A reklámadó visszavezetése lassítaná a magyar reklám- és médiapiac talpra állását – jelentette ki Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken a Kossuth rádió Felkelő című műsorában – írja az MTI. A Médiatanács egyhangúlag ellenzi a tervezett intézkedést.
A döntés ugyanakkor nem új: a testület már november 5-én azt kérte az Országgyűléstől, hogy törölje a reklámadóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslatból. Polyák szerint a magyar reklám- és médiapiac az elmúlt 16 évben nehéz helyzetbe került, ezért most arra volna szükség, hogy az állam hagyja regenerálódni az ágazatot. Úgy látja, a reklámadóból várt évi 14 milliárd forintos költségvetési bevétel az államháztartás egészéhez mérve elenyésző, miközben az intézkedés piaci kára nagyobb lehet a társadalmi hasznánál.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a kormány október 19-én még 3,75 százalékos reklámadó-kulcsot jelentett be, az Országgyűlés elé később benyújtott javaslat azonban már sávos rendszert tartalmaz. Az első 500 millió forintos adóalaprész adómentes maradna, 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5, 10 és 40 milliárd között 4,5, afölött pedig 7,5 százalékos kulcsot alkalmaznának. A módosítás jelentősen átrajzolta a várható piaci hatásokról szóló becsléseket. A Whitereport október végi elemzése szerint a 2025-ös adatok alapján mintegy 55 hazai médiacég és négy platformcég kerülhet az 500 millió forint feletti reklámbevételi körbe. A számításokról a Kreatív is részletesen írt .
A sávos konstrukció a kisebb szereplők jelentős részét mentesítheti az adó alól, miközben a várható adóbevétel több mint fele a Meta és az Alphabet magyarországi reklámbevételeihez kapcsolódhat. Ez azonban attól is függ, hogy a globális platformok ténylegesen megfizetik-e az adót.
A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei már októberben arra figyelmeztettek , hogy az árbevételt terhelő különadó veszteséges vállalkozásoknál is fizetési kötelezettséget okozhat. Mint azt lapunk megírta, a szervezetek szerint a reklámadó nemcsak a hazai tartalomszolgáltatók működését érintheti hátrányosan, hanem a gazdaság más ágazataira is kedvezőtlen hatást gyakorolhat. Ezért a reklámköltésekre, a GDP-re és a költségvetési bevételekre kiterjedő hatásvizsgálatot kértek.
A Médiatanács november 5-i állásfoglalásában szintén a magyar médiavállalkozások pénzügyi kockázataira és a globális platformoktól származó adóbevétel bizonytalanságára hívta fel a figyelmet. A testület szerint a nagy technológiai cégek más piacokon a hirdetőkre hárítottak át hasonló terheket. A Médiatanács ezért a médiapluralizmusra gyakorolt hatások vizsgálatát is szükségesnek tartja.
Polyák pénteken ugyanakkor hangsúlyozta: indokoltnak tartaná, hogy a Google és a Meta hozzájáruljon a magyar médiaipar és újságírás fenntartásához. Becslése szerint a két vállalat a hazai digitális reklámpiac bevételeinek mintegy kétharmadát vonja el, miközben ebből kevés jut vissza a magyar kultúrába és újságírásba.
Borítókép: NMHH Facebook-oldala

