„Az előző népszámlálás kiértékelésénél már látszott, hogy az nem jó, ha a freelancereket is végigvezetjük egy olyan kérdéssoron, ami az ügynökségi dolgozóknak releváns csak.”

E mondatot múlt heti interjúnkból idézzük, Nagy László, az ACG ügynökség kreatív igazgatója mondta nekünk, amikor a 2022-es ügynökségi népszámlálás eredményeiről kérdeztük. A legnagyobb újdonság valóban az volt a négy évvel ezelőtti cenzushoz képest, hogy a szabadúszók önálló kérdőívet kaptak, eredményeiket külön is feldolgozták a szervezők.

A következőkben a szabadúszókra, azaz freelancerekre vonatkozó adatokat elemezzük, szemezgetve a korábbi interjú értelmezéseiből is.

Azt kapásból nehéz lenne megmondani, négy évvel ezelőtthöz képest nőtt-e a szabadúszók száma, mivel nincs négy évvel ezelőttről adat. Egy számunk azonban van: 147 freelancer töltötte ki a kérdőívet. 

Míg a reklámszakmában általánosan női dominancia figyelhető meg, addig 53 százalékban férfitöbbség figyelhető meg azok közt, akik a saját főnökük. Korcsoportban 25-49 közé tehető a szabadúszók 89 százaléka (lebontva: 25-34 év: 44 százalék, 35-49 év: 45 százalék), de egytizednyien 50 év felettiek. Magyarán a legjuniorabb juniorok még nem szoktak belevágni a szabadúszásba.

Végzettség tekintetében vegyes a kép, főiskolai (44 százalék) vagy egyetemi (33 százalék) végzettsége van a többségnek, 3 százalék pedig posztgraduális képzésben vett részt. A válaszadók több mint egyötöde azonban nem rendelkezik diplomával, 10 százalékuknak érettségije, 11 százalékuknak OKJ-je van.

Az adatokból látszik, hogy egy évtizede jött igazán divatba (vagy hozta úgy a kényszer), hogy az ember szabadúszni kezdjen. 

Ugyanis a kitöltők 39 százaléka 4-9 éve dolgozik magányos farkasként, 32 százalék az utóbbi 1-3 évben vágott ebbe bele, 10 százalék pedig kevesebb, mint egy éve. Ez így 81 százalék. Mindössze 15 százaléknyian csinálják így az ipart 10-20 éve, 4 százalék pedig két évtizednél is régebben freelancerkedik.

Hogy a megrendelőkkel mi a helyzet, az elég egyértelmű. Az elsöprő többség, 73 százalék több megrendelőnek dolgozik sok projekten. Akik egy megrendelőnek dolgoznak 1, 2-3 vagy 3-nál több projekten, azok együtt is csak 27 százaléknyian vannak. 100-ból 94 kitöltő közvetlenül ügyfeleknek dolgozik, de 25 ügynökségeknek, 28 egyebeknek is (több válasz is megjelölhető volt).

Kiemelendő, mennyire fontos a network, az ismeretség: a 147 kitöltőből 129 felelte azt, hogy személyes ismerős által kapott megbízást. Mindössze 36-ukat keresték meg portfoliójuk miatt, 17 főt pedig közvetítő útján.

Miért így dolgoztok, szabadúszók?

A kutatás rákérdezett a szabadúszó-társadalom munkakörülményeire is. Miért választottad a szabadúszást? Erre a kérdésre 126 fő a szabadság-rugalmasság kettősségét emelte ki, 73-an a jobb keresetet említették, 57-en azt, hogy változatosabbak a feladatok, míg 23-an a speciális szaktudásukat, ami nem alkalmazható egy helyen.

Honnan tájékozódik egy freelancer? A megkérdezettek jelentős része, 127 fő a hírek, cikkek, publikációk hármasságot emelte ki, de szakmabeliekkel is elbeszélget 94 megkérdezett. Képzéseket, webinarokat 79-en végeztek el, 69-en konferenciákon, workshopokon, szakmai fórumokon is szeretnek részt venni, 55 százalék pedig oldschoolban képzi magát: könyvet olvas.

Aki egyszer szabadúszó lett, nehezen engedi el ezt, jöhet akár kata-törvény, égszakadás, földindulás. 80,3 százalék nyilatkozta, hogy nem akar alkalmazott lenni.

A szabadúszóknál érdekes kérdés a lokáció is, hisz bárhol felcsaphatják a laptopot (bármely stockfotó-oldalt megnyitva, beütve a freelancer kifejezést, tengerparton vagy hegyvidéken, tündéri házikó teraszán, lábát az asztalon nyugtató, laptopot ölében tudó embereket is találni). 

A magyar szabadúszó szereti Budapestet: 62,6 százalék dolgozik a fővárosból, de a vidéki idill is népszerű, 31,3 százalék kel kakasszóra. Külföldről egész kevesen, 6,1 százaléknyian dolgoznak.

