult tőle. Miután ő doktori pályára lépett és távozott az ügynökségtől, Dóra az ügyvezető igazgatóval, Ferling Józseffel került szoros munkakapcsolatba. 

Reklámipar

Tóth András junior ppc specialista a Wavemakernél. A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karán szerezte meg az alapszakos diplomáját. Turisztikai vonalon kezdte az egyetemi tanulmányait, de egy év után váltott, mert úgy érezte, hogy nem tudná elképzelni magát hosszú távon ezen a területen. Az alapképzés második évében köteleződött el a marketingkommunikációs szakirány mellett. 

Mindig is érdekelte, hogy lehet egy üzenetet minél érdekesebben, izgalmasabban átadni, szereti az idegen nyelveket, és olyan területet akart választani, ahol helye van a kreativitásnak is. Mesterképzésre egyelőre azért nem jelentkezett, mert tapasztalatokat akar szerezni, és csak akkor tér vissza az iskolapadba, ha egy konkrét szakirány érdekli őt, ami segíti a karrierjét is. 

Az egyetemi éveket szemléletformálónak gondolja, itt tanult sokat a szakmai kihívásokhoz szükséges kreatív problémamegoldásról. Hallgatóként szerette a kislétszámú, életszerű feladatokat adó gyakorlati órákat, a rendszeres szakmabeli vendégelőadókat, az órai kereteken túl is elérhető szakmai rendezvényeket, a családias közeget, valamint az oktatók szakmai és személyes támogatását (versenyekre, TDK-ra, szakdolgozatra való felkészülés) és türelmét. 

A tanulmányi követelmények alapján heti negyven órában gyakornoki helyet kellett szereznie, és a BMW Group Magyarország marketingkommunikációs gyakornoki lehetőségét egy állásportálon találta. Ez volt az első munkahelye, ahol hasznosnak érezte, hogy a főbb online marketing, CRM és marketingkommunikációs fogalmakkal már tisztában volt, rendelkezett a rendszerekben való gondolkodás szemléletével, és ismerte, hogy egy-egy marketingeszköz hogyan kapcsolódik a másikhoz, és hogy mikor és miért alkalmazzák ezeket. A BMW-nél gyakran foglalkozott kampányok riportolásával, segített a briefek megírásában, és ekkor kapott nagyobb betekintést a ppc-re is.

András szerint sokszor az első gyakornoki helyre bejutni a legnehezebb, de sokat segít a karrierúton, ha ott egy jó mentor felügyeletével ügyesen teljesít a pályakezdő. A BMW gyakornoki pozíciója után került a Wavemakerhez, 2022 nyarától része az ügynökség csapatának. Fontos számára, hogy a munkája során megkapja a megfelelő szakmai segítséget, ezzel együtt pedig autonómiát is biztosítanak az önálló megoldások kivitelezéséhez.

Mentorai között említette tanárait, dr. Papp Vandát és dr. Kovács Andrást, a Wavemakernél pedig Szabó Diána senior kollégáját. 

Varga Lili copywriter a Clusónál. Sokáig forgatókönyvíró szeretett volna lenni, érdekli a képzőművészet és a zene is, de az utóbbi időben a költészet a legkedvesebb számára. Az ELTE szabad bölcsészet alapképzési szakán tanul jelenleg is, elárulta: „Igen, bétékás lány vagyok: tekerem a cigit, rövid frufrut vágok és vászonzsákot hordok. Korábban volt egy futó kalandom az anglisztikával, de végül szabad bölcsész lettem. Azon belül esztétikára specializálódtam, a minorom pedig a művelődéstudomány lett”. Egész gyerekkorában utálta a reklámokat. Aztán kiderült, hogy csak a silány reklámokat utálja.

Az egyetemi tanulmányai jelentősen kitágították a látókörét. Megtanulta, hogy nincs felesleges tudás, és ezt a munkája során is gyakran tapasztalja. „Van, hogy egy villamoson elcsípett beszélgetésből születik a legjobb headline, és hogy az előadóteremben elhangzottak inspirálják a következő tender anyagát” – mondta. Képzése természetéből adódóan inkább elméleti, de az oktatók gyakran invitálják meg őket különböző kulturális eseményekre, a szemináriumok pedig természetesen interaktívak – beadandókkal, referátumokkal, vitákkal. 

