Bár a kisebb vállalkozások gyakran csak érintőlegesen foglalkoznak a szerzői jogok kérdéskörével, könnyen jelentős összegeket felemésztő hibákba lehet esni, különösen, ha az ún. „szerzői jogi trollok” célkeresztjébe kerülnek - írják.
A GVH Gondolja Végig Higgadtan! kampányának legújabb kiadványában tanácsokat nyújt “a jogkövetésre törekvő vállalkozások” számára, az ilyen szerzői jogi viták megelőzésére, és kezelésére.
Az ún. „szerzői jogi troll” (angolul: copyright troll) olyan személy vagy szervezet, amely nem tényleges hasznosítás érdekében, hanem jogérvényesítési céllal szerez meg szerzői joggal védett művekhez kapcsolódó jogokat. Ezek a „trollok” jogsértésekre hivatkozva, kártérítési igények érvényesítésével jutnak pénzügyi haszonhoz.
Az üzleti stratégájuk fontos elemei
- tömeges, automatizált igényérvényesítésre alapoznak, így néhány nagyobb per helyett, sok kisebb egyezségből szereznek bevételt;
- elsősorban nem a perek tényleges kifutását célozzák, hanem egyezség megkötésére ösztönzik a másik felet, amelynek összege gyakran nagyobb a licencdíj reális értékénél, azonban alacsonyabb a várható perköltségeknél (így „mindenki jól jár”).
A GVH leírása szerint a „szerzői jogi trollok” jelensége összetett jogi probléma. Tevékenységük nem eleve jogellenes, azonban a szerzői jog – mint jogintézmény – céljának torzulásához, akár az azzal való visszaéléshez is vezethet. Az uniós joggyakorlat alapján, bár megilleti őket is a szerzői jogvédelem, üzleti gyakorlataik során meg kell felelniük az arányosság, jogszerűség és a visszaélés tilalma követelményeinek.
A GVH a tipikus hibákra is felhívja a figyelmet:
- Például egy alkalmazott egy Google Képek közül letöltött fotót használ a cég egyik nyilvános anyagában feltételezve, hogy az nincs szerzői védelem alatt.
- A vállalkozás egy külsős harmadik fél megbízásával végeztet el valamit (pl. egy weboldal lefejlesztése, vagy marketingtevékenységek) akkor a külső alvállalkozó hibája is eredményezhet szerzői jogi pert.
- A korábbi licence lejárta, avagy a licence-től való eltérés.
- Több évvel korábbi archivált tartalmak is vezethetnek szerzői jogi jogérvényesítéshez, melyeket már mindenki elfelejtett, azonban az erre szakosodott „szerzői jogi trollok” hamar kiszúrják
A helyzetet tovább komplikálhatja a mesterséges intelligenciával (MI) generált tartalmak szerzői jogi értékelése. Az MI generált tartalmak egyszerű, gyors és hatékony megoldást nyújthatnak, különösen a szűkösebb forrásokkal rendelkező KKV-k számára, ráadásul ezek a képek/videók első ránézésre egyedinek is tűnnek. Előfordulhat azonban, hogy már meglévő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokra nézve jogsértőnek minősülnek, például, ha ilyen védelem alatt álló műveket is felhasznál az MI. Kiemelt eset lehet, ha a generált tartalomban az eredeti mű vagy annak valamely részlete változatlan vagy felismerhető formában kerül megjelenítésre (pl. egy jogvédelem alatt álló rajzfilmkarakter felismerhető mása).
A GVH javaslatai:
• Érdemes tájékozódni arról, hogy a felhasználni kívánt tartalmak – pl. képek, videók – szerzői jogi oltalom tárgyát képezik-e. Amennyiben igen, akkor ügyeljenek ezen jogok betartására.
• Vizsgálják meg körültekintően, hogy az esetlegesen mesterséges intelligencia által készített tartalmak jogsértőek lehetnek-e már meglévő, védelem alatt álló művekre nézve.
• Mindenképpen javasolt nyomon követni, hogy a korábban megváltott licence milyen jellegű felhasználásra terjed ki és mikor jár le, lejárat esetén pedig kulcsfontosságú gondoskodni a licence megújításáról vagy a szerzői jog tárgyát képező tartalmak eltávolításáról.
A vállalkozásoknak érdemes akkor is higgadtan eljárni, ha felszólítást kapnak szerzői jogsértés miatt. Fontos, hogy ne fizessenek automatikusan, de ne is ignorálják a felszólítást. Ha szükséges, annak feladójától kérjék be és vizsgálják meg az alábbiakat:
• a követelést támasztó cég meghatalmazását;
• az eredeti és az állítólagosan jogsértő mű pontos azonosítását;
• a jogosult személyét, illetve, ha a jogosult nem azonos az eredeti szerzővel, akkor a jogszerzést igazoló szerződést vagy egyéb dokumentumot;
• az állítólagos eredeti mű első nyilvánosságra hozatalának helyét és idejét;
• a bizonyítékot, hogy az állítólagosan jogsértő kép vagy más tartalom a jogosult művéből származik;
• a követelt összeg számításának módját;
• pontosan mely felhasználást kifogásolják a fizetési felszólításban (pl. weboldal, közösségi média stb.).
