A világ első reklámversenyét 1954 szeptemberében rendezték Velencében. Az ottani filmszemle inspirálta International Advertising Film Festivalt a londoni Screen Advertising World Association szervezte, hogy népszerűsítse a mozikban a reklámfilmeket. Első alkalommal 14 ország 187 versenyfilmje érkezett, és a trófeát, a Szent Márk téren álló ikonikus állatszobor után elnevezett Liont elsőként a német Chlorodont fogkrém háromperces, animált, tubusokból összerakott cirkuszi mutatványosok által előadott produkciója nyerte. A fesztivált a következő évben Monte Carlóban rendezték, majd Cannes-ban, amely 1984-ig Velencével éves rotációban lett helyszíne a reklámszakma globális rendezvényének. Amerikában 1960-ben adták át az első Cliókat, ezt három év múlva követte a brit Design & Art Direction, azaz a D&AD, majd 1968-ban a hatékonyságot értékelő Effie. New Yorkban 1973-ban alapították meg a The One Show-t, az Epica 1987-ben jelentkezett először Párizsból, és egy évvel később debütált a Eurobest, 1993-ban pedig szintén a Nagy Almából indult el a Cresta. 

Magyarországon az ezredfordulón indultak be a „nagy” versenyek, a 2001-ben debütáló Arany Pengét egy évvel később követte az Effie, majd jött a Hipnózis, és sorra indultak a kisebb területekre szakosodott megmérettetések a Prizmától a Prexán és a Flash Awardon át a Pixel Perfect Awardsig. 

Mostani lapszámunk – immár hagyományosan – javarészt az elmúlt év hazai és nemzetközi versenyein sikerrel szereplő ügynökségek, megbízók és alkotások előtt tiszteleg, több kategóriában. 

Komoly visszatekintésre és egy kisebb időutazásra is invitálunk az 50 éves Magyar Reklámszövetségnek szentelt összeállításunkkal. A holland Femke Cornelissennel viszont a jövőbe nézünk, amikor azt boncolgatjuk, miként tudják a kommunikációs szakemberek az AI-t leginkább szolgálatukba állítani. Kövesdi Veronikával, az ELTE oktató-kutatójával a politikai karizma digitális kommunikációjáról beszélgetünk, a Kantar segítségével pedig megnézzük az elmúlt öt év hazai reklám és szponzori megjelenéseinek fontosabb trendjeit. Lapunk tavalyi utolsó számában azt vizsgáltuk, miként tudnak az erősen szabályozott ágazatok – a gyógyszeripar és a jog – hatékonyan kommunikálni, most az alkoholos termékekkel és a sportfogadással folytatjuk a sort. Két fesztiválszervező és két szponzor pedig a kultúrafinanszírozás jó gyakorlatait ismerteti. 

Lapozzatok bele mostani lapszámunkba alább.