Mi vezetett benneteket a kreatíviparba?

Csenkey Lilla: Legfőképpen a kíváncsiság. Korábban grafikusként dolgoztam, egy ideig freelancerként, majd kisebb hazai kkv-knál, viszont a kreatívügynökségek mindig „menő” helynek tűntek. Hogy egészen őszinte legyek, érdekelt a közeg és ezért szerettem volna kipróbálni magam, így különösebb intencióm a kíváncsiságon kívül nem volt. Viszont azóta itt ragadtam. :) Teljesen random, egy Facebook álláshirdetés miatt kerültem be a Wavemakerbe grafikusnak. Azóta persze már megismertem a szakma nagyját, és általánosságban elmondható, hogy nagyon sok cuki és tehetséges arc van a kreatív iparban, ami jelenleg egy kedves családias „mindenki mindenkit ismer” közeg itthon. A szakmának megvannak a maga nehézségei, viszont az emberek a fő ragasztói és értékei.

Gelencsér Milán: Az egyetemen véletlenül hallottam arról, hogy a Mitónál van az Intro nevű program kezdőknek. Jelentkeztem, és azt hiszem, hogy a negyedik Intro képzésén vettem részt. Szóval nem is tudom, hogy a véletlen, vagy az Intro sodort a szakmába, de talán inkább az utóbbi.

Mi szerepel a szakmai bakancslistátokon?

Cs. L.: Szeretnék olyan díjnyertes kampányokon dolgozni, amik valódi impactet hoznak, amivel segíthetünk másokon vagy kiállhatunk egy jó ügyért. Azt gondolom, hogy hatalmas potenciál lenne a szakmában. Mi vagyunk azok, akik igazán hallathatnák a hangunkat, a lehetőségünk meg is lenne rá. Sajnos, az a jellemző a hazai szakmára, hogy eldurrogtatjuk az összes puskaporunkat, de nincs mögötte igazi érték. Persze ez elég sok tényezős üzlet, ügyfél büdzsé, rugalmasság stb… Nem egyszerű a helyzet.

G. M.: A fél karomat odaadnám egy TeveClub kampányért. De egyszer jöhet egy országimázs-kampány is Ördög-Kovács Danival. 

Milyen feladatot kaptatok Cannes-ban, és hogyan oldottátok meg?

G.M.: Mi Lillával a digitális kategóriában indultunk, ahol az volt a feladatunk, hogy egy Project Dandelion nevű mozgalomnak hozzunk létre egy globális platformot, ami egy tízmilliós kritikus tömeget hoz össze egy éven belül a brazíliai ENSZ klímacsúcsra, azzal a fókusszal, hogy még nem késő visszafordítani a klímakatasztrófát. Építsük vele a projekt pitypang-szimbólumát, és tartsuk szem előtt a női hangokat és élményeket, tudjon a nacionalista érzésekről. Kábé ez, zanzásítva. 

Erre mi egy olyan ötletet hoztunk, ami főleg a probléma globálisságára reflektált, és mint platform, összekötött volna a világ másik felén élő ENSZ képviselővel, aki nem a tiéd, de közben meg mégis. Amúgy nagyon jó élmény volt, őrület, Cannes-ban ötletelni, persze egy kicsit fókuszáltabb problémának jobban örültünk volna, és ahogy beszélgettünk a többiekkel, ők is. De mikor nem mutogattunk a briefre? A nyertes azt hiszem egy randi app lett, ami a vásznon felvillantva nagyon szuper és viccesnek ötletnek tűnt. 

Melyik munkátokra vagytok a legbüszkébbek és miért?

Cs. L.: Mióta art directorként dolgozom, a kedvenc kampányom a Decathlon - Mozdulj a várossal volt, amit Vizy Marci szövegíró párommal a Wavemakerben találtunk ki és valósítottunk meg. Nagyon szeretek illusztrálni is, így ezért is szívem csücske lett ez a kis projekt. Egy ezüstöt és két bronzot hozott idén a Hipnózison és egy ezüstöt és egy bronzot az Arany Pengén. Nagyon várom mi jön még!

G. M.: Azt nem tudom, és biztos olyan ötletek jutnának az eszembe, amikből végül nem lett semmi, de jó volt, ameddig tartottak. De büszke vagyok a versenyzések adta lehetőségekre, vagy arra, hogy eljuthatok külföldi forgatásokra, stb. Szóval inkább ilyesmikre. 

Milyen projekteken dolgoztok jelenleg? Meséltek róla?

Cs. L.: Most teljesen új közegbe kerültem melóhely váltás miatt, így éppen belecsöppentem a Pöttyös mindennapjaiba és ott veszem fel épp a fonalat. Eddig nagyon tetszik! :)

G. M.: Persze! Egy ideje szeretnék csinálni valamit a Common Jam eat art projekttel, akik köztéri gyümölcsfák terméséből főznek lekvárt. Ötletem viszont nincs, de hátha valaki másnak is megtetszik ez a kezdeményezés, és majd neki lesz egy nagyon jó!

Hogyan látjátok az újonnan belépő fiatalok helyzetét a hazai reklámiparban?

Cs. L.: Egészen őszintén, sajnos nem egyszerű most a fiatalok helyzete. Az utánpótlás kinevelése sosem könnyű feladat, különösen azért, mert nagyon sok múlik azon, hogy van-e olyan vezető vagy senior kolléga, akinek van ideje és energiája a szárnyai alá venni a tanulni és fejlődni vágyó fiatalt. Rengeteg múlik azon, hogy van-e lehetőség senior kollégákkal együtt dolgozni, vagy akár csak belelátni az ő munkafolyamataikba. Nagyon fontos lenne, hogy legyen idő és energia allokálva azokra a pályakezdő fiatalokra akik szeretnének tanulni és fejlődni.

G. M.: Hálásnak meg felelősségteljesnek látom a helyzetüket. Szerintem szövegíróként például kényelmesen is el lehet lenni, és mellette foglalkozni azzal, amivel szeretnél, és még embereket is találhatsz hozzá. Ez a hálás része, a másik meg az, hogy mindig ott lesz annak a lehetősége, hogy fontos és jó projektek kerüljenek ki a kezeink közül, amihez kell a mindenkori új belépők energiája és kérlelhetetlensége is. Ez egy jó egyensúly.

Borítókép: A két szakember a 71. Cannes Lions fesztiválon