A fesztivál idei LionsHeart díját elnyerő, Nobel-békedíjas filippínó Maria Ressa előadását a reklámos közegnek címezte. Nemcsak azért, mert épp az év legnagyobb szakmai eseményén szólalt fel, hanem azért is, mert szerinte nekik van meg az erejük és pénzük ahhoz, hogy megváltoztassák a világot.
Mit fogtok feláldozni az igazságért? – tette fel a súlyos kérdést minden jelenlévőnek Maria, mielőtt megtudhattuk volna, milyen szörnyű dolgoknak voltak kitéve azok a filippínó női újságírók, akik szót mertek emelni Rodrigo Duterte országlása ellen.
Merthogy való igaz: szinte reménytelenül függ az átlagember, a sajtó, de még a reklámipar is a nagy techcégek által létrehozott és működtetett platformoktól. Miközben mindenki érzi, hogy ezek a felületek véleménybuborékokat és szélsőséges nézeteket szülnek, a pénz és a hatalmi elit nagy része mégis ezekbe a techóriásokba fektet, újonnan az AI-ba. 2023-ban csekély 53 milliárd dollár ment el annak fejlesztésére – tájékoztatta a hallgatóságot Ressa.
A hazugság hatszor gyorsabban terjed
Szerinte a nagy közösségi médiás platformok fenntartására és növelésére irányult piaci érdek törekvése azon is meglátszott, hogy több olyan techipari cég volt jelen Cannes-ban, akik ezen fejlesztések mögött állnak: nem véletlen, hogy úgy is beszéltek róla, mint ami csak és kizárólag pozitív változásokat fog elhozni az emberek életébe. Maria más véleménnyel van erről, és nem fél hangoztatni: szerinte ezek a szereplők valójában csak egy dolgot szeretnének: „ha te az örökkévalóságig görgetnél ezeken a felületeken".
Ez az üzleti stratégia sikeres, hiszen egy átlagember 2023-ban naponta 2 óra 27 percet fogyaszt közösségi médiát, míg ez a szám egy átlagos 17 évesnél akár 5,8 órára is megnőhet. Ressa szerint ezeken a felületeken egy álhír hatszor gyorsabban terjed, mint egy igaz hír, főleg akkor, ha azt az álhírt gyűlölettel társítják annak terjesztői. Ezt a tényt a techcégek is felismerték, ennek megfelelően nem tesznek érdemi lépéseket a fake news ellen, és ez meglátszik sok ország politikai állapotán is: hiába láthatunk alapvetően demokratikus berendezkedést pl. a nyugati országokban, az emberek mégis egyre szélsőségesebb vezetőket választanak meg.
Az oknyomozó újságíró szerint ez többek közt onnan ered, hogy a techcégek piaci természetüknél fogva a szélsőségek előteremtésében érdekeltek: a hozzájárulásunk nélkül modellezik a viselkedésünket, és építenek belőle hirdetésekkel megcélozható perszónákat. Szerinte pontosan ugyanez a folyamat fog lejátszódni az AI esetében, amit két nappal Ressa előadása előtt Elon Musk úgy harangozott be, mint az emberiség kollektív bölcsességének gyűjteményét.
A veszélyek nem csökkennek, hanem azzal együtt nőnek, minél több hatalmat adunk ezeknek a techcégeknek a kezébe – hiszen ezek olyan gazdasági szereplők, amelyek anélkül befolyásolják embertömegek politikai, mindennapi, vallási stb. nézeteit, hogy bárki megválasztotta volna őket. Ijesztő az is, hogy a Wall Street Journal legújabb felmérése szerint az a 13 éves lány, aki feltéved Instagramra, három perc görgetés után erősen szexualizált tartalmakkal fog találkozni. A primitív tartalmakra való tömeges rászokás pedig végeredményben törzsi viselkedést fog előidézni, ami a nyilvánosság végleges elkorcsosulásához vezethet Maria szerint.
