Hogy mi eredeti Banksy, azt egyszerűen követheti bárki: hivatalos oldala mellett Insta-fiókján teszi közzé munkáit. Itt írja le azt is, hogy tőle aztán bárki elveheti és megváltoztathatja az alkotásait a saját maga szórakoztatására, a profitszerzéshez viszont nem járul hozzá. Azt, hogy valódi Banksy-e egy mű, a kezdetektől a Pest Control Office nevű szervezet validálja.

Abban, hogy Banksy munkáit kopizzák, semmi különös nincs. A street art művész a 2000-es évek második felében kis túlzással a világ egyik legismertebb emberének számított úgy, hogy a mai napig nem tudjuk, pontosan ki is ő. Mára kissé megfáradt popkulturális viccelődéssé alakult a ki-a-Banksy-kérdéskör (legutóbb itt írtunk mi is minderről), a művész viszont a mai napig aktív. Legfrissebb munkája például nemrég, március közepén került ki Észak-Londonban. A fás képet ugyan hamar megvédték egy kerítéssel, két nappal a felkerülése után megrongálták.

Az, hogy hol is helyezkedik el egy deklaráltan a pillanatnak készülő street art alkotás a bonyolult kortárs művészeti intézmény- és fogalomrendszerben, összetett szakmai kérdés maradt a mozgalom fénykora után is (arról nem beszélve, hogy mi számít „eredeti” műnek, de ezt az esztétikai kérdést most nem elemezzük tovább). Így állhatnak elő a fentihez hasonló abszurd helyzetek: felbukkan egy Banksy, amit aztán rögtön levédenek plexivel – akár az adott városrész politikusának kérésére – vagy random arcok egyszerűen nekiesnek és megpróbálják kivágni a falból.

Azt viszont, hogy a művész hozzájárult-e ahhoz, hogy munkáit bemutassák egy kiállításon, amiért belépőjegyet kell fizetni, már könnyebben meg lehet válaszolni. Többféle, Banksy nevével operáló projekteket ismerünk. A legrosszabb verzió tulajdonképpen kinyomtatja az internetet és egyszerűen átveri az embereket. A skála másik végén azok a valódi kurátori munkával összeállított kiállítások szerepelnek, melyeken eredeti, a Banksyvel együtt dolgozó, feljebb emlegetett Pest Control  szervezet által jóváhagyott munkákat lehet megnézni, valós gyűjteményekből. 

Ezek sem hivatalos Banksy-kiállítások: vagyis nem a művész dolgozott rajtuk, nem ő találta ki őket – viszont valóban az ő eredeti munkáit mutatják be. Ilyen például az amszterdami Moco Múzeum állandó Banksy-kiállítása – ami oldalán rögtön, első látásra jelzi a fent leírt helyztetet: a kiállítás nem Banksyé, nem ő állította össze, a műveket viszont a Pest Control validálta.

Banksynek rendszeresen vannak show-ként futó kiállításai és egyéb, helyszíni installációkat bemutató projektjei: híres például a 2003-as Turf War, a 2006-os Barely Legal, a 2013-ban New York utcáin futó Better Out Than In vagy a 2017-ben megnyíló, betlehemi Walled Off Hotel. Utoljára tavaly nyáron Glasgow-ban volt saját kiállítása. A Cut and Runra tíz hét alatt 180 ezer ember volt kíváncsi. 

Egyedi reprodukciók

A május 3-tól Budapestre érkező The World of Banksy sajtóanyaga elmaszatolja ezeket a kérdéseket. A projekt a kreatívján jelzi, hogy „nem hivatalos kiállításról” van szó – ezt a kreatívot a Facebook-eventen és a Youtube nyitóképen látni, a sajtóanyaghoz nem csatolták (a szövegben szerepel egy belépőjegyekhez vezető link, erre kattintva lehet újra találkozni a kreatívval). 

A sajtóanyag egy helyen úgy fogalmaz: 

„Az eredeti művek nehezen érhetők el a nyilvánosság számára, azonban most egyszeri lehetőség nyílik, hogy Budapesten, a város szívében, anélkül, hogy beutaznánk a világot, megcsodáljuk a korszakos zseni műveit!” 

Vagyis a szöveg azt sugallja, hogy a művek eredeti alkotások. 

Ugyanez a mondat kicsit másként jelenik meg a kiállítás oldalán, elismerve, hogy reprodukciókról van szó: 

„Az eredeti művek nehezen érhetők el a nyilvánosság számára, viszont ezen a kiállításon megcsodálhatjuk a nem kevésbé lenyűgöző reprodukciókat is!”. 

Egy másik nehezen értelmezhető mondat a sajtóanyagból az egyediséget és a reprodukciókat teszi egymás mellé: „A kiállításon graffitik, fényképek, videóinstallációk, lenyomatok, olyan egyedi darabok láthatóak, amelyeket kifejezetten erre a kiállításra reprodukáltak és gyűjtöttek össze.” Szóval egyedi reprodukciókról van szó. Ezzel kapcsolatban a weboldal megint óvatosabban fogalmaz, több mint száz művet említve, „amelyeket kifejezetten erre a kiállításra reprodukáltak és gyűjtöttek össze”. 

