Súlyos pszichés károkat okozhatnak az áldozatokban a közösségimédia-felületeken időről időre felbukkanó veszélyes trendek, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakértői figyelemmel kísérnek. Ezúttal a Lengyelországból indult, és a fiatalok körében gyorsan elterjedt „Szon Patrol” TikTok-trendet tanulmányozták. Ennek lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „erkölcsrendészekként”, szerintük kihívóan öltözködő lányokról készítenek felvételeket nyilvános helyeken. A tartalmakat a szereplők engedélye nélkül közzéteszik, és a videók alatti kommentekben a testüket és az öltözködésüket becsmérelve megszégyenítik őket. Eddig több mint 12 ezer efféle videó jelent már meg különböző online felületeken. Az NMHH szakértői szerint fontos, hogy a szülők és a pedagógusok rendszeresen beszélgessenek a gyerekekkel az online bántalmazásról.
A „Szon Patrol" TikTok-trendet a „patrol” (járőr) és a „szon” (a prostitúcióra utaló lengyel sértés egyszerűsített formája) szavak alapján nevezték el. A trágár szó rövidítésével a posztolók a közösségimédia-felületek obszcén kifejezéseket szűrő algoritmusait próbálják kikerülni. A lengyel sajtóban kiemelik, hogy a felvételeket nem egy szervezett vallási vagy politikai közösség tagjai készítik, hanem csupán kamasz csoportok, amelyek az „erkölcsvédelmet” használják fel arra, hogy igazolják a kortársaik megalázására épített tartalmaikat. Lengyelországban a jelenség komoly társadalmi vitát indított el a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről. A trend kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a „Szon Patrol”-t a lengyel nyilvánosság döntő része egyértelműen elítéli. Nem elhanyagolható a nemi diszkrimináció kérdése sem: a trend kifejezetten a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a fiúk „felügyelhetik” a viselkedésüket. Ez nemcsak gyermekjogi értelemben, hanem társadalmi szinten is súlyos következményekkel járhat.
A sárga láthatósági mellényt viselő, tartalomgyártó fiatal „járőrök” motivációja a szakértők szerint többrétű: a trend mögött egyszerre lehet jelen kamaszkori frusztráció, a csoporthoz tartozás vágya, a „lájkvadászat” és befolyásolhatják őket a női testet erősen kontrolláló társadalmi minták is.
Bár ez a TikTok-trend Lengyelországban jelent meg, a magyar fiatalokat is érintheti, hiszen nálunk is ugyanazok a legnépszerűbb online felületek. A jelenség olyan problémákra mutat rá, amelyek itthon is előfordulnak a fiatalok között, azonban általában nem öltenek ilyen látványosan szervezett formát. A magyar iskolákban is elterjedt, hogy lányokról, a testüket hangsúlyosan ábrázoló, számukra kényelmetlen helyzetet bemutató fotókat töltenek fel társaik az osztálycsoportokba. A felvételek mellé gúnyos és megalázó kommenteket írnak. A titokban készített képek és videók, a testre irányuló megszégyenítések mind az online bántalmazás formái.
A zaklatást átélő fiatalok gyakran számolnak be szorongásról és félelemről, különösen, ha a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a róluk készült felvételek. Gyakran még iskolába sem tudnak járni, ugyanis a nyilvános megaláztatás hosszú távon depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati nehézségekhez vezethet.
Az érintetteknek az emberi méltóságukon túl a magánélethez és személyes adataik védelméhez kapcsolódó jogaik is sérülhetnek, ha képmásukat hozzájárulás nélkül hozzák nyilvánosságra.
Nyitókép: Unsplash/Solen Feyissa
Borító: Unsplash/ Franck
