A Magyar Suzuki 2022-ben indította útjára az „Együtt az utakon” társadalmi felelősségvállalási programot azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a biztonságos és egymásra odafigyelő közlekedés fontosságára. Az idei már az ötödik kampány, amely minden közlekedőt – autóst, motorost, kerékpárost, rollereseket és gyalogost – közös felelősségvállalásra ösztönöz.  

A Magyar Suzuki idei „Együtt az utakon” kampánya arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a biztonságos távolságtartás nem pusztán szabály, hanem az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy minden közlekedő biztonságban hazaérjen. A kampány idén az ORFK-OBB által szervezett Biztonság Hete programsorozattal egy időben indul, így a két kezdeményezés egymást erősítve hívja fel a figyelmet a közlekedésbiztonság és a felelős közlekedői magatartás fontosságára.

A távolság időt ad reagálni

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a biztonságos távolságtartás nem önmagában fontos, hanem azért, mert időt ad reagálni a váratlan helyzetekre. Egy hirtelen fékezés, irányváltás vagy figyelmetlen pillanat esetén ez a néhány plusz méter jelentheti a különbséget egy veszélyes helyzet és egy elkerült baleset között.

A modern járművek egyre fejlettebb vezetéstámogató rendszerekkel segítik a közlekedést, de ezek sem képesek felülírni a fizika törvényeit vagy helyettesíteni a felelős döntéseket. A megfelelő követési és oldaltávolság továbbra is az egyik legfontosabb biztonsági tartalék minden közlekedési helyzetben.

„A technológia sok mindenben támogatja a vezetést, de nem helyettesíti a figyelmet, a felelősségteljes döntéseket és az egymás iránti odafigyelést. Az idei Együtt az utakon kampánnyal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő követési és oldaltávolság nem udvariassági kérdés, hanem a biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele. Az a néhány plusz méter, amelyet meghagyunk egymásnak, egy váratlan helyzetben akár életet is menthet” – fogalmazott Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki kommunikációs vezetője.

Saját magunkat figyelmesebbnek látjuk

A kutatás[1] egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közlekedők jellemzően kedvezőbben ítélik meg saját magukat, mint a többi közlekedőt. A válaszadók átlagosan 7,3 pontra értékelték, hogy mennyire figyelnek másokra, 7,2 pontra a biztonságos távolságtartást és a kiszámíthatóságot, valamint 7,1 pontra saját szabálykövetésüket egy tízfokú skálán.

Ezzel szemben a különböző közlekedői csoportok megítélése jóval kritikusabb. A megkérdezettek a rollereseket tartják a legkevésbé kiszámíthatónak (2,6 pont), míg veszélyesség szempontjából is ők kapták a legmagasabb értéket (6 pont). A legzavaróbb közlekedési magatartások között a balesetveszélyes, hirtelen manővereket, a kiszámíthatatlan közlekedést, a vezetés közbeni telefonhasználatot, az irányjelzés elmulasztását és a gyorshajtást említették.

Közös ezekben a helyzetekben, hogy váratlan reakcióra kényszerítik a többi közlekedőt – ilyenkor válik igazán fontossá az a néhány plusz méter, amely elegendő időt biztosíthat a biztonságos reagáláshoz.

Tudjuk, hogy fontos a távolság, de nem tudjuk, mennyi az elég

A kutatás szerint a közlekedők többsége nagyobb teret szeretne maga körül. Gyalogosként a válaszadók 47 százaléka 1–1,4 méteres távolságot vár el a mellette elhaladó kerékpárostól vagy rollerestől, a megkérdezettek negyede pedig ennél is nagyobb távolságot tart megfelelőnek. Autósként a megkérdezettek csaknem fele legalább egy méter távolságot tart ideálisnak, amikor motoros, kerékpáros vagy rolleres áll mellé a piros lámpánál. Az eredményekből az is látszik, hogy közlekedőként jellemzően nagyobb távolságot várunk el másoktól, amikor gyalog vagy kerékpárral közlekedünk, mint amekkorát autósként szükségesnek tartunk a sérülékenyebb közlekedők mellett.

A kerékpárosok előzésénél is hasonló kép rajzolódik ki: a válaszadók 41,6 százaléka 1–1,4 méter, egyharmada pedig 1,5–1,9 méter oldaltávolságot tart biztonságosnak, ami azt mutatja, hogy a közlekedők érzik a nagyobb távolság jelentőségét, de nincs egységes elképzelés arról, mi számít megfelelőnek.

Mindez azt mutatja, hogy a közlekedők érzik a megfelelő távolság jelentőségét, ugyanakkor nincs közös tudás arról, mekkora távolság nyújt valódi biztonságot.

A követési távolságot ismerjük, a féktávot már kevésbé

Pozitív eredmény, hogy a válaszadók csaknem háromnegyede a 130 km/órás sebességnél legalább három másodperces követési távolságot jelölte meg. Bár a szakmai ajánlás szerint a biztonságos követési távolság legalább két másodperc, a három másodperc pedig ennél is nagyobb biztonsági tartalékot jelent. Ugyanakkor a féktávolságot már sokkal többen alábecsülik: mindössze a megkérdezettek 39,9 százaléka tudta, hogy egy autó átlagosan körülbelül 130 méter alatt áll meg 130 km/órás sebességről egy másodperces reakcióidő mellett.

A nedves útburkolat hatását ugyanakkor a többség helyesen érzékeli: a megkérdezettek közel fele szerint ilyenkor akár a duplájára, 37,9 százalék szerint pedig a többszörösére nőhet a megálláshoz szükséges távolság.

"A felmérés egyik számomra legfontosabb tanulsága, hogy a közlekedők érzik a biztonságos távolságtartás jelentőségét, ugyanakkor sok esetben bizonytalanok abban, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit is jelent. Rendőrként nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy egy-egy balesetet gyakran nem a sebesség önmagában, hanem a rendelkezésre álló idő hiánya okoz. A megfelelő követési távolság valójában nem méterekről szól, hanem arról a néhány másodpercről, amely lehetőséget ad a veszély felismerésére és a biztonságos reagálásra. Éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy két vagy három másodpercet tartunk-e, hanem az, hogy mindig maradjon elegendő biztonsági tartalékunk a váratlan helyzetek kezelésére. Ha ezt a szemléletet sikerül megerősítenünk a közlekedőkben, már sokat tettünk azért, hogy kevesebb baleset történjen az utakon" – hangsúlyozta a kutatással kapcsolatban Berzai Zsolt rendőr alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Balesetmegelőzési Osztály vezetője.

A kampány kapcsán indított nyereményjáték itt érhető el.

[1] A felmérést a Magyar Suzuki megbízásából az Ipsos készítette, az online adatfelvétel 2026. április 10-15. között zajlott, 800 résztvevő segítségével. A felmérés a magyar lakosságra nemre, korra és településtípusra nézve reprezentatív. Egyes kérdésekre több válasz is adható volt.