Szintén a weben szerepel ez a többszöri nekifutásra sem könnyen kibogozható mondat: 

„A tiszteletnyilvánításhoz és a kiállított alkotásokhoz Banksy nem adta továbbra sem az arcát, hogy megőrizze az anonimitását.” 

Mire vonatkozik a tiszteletnyilvánítás (Banksynek tiszteletet kellett volna nyilvánítania a kiállítás felé?); illetve összemossa vagy összekeveri az anonimitás és az eredetiség fogalmát (Banksy nyilván nem adja az arcát a műveihez, hiszen nem tudjuk, ki ő, csak kitalált művésznevét ismerjük – de ennek mi köze ahhoz, hogy jóvá lettek-e hagyva az alkotások?).

A weboldal egy helyen teszi tisztába, hogy Banksy nem hagyta jóvá a kiállást, de ezt is elkeni: 

„Igazi Banksy-féle módon ez a kiállítás nem engedélyezett, nem kapott jóváhagyást magától a művésztől sem.” 

Banksy művészetére erősen jellemző a prank, az átverés, az ironizálás, a megfogalmazással erre utalnak a szervezők.

Szervezők: a Pest Control ismeri a kiállítást, de nem validálta

Kérdéseinket – mit gondolnak arról, hogy szerintünk félrevezető az eredeti sajtóanyag, illetve a The World of Banksy szervezői megkeresték-e a Pest Controlt – elküldtük a kiállítást szervező COFO Entertainment képviselőjének. A kommunikációért a német promóter cégen keresztül a Blue Monday Consulting felel, kérdéseinkre Oláh Zsuzsanna tulajdonos és ügyvezető válaszolt. Arra  felvetésünkre, hogy a kommunikáció az eredetiséggel kapcsolatban félrevezető, Oláh azt mondta, a graffiti és street art műfaj sajátosságai miatt ez a kérdés eleve bonyolultabb, hiszen a munkákat falakra fújják fel. 

„Banksy politikai és társadalmi perspektívát fogalmaz meg az alkotásain keresztül. Neki nincsenek eredeti installációi, és bár ő maga ismeretlen, mindig megfogalmazza azt a szellemiséget, hogy a művészete mindenkié: az alkotások társadalmi értéket és kritikáit bárki elérheti, bárki elgondolkodhat rajtuk. 

Nem érzem félreveztőnek a kommunikációt, mert a kiállítás mondanivalója és eszmeisége arról szól, hogy a művészet mindenkié.” 

Oláh kérdésünkre, hogy a kiállítás szervezői a Pest Control szervezettel felvették-e a kapcsolatot, azt mondta, igen, különben nem használhatnánk jogszerűen a Banksy nevet sem. 

„A promóter feltétele, hogy kommunikáljuk, hogy a kiállítás nem hivatalos, tehát megjelenítjük, hogy nem eredeti műalkotásról van szó. Nem Banksy jön ide és festi fel ezeket a műveket, hiszen ilyen portfóliója nincs is”  

– mondta. 

„A Pest Control tud a kiállításról, egyeztettük a kiállítás művészeti értékeit, kiállíthatjuk a saját mutációnkat, viszont nem kaptunk kreditet.” Ez azt jelenti, hogy a kiállítás használhatja Banksy nevét, viszont maguk a műalkotásoknak eredetiségét nem validálta a Pest Control. „Szakmailag az is reklám, mikor Banksy-posztereket árul egy lakberendezési áruház vagy egy designer oldal – mégsem perlik be őket” – tette hozzá.

Volt már balhé

Közelebb a street art mozgalom fényéveihez, 2012-ben volt az egyik legproblémásabb nem-Banksy-Banksy-kiállítás Budapesten. Akkor a Műcsarnok kommunikálta el magát, amellett, hogy valódi kurátori munkával igyekeztek eredeti street art alkotásokat bemutatni. Ez végül nem valósult meg, viszont levetítették és kiadták magyar felirattal DVD-n a művész Exit Through the Gift Shop című dokumentumfilmjét, amiben valójában minden benne van, amit Banksy a művészeti alkotás és az eredetiség kérdéseiről gondol (és még iszonyatosan vicces is a film, érdemes megnézni).

A The World of Banksy – Az utca a festővásznam című kiállításra egy felnőtt belépője hatezer forintba kerül. A kiállítás eddig Barcelonában, ​​Milánóban, Párizsban, Prágában, Brüsszelben, Lisszabonban és Dubaiban járt, hamarosan Velencébe, Nápolyba, és New Yorkba is elviszik. Szeptember 22-ig lesz nyitva.

Oláh Zsuzsannától megkérdeztük azt is, hogy a Pest Controlon keresztül Banksyhez befolyik-e bármilyen összeg ebből a kiállításból – kérdését elküldte a német szervezőnek, ha érkezik válasz, a cikket frissítjük.

Képek: The World of Banksy