Territóriumok

Abszolút vegyes, hogy milyen területen dolgoznak a szabadúszók, de azért van pár jellemző szakma. Kiemelkednek a kreatívok, akik 83-an vannak. 52-en felelték, hogy ők stratégák, 48-an mondták, hogy social/content vonalon húzzák az igát, 31-en accountok vagy projektmenedzserek, 29-en art/UI vonalon művészkednek. 

26 fő az adatok mestere (data/analytics/media/SEO), 25 produkciós, gyártási vonalon mozog, 17-en fejlesztési-digitális tevékenységet folytatnak, és mindössze heten rendezvényesek (vagy BTL).

Iparági bontásban a legtöbben nem szűkítették le a kört, 63 fő azt válaszolta, ami épp bejön, azt csinálja. A konkrét iparok közül az e-commerce a legnépszerűbb, 49-en vannak benne az online kereskedelemben. Szorosan mögötte a hagyományos kereskedelem és a vendéglátás jön 48-cal, majd a média és szórakoztatás 38-cal, végül az oktatás 33-mal.

Az is a kérdések közt volt, ki milyen piacra dolgozik. Túlnyomórészt a hazai megrendelők dominálnak, 66 százalék dolgozik nekik. Aki külföldre is melózik, az a hazaival vegyesen végzi, 33 százalék működik így. Csak külföldi megrendelőket 1 százalék tudhat maga mögött. Amúgy az a jellemző, hogy közvetlenül ügyfélnek dolgoznak (64 százalék), ügynökségnek jóval kevesebben (17 százalék), míg közel ötödük mindkét oldalnak.

Money, money, money… and time

Mint fentebb megpendítettük, a freelancerek jelentős hányada a jobb kereset miatt szabadúszkál. A megkérdezettek közül 98-an projekt alapon számolnak el partnereikkel, 76-an havi fix pénzt kapnak, 67-en óradíj alapú díjazásban részesülnek, míg mindössze öten kapnak sikerdíjat.

Az átlagos munkaidejük kevesebb, mint a klasszikus, 40 órában az irodában dolgozó társaiké (bár ez átlagszám, valószínűleg benne vannak az üres, munka nélküli hetek és a napi tizenórás túlórát tartalmazó, belegebedős hetek is). Heti 40 óra felett 24 százalék dolgozik, 26 százalék pedig 31-40 órát robotol. A legnagyobb arányban a 21-30 órát dolgozók vannak, 34 százaléknyian. 11-20 óra közt csak 12 százalék, 0-10 óra közt csupán 3 százalék melózik.

Az átlagos havi nettó bevételekre is kitér a felmérés, lebontva iparágra és heti munkaórákra (0-20, 21-30 és 30 óra feletti oszlopok vannak a diagramon). Minden adatot nem sorolunk fel, ezen a linken vagy a lenti táblázatban meg lehet nézni, de azért levonható pár következtetés.

Ha a legkevesebb ledolgozott órát nézzük, akkor magasan a produkcióban és gyártásban utazó freelancerek keresnek a legjobban (bár alacsony a felmérés elemszáma itt), havi nettó 950 ezer forintot vihetnek haza. Még a stratégák keresnek havi félmillió felett, a többiek lépcsőzetesen csökkennek, a sor végén az art/UI áll 265 ezerrel.

Heti 21-30 óra munkánál már árnyaltabb a kép, a stratégák és accountok havi 800 ezer felett vannak, de a fejlesztők is 750 ezer felett. E téren is az art/UI a sereghajtó, de már 400 ezer forint feletti keresettel. A legtöbbet melózók közt is hasonló a helyzet, ráadásul a stratégák és accountok nem is keresnek lényegesen többet a több munkával, mint a kevesebbel.

Az adatelemzőknél számít a legjobban a munkamennyiség, 410-571-925 ezer forintos lépcsőket lehet észrevenni, ahogy nő a ledolgozott óráik száma. A kreatívoknál, socialösöknél és artistoknál is szép ív van e téren, ez utóbbiak fizetése a 700 ezer forintot is meghaladhatja, ha már napi 8 óra munkát beletesznek a projektekbe.

Fontos észrevétel, ami az interjúnkban is elhangzott, hogy a szabadúszók pár szakterületen jobban keresnek, mint ügynökségi társaik. Marosi Gergely szerint egyéni döntés, hogy az ember freelancer legyen, ezzel jobban lehet keresni, „de nagyobb a kitettség, a kockázat is”. Kiszámíthatatlan a beeső munka mennyisége, nehéz nemet mondani, csúsznak a kifizetések és akkor ott a jogszabályi környezet sokszor hirtelen változása. Ilyen a kata is, ami megváltozása után meglepő módon nem tértek vissza tömegével a freelancerek az ügynökségi világba. Nagy László hozzátette: 

„több ügynökség választotta azt a modellt, hogy a megnövekedett feladatmennyiséget létszámbővítés helyett inkább szabadúszók projektalapú foglalkoztatásával ellensúlyozta.”

(Kiemelt kép: shintartanya / Adobe Stock)