Magyarország 2023-ban sem került előkelőbb helyre a média szabadságának szempontjából, derül ki a firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központjának idei jelentéséből, amit a Media1 szemlézett. 

A tavalyi évhez képest nem történtek nagy változások a magyar média helyzetében, az előző évekhez hasonlóan a jelentés megnevez több olyan területet, amelyek szempontjából Magyarország rendre rosszul teljesít. Ilyen például az, hogy milyen könnyen lehet hozzájutni közérdekű információhoz, továbbá a helyi média sebezhetőségének mértéke, a magyar állam piaci jelenléte, és a vonatkozó törvények, pontosabban azok értelmezhetősége.

A jelentés szerint továbbra is magas kockázatú terület itthon a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség, és a társadalmi inkluzivitás.

Az idei értékelés két új elemet hozott be, amik tovább rontották a magyar médiahelyzetet: a tavalyi évben rendszeressé vált DDoS-támadások, illetve az önszabályozó testületek további gyengülése, miután több kormánypárti médium kilépett a Magyar Lapkiadók Egyesületéből. (MLE). Ezentúl újabb fenyegetés jelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amit a kormány a független média nyomás alatt tartására használhatja a jövőben.

Ami esetleg pozitív változást hozhat el a magyar médiában, az az idén májusban életbelépő médiaszabadságról szóló európai rendelet (EMFA), ami egy újfajta védelmet adhat a jövőben, de persze csak akkor, ha ezt a magyar kormány figyelembe veszi a médiával kapcsolatos döntések meghozatalánál.

A helyzet felmérése mellett a jelentés ajánlásokat is megfogalmaz, ezek közül a legfontosabbak:

• A magyar médiarendszer normális működése és pluralitása érdekében az állami hirdetések mértéke és piaci súlya jelentősen csökkenjen, és az állami reklámok elosztásánál vegyék figyelembe az egyes médiumok közönségarányát.
• Meg kell szüntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, a véleménynyilvánítási szabadság korlátait pedig világos és egyértelmű törvényekben kell szabályozni.
• A közösségi médiában történő politikai és társadalmi hirdetéseket átlátható módon kell szabályozni.
• A rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak következetesen fel kell lépniük a gyűlöletbeszéddel szemben, még akkor is, ha annak forrása a kormányzati kommunikáció. A kormánynak pedig le kell állnia a dezinformáció előállításával és finanszírozásával – még akkor is, ha annak terjesztése rövid távú politikai céljait segíti elő.
• A közszolgálati média intézményrendszerét teljesen új alapokra kell helyezni, kezdve a jelenlegi intézményrendszer eltörlésével.
• A Médiatanács tagjait nem választhatja kizárólag a kormánypárt.

A teljes jelentés itt olvasható.

Borítókép: Ajeet Mestry/Unsplash.com