Harmadjára készült el a magyar ügynökségi szféra és résztvevőinek állapotát, helyzetét részletesen felmérő kutatás, az Ügynökségi Népszámlálás. Először 2018-ban, majd legutóbb két éve, 2022-ben pillanthattunk bele az ügynökségeknél dolgozó, vagy épp szabadúszó szakemberek munkakörülményeibe, lelki világába, pénztárcájába és jövőbeli terveibe. A népszámlálás a Mito és az ACG kezdeményezése, amely azzal a céllal jött létre, hogy felderítsék: „mit szeretnek vagy éppen nem szeretnek az emberek a munkájukban és a munkahelyükön, mit szeretnének másképp, mitől lehetne jobb minden?"

A 2024-es népszámlálás idén több új elemmel, kérdéskörrel is kiegészült: most a válaszadók a hazai szakma színvonaláról és a külföldi terveikről szintén vallhattak. Ezen felül kérdezték őket a fizetésük formájáról, hogy kiderüljön, hányadán álltak a munkavállalók a munkaviszony bejelentésével kapcsolatban. További új elem, hogy a 2022-es (magyar viszonylatban kiemelkedő) inflációs hullám hatásait is vizsgálták a népszámlálásban. Lássuk hát a kutatás legfőbb megállapításait!

Miért pont ügynökség?

Az ügynökséget választó szakemberek három fő adottság miatt választják ezt a munkakörnyezetet: 75 százalékuk a projekteket és a szakmai kihívásokat, 39 százalékuk a rugalmasságot, 28 százalékuk pedig a fizetéseket / juttatásokat nevezték meg. Ezen három körülmény közül nem véletlen áll utolsó helyen a fizetés, mint kiderült: a munkavállalók csak 42 százaléka elégedett vele, ez a szám egyébként két év alatt 16 százalékot esett vissza. Ebből fakadóan a munkahelyváltásnál a legfontosabb szempont a bérezés: a válaszadók 84 százaléka emiatt dönt a váltás mellett. És hogy milyen szempontok zárják ki a váltást? Ha az új helyet diszkriminatív légkör (82%) vagy politikai befolyás (81%) jellemzi.

A 2022-es adatokhoz hasonlóan a legtöbben továbbra sem dolgoznának állami (68%) vagy politikai (62%) kommunikáción, illetve elveikkel össze nem egyeztethető vállalatok projektjein (61%). A válaszadók 30%-ának van ügyféloldali tapasztalata, és 49% tervezi az oda váltást (növekedés a 2022-es 44%-hoz képest). A váltási hajlandóság a PR (75%), Data/Analytics (70%) és stratégia (67%) területen a legmagasabb.

A szakmáról

Ha szakmai hírekről van szó, az ügynökségnél dolgozók a Kreatív Magazint (38%) részesítik előnyben, ezután a LinkedIn (22%) és a közösségi médiás felületek (10%) következnek a sorrendben, míg az önfejlesztés fő forrásai a szakmai blogok, a munkahely és online kurzusok. A munkakeresés fő platformjai a LinkedIn (78%) és a személyes kapcsolatok (65%), míg a szabadúszók döntő többségében személyes ismeretségi köreikből szereznek munkát (91%). 

A 2024-es kérdőívben a szervezők a szakmai színvonalról is megkérdezték a szakembereket: itt az ügyfelek szakmai tudása kapta a legalacsonyabb értékelést (átlag: 2,3; a válaszadók 61 százaléka maximum kettest adott). A juniorok kompetenciái 2,7-es, az ügynökségek szakmai műhelyként működése 3,2-es átlagot kapott. Piros pont járt a szenior kollégáknak: segítőkészségük a legjobb területként végzett (3,5 pontos átlag). 

Ami sokkolónak hatott az új népszámlálásban, az a kivándorláson való gondolkodók aránya: a válaszadók 39%-a tervezi, hogy a következő években külföldre költözik.

Rögtön érdemes hozzátenni, hogy nagy részük gyermektelen és fiatal. És hogy mi az oka? Többnyire a pénz: a költözést fontolgatók 62 százalékánál ugyanis elmaradt az inflációt kompenzáló béremelés.

A piszkos anyagiak

A nettó fizetésre vonatkozó kérdésre a kitöltők 92%-a válaszolt. Mint kiderült, a junior átlagfizetések minden területen kivétel nélkül 400 ezer forint nettó alatt maradtak. Mid-level szinten a digital/fejlesztés (729 ezer forint) és stratégiai (675 ezer forint) területek fizettek a legjobban, míg a senior szinten a szövegírók (655 ezer forint) és a fejlesztés/digital terület szakemberei (745 ezer forint) kerestek a legjobban. A csoportvezetők között a szövegírók és a Data/Analytics/Media/SEO munkatársak vezettek 832 ezer forinttal. A szakmai vezetők körében pedig a szövegírók vannak elől: fizetésük átlaga meghaladta a nettó 1 millió forintot.

A válaszadók 56%-a teljesen bejelentett alkalmazott, 29%-a EKHO-s, 7%-a borítékos konstrukcióban kapja a fizetését, a fennmaradó 8% egyéb formában (pl. e.v., diákszövetkezet). A legalacsonyabb fizetéseket a borítékos konstrukcióban dolgozók kapták meg.

Mi a helyzet a férfi és női fizetések eltérésével? A népszámlálás adatai alátámasztották, hogy még mindig jelen van a wage gap: a férfiak átlagos fizetése minden szenioritási szinten magasabb a nőknél, kivéve a legmagasabb vezetői pozíciókban, ahol valamelyest kiegyenlítettebb a helyzet. 