Első munkahelye ügyfélszolgálat volt, de hamar kiderült, hogy az nem az ő világa. Ekkor még anglisztikára járt, nem igazán tudta hasznosítani az egyetemen szerzett tudását a pozícióban, csak az otthon megtanult lengyel nyelv segítette az ügyfélszolgálati munkában.

Egy mondattal jelentkezett a Cluso álláshirdetésére, ami így szólt: „Punk szövegíró – Egyfolytában a határokat feszegetni, seggbe rúgni mindent, ami konvencionális, az ekantokat idegesíteni azzal, hogy a prezentáció előtt fél órával lett egy még jobb ötleted – a feladat nagyjából ez lenne. Tudj jól írni, és legyen kedved/kitartásod folyamatosan ötleteken agyalni. (Elég, ha lélekben tartod magad punk kreatívnak, taraj nélkül is várjuk a jelentkezésedet.)”. Lili a hirdetésre csak annyit írt: „jöttem seggbe rúgni mindent”.

A mélyvízben hisz, már az első munkanapján kapott valós feladatokat. Elmondása szerint rosszul oldotta meg őket, sok feedback kellett ahhoz, hogy a kreatívigazgató elfogadja, de ezalatt is rengeteg dolgot megtanult. Pályakezdőként úgy gondolja, hogy szerencsés helyzetben van, mert a munkahelyén nemcsak profizmusra lelt, hanem nyitottságra is a javaslatai iránt.

Mentorai közül a szüleit, a gimnáziumi osztályfőnökét és a jelenlegi munkatársait emelte ki.

Újságírás

Almási Fanni, a BME kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója, digitális média specializáción, ezen kívül a Kreatív magazin gyakornoka. Az alapszakot az ELTE médián végezte, amit a távoktatás ellenére is nagyon szeretett. Később szívesen foglalkozna szerkesztéssel, ezért elvégzett egy szerkesztői minort is, ami jól kiegészítette a médiás tanulmányait. 

Elárulta, hogy az ELTE-n gyakorlatorientált volt a képzés, az alapozó előadások után főleg kiscsoportos szemináriumok voltak, ahol lehetőségük volt cikkeket írni, saját anyagokat készíteni. A BME-n egyelőre csak előadásai vannak, amit akár a képzés hátrányának is lehetne említeni, ez abból szempontból érthető, hogy média mesterre inkább azok mennek, akik kutatni, elemezni akarnak. Szerinte azért jó az egyetem, mert szakmabeliektől lehet tanulni – az ő sztorizgatásaikból jobban meg lehet érteni, milyen pályára vállalkozik valaki, mint az előadásokon –, ráadásul kapcsolatépítés szempontjából hasznos.

Fanni az alapszakon kötelező szakmai gyakorlatnak köszönhetően került a Kreatívhoz, ahova azóta is ír. Mindenképpen újsághoz akart menni gyakornokoskodni, és szimpatikus volt, hogy ez egy kisebb szerkesztőség. A nehézségek között kiemelte: „Azt nem vettem számításba, hogy alapvetően introvertált vagyok. 

Bárkivel szót érteni, határozottnak lenni pályakezdő fiatal nő létemre sokkal nehezebb volt, mint hittem. Nehéz összeszedettnek látszani, amikor belül annyira érzed magad magabiztosnak, mint egy inni készülő újszülött zsiráf. A jó hír az, hogy ez idővel elmúlik – addig is: fake it ’til you make it.”

A média világában teljesen más pályakezdőnek lenni Fanni szerint. „Nem az van, hogy diplomával a kezemben elhelyezkedek egy cégnél, aztán 10 év múlva váltok, ha akarok, de addig van egy stabil helyem. Itt nagy nehezen felvesznek gyakornoknak, ahol vagy kávét főzöl, vagy háttérmunkákat csinálsz, amíg nem sikerül összehoznod egy vállalható cikket. Van olyan ismerősöm, aki évek után sem tudta igazán feljebb küzdeni magát, van, akinek ez simán ment – itt tényleg nincs két egyforma tapasztalat, és sajnos sok múlik a kapcsolatokon.”