Ezt a féktelen elkorcsosulást ő személyesen is megtapasztalta Rodrigo Duterte 2016-os hatalomra jutása során: a hatalom rendkívül hatékonyan használta fel a közösségi médiás algoritmusokban rejlő erőt, ennek pedig polgárháborús hangulat lett a vége, hiszen az emberek vagy szélsőjobbra, vagy szélsőbalra tolódtak el a véleménybuborékok miatt.
Ez azért óriási probléma a világ társadalmainak számára, mert közös valóság nélkül nem tudunk olyan közös veszélyekre hatékonyan reagálni, mint például a klímaváltozás.
A közös valóság felszámolása és a tényszerűen igaz információk relativizálása oda vezetett a Fülöp-szigeteken 2017-ben, hogy a női újságírókat tízszer többször támadták meg online és offline, mint a férfiakat. Ezek a támadások azután kezdődtek el, miután Ressa és munkatársai a Rapplernél elkezdték felfedni cikkekben azt a kamuprofil-kört, aminek résztvevői álhíreket és propagandát terjesztettek a rezsim érdekében. Elmondása szerint huszonhat profilt fedtek el, akik összesen több, mint hárommillió embert értek el a közösségi média felületein.
Hol itt az igazság?
A kamuprofil-hálózat felfedése után előtte nem látott mértékben gyorsultak fel az ellenük irányuló, vélhetőleg orosz körökhöz köthető támadások. Egy ponton odáig fajultak a dolgok, hogy Ressa fejét egy herezacskó tetejére szerkesztették rá a névtelenség mögé bújó propagandisták, majd ezzel a borzalmas képpel árasztották el az internetet. Kérdés, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Miután az újságíró megkereste a Facebookot a tapasztalataival, csak annyit mondtak neki: közszereplőként ezt is el kell tűrnie, hiába van benne a filippínók alkotmányában az újságírók védelmének előírása.
Maria szerint ezek a közepesen szexualizált támadások jóval nagyobb arányban érik a nőket, és persze nem csak újságírókat. Ugyanilyen megpróbáltatásnak volt kitéve Maia Sandu elnök Moldovában és Jacinda Ardern volt miniszterelnök Új-Zélandon. Az újságíró tapasztalatait egyébként az ICFJ Unescónak készített felmérése is alátámasztja: a hozzájuk beérkezett válaszok alapján a női újságírók 73 százalékát zaklatják az interneten, 25 százalékuk kap fizikai fenyegetéseket, és 20 százalékukat pedig a való életben is zaklatják.
Erre a jelenségre reagálva Ressa poénkodva csak annyit mondott, hogy „halálos fenyegetéseket eszek reggelire".
Azok az újságok, amik ebben a többszörösen is nehezített pályán próbálnak meg valódi munkát végezni, az algoritmusok ellen is óriási küzdelmet folytatnak: az álhírek terjedésének megállítása helyett Ressa szerint a Facebook inkább majdnem 50 százalékkal visszafogta a híroldalak elérését tavaly januárban. Eközben a Google is elindította a saját generatív AI modelljét, ami szintén forgalmat vesz el a híroldalaktól, és az sem segít, hogy az internet 57,1 százalékát alacsony minőségű tartalom teszi ki. Ebben a borzalmas helyzetben kell valahogy az igazságot eljuttatni az embereknek.
De mit lehet tenni?
Az előadás végén Ressát Paul Kemp-Robertson, a Cannes Lions tartalomért felelős vezetője kérdezte többek közt arról, hogy mégis hogyan képes pozitív maradni az újságírónő, és arról, hogy milyen ellenlépéseket lehet tenni a romboló tendenciák ellen. A Nobel-békedíjas oknyomozó az előbbi kérdésre azt válaszolta, hogy
mindig a legrosszabbra kell gondolni, mert a valóság annál mindig sokkal jobb