A válaszadók 80 százaléka emellett beszámolt valamilyen céges juttatásról, 38 százalékuk pedig kap munkabéren felüli juttatásokat is. A leggyakrabban telefontámogatást (42%), képzési (35%) és hardver- vagy programtámogatást (33%) kapnak a megkérdezett szakemberek. A válaszadók 60%-a kap valamiféle bónuszt, de a legtöbben (34%) kevesebb mint 1 havi fizetésnek megfelelő összeget visznek haza ebben a formában.

Az inflációra az ügynökségek sajnos kevesebb mint a fele reagált: a többség, 57% úgy nyilatkozott, hogy a bérkompenzáció elmaradt.

A kiégés még mindig a legnagyobb veszély

A munkához kapcsolódó stresszfaktorok és azok mérőfokai szinte százalékra megegyeznek a 2022-es népszámlálás számaival. A top stresszforrást továbbra is az ügyfelek jelentik, ezután másodikként a teljesítménykényszer szerepel, harmadik helyen pedig – már jóval kisebb arányban – a bizonytalan jövő áll. 

A 2022-es kutatáshoz képest kevesebben, de még mindig a válaszadók nagy aránya (a főállásban dolgozók 39%-a) nyilatkozott úgy, hogy a valós heti munkaideje meghaladja a 40 órát. Emellett a válaszadók háromnegyede túlórázni szokott hétköznaponként, ki többet, ki kevesebbet. Ezzel összhangban a hétvégi munkavégzés is egyre jellemzőbb a szenioritási szint növekedésével, a szakmai vezetők 12%-a szinte minden hétvégén túlórázik. A túlórát a válaszadók 46%-ánál sehogyan nem kompenzálják, ami magas arány, de alacsonyabb, mint a 2022-es kutatásban mért 55%. A munka-magánélet egyensúlyával a válaszadók 46%-a elégedett, a legelégedettebbek a legkisebb cégeknél dolgozók.

A válaszadók 57%-a szerint a kiégés saját szakmájukban jellemzőbb, mint más területeken, ezen belül is a szövegírók bizonyulnak a kiégés legnagyobb lehetséges áldozatainak, 75 százalékuk tartja úgy, hogy kitettek a problémának. 

Az összes kitöltő közül csak 48% tartja elképzelhetőnek, hogy 5 év múlva is ügynökségnél dolgozzon, ez az arány a 2022-ben még 56 százalék volt.

A kiégés megakadályozását és a mentális egészség ápolását elősegítő béren kívüli juttatásokban a válaszadók 24%-a részesül, a vezetők valamivel többen (29%). Jellemző, hogy minél nagyobb cégnél dolgozik valaki, annál nagyobb az esélye, hogy kap efféle juttatást. A válaszadók számára a legnagyobb motivációs forrás a jó csapat (70%) és az izgalmas feladatok (62%). A fejlődés és jó fizetés szintén fontos, de valamivel kisebb arányban. Az otthonról dolgozás (home office) lehetősége továbbra is adott a legtöbb cégnél, a leggyakrabban (48%) ez heti 1-2 HO napot jelent. Heti 3-4 nap HO-ról 28% számolt be, ami nagyarányú csökkenés a 2022-es 50%-hoz képest.

Élete szakmai „love projektjét" a legtöbb válaszadó (az összes alkalmazott 12%-a, de a kérdésre válaszolók negyede) valamilyen értéket teremtő, társadalmilag hasznos, nagy hatású projektként képzeli el.

És mi a helyzet a szabadúszókkal?

A legtöbb freelancer grafikus/UI (39%) vagy social/content (32%) területen tevékenykedik, és túlnyomó többségük csak hazai piacra dolgozik (76%). A szabadúszók 48%-a közvetlenül ügyfeleknek, 27%-a ügynökségeknek dolgozik. A leggyakoribb iparágak a média, a kereskedelem, az FMCG és az e-commerce. A szabadúszók 81%-a több megbízással dolgozik egyszerre, és 80%-uk heti 20 óránál többet dolgozik, 27%-uk pedig 40 óránál is többet. A konstrukciót tekintve a szabadúszók 69%-a egyéni vállalkozóként, 17%-uk kft.-ben, legtöbbjük projekt alapon dolgozik (77%).

A szabadúszók átlagos óradíja 12.000 forint, havi bevételük pedig 930.000 forint. A legmagasabb keresetet a heti 30 óránál többet dolgozó art directorok (1,25 millió forint) és fejlesztők (1,04-1,06 millió forint) jelentették. A szabadúszók 10%-a dolgozik részben vagy teljesen külföldről.

A szabadúszó lét mellett szóló fő érv a nagyobb szabadság, rugalmasság (85%), a magasabb keresetet 48%, a változatosabb feladatokat 46% említette. Ugyanakkor a válaszadók egy (kis) része nem kifejezetten önszántából, hanem kényszerből választotta ezt az utat (pl. mert nem talált állást). A válaszadók 29%-a tervezi, hogy a közeljövőben alkalmazotti munkát vállal. 

Érdekesség, hogy a szabadúszók között enyhe férfi többség van (47% nő), míg az alkalmazottak között erős női többség (60% nő), és az is meglepő adat a népszámlálás alapján, hogy az 50 feletti korosztály gyakorlatilag nincs képviselve, az alkalmazottak között is csak 3 százalékuk tartozik ide.

A 2024-es Ügynökségi Népszámlálás teljes adatsorát és elemzését ezen a linken találjátok!

Adatok forrása és borítókép: Ügynökségi Népszámlálás 2024