Véleménye szerint: „Nem kell zseninek lenned friss diplomásként, nem kell mindent tudnod – de fontos, hogy hallgass a kritikára, hogy tudj együttműködni másokkal, és hogy ezek segítségével tudj fejlődni. Pontosan ezért nekem nagyon fontos a visszajelzés, és hogy úgy érezzem, hogy kérdezhetek – ezek nekem fontosabbak kezdőként, mint a céges juttatások.”

Mentorai közül Hermann Irént emelte ki, ehhez hozzátette: „Kissé kényelmetlen helyzetben vagyok, mert itt a Kreatívnál gyakornokoskodom, de őszintén mondhatom, hogy nagyon felnézek Hermann Irénre, aki amellett, hogy támogató mentor, iszonyú inspiráló is, hogy nőként egy komoly szakmai lap főszerkesztője”.

Papp Olivér októbertől dolgozik a Kreatív újságírójaként. Érettségi után pedagógusi pályára készülve a Pázmányon angol és médiatanári szakon kezdett, de hamar rájött, hogy az oktatás helyett sokkal jobban érdekli a médián belül az újságírás. Ekkor átjelentkezett az egyetem kommunikáció és média szakára, ahol az újságírás szakirányt választotta, majd az ELTE-n politológiát hallgatott. 

„Az ELTE-n igyekeztek nagyobb hangsúlyt fektetni a gyakorlatra is, de a Pázmányon sokkal inkább az elméleti tudás átadására és annak számonkérésére fókuszáltak. Szinte sosem hallottunk arról, hogy mik az aktuális trendek, sőt a hírezés alapjait is később gyakornokként sajátíthattam el.”

Olivér a mesterképzés alatt igyekezett a lehető legtöbb helyre jelentkezni, így egy év alatt három munkahelyen is kipróbálhatta magát: a Republikon Intézetnél politikai elemző gyakornokként, a Magyar Narancsnál újságíró gyakornokként látott bele a napi működésbe, míg a Társadalomtudományi Kutatóközpontban a már futó kutatásokba vonták be, és az adatok összegyűjtésében segített. 

„Mindenhol azt tapasztaltam, hogy az elméleti tudásom hasznosnak bizonyult, de a mindennapi munkában elvárt feladatokhoz ennél mégis jóval több kell. Úgy gondolom, hogy igazán hasznos szakmai tudást ezeken a helyeken szereztem, ezért már a képzés alatt is azt javasoltam mindenkinek, hogy minél több helyre jelentkezzenek.” 

Ráadásul a minél több gyakornoki hely később nemcsak az önéletrajzban néz ki jól, hanem biztos szakmai alapokat is lehet szerezni.

Munkatársunk a saját és egyetemi csoporttársai példáját látva azt fogalmazta meg, hogy egy pályakezdő újságíró nehéz helyzetben van. Hiába hirdet néhány portál gyakornoki programot, ha ezekre nehéz bekerülni. Pedig gyakornoki tapasztalat nélkül szinte lehetetlen bekerülni a szakmába, ahol a lehetőségek egyébként is korlátozottak. 

„A Magyar Narancshoz úgy kerültem, hogy írtam a szerkesztőségnek egy e-mailt, hogy fogadnának-e gyakornokként, és szerencsémre igen volt a válasz. A magyar médiapiac az elmúlt évtizedben egyre nehezebb helyzetben van, valószínűleg ezért sem olyan vonzó az újságírói pálya ma, mint korábban volt. Egyre kevesebb szerkesztőség közül válogathat a pályakezdő – legalább is ha valóban újságot akar írni, nem valami egészen mást –, ezért úgy látom, hogy elhelyezkedni valódi küzdelem.”

A cikket Molnár Kinga szerkesztette.

Az utánpótlásképzésről egy reggeli keretében is beszélgetünk február elején, részletek az esemény oldalán!

(Kiemelt kép forrása: Adobe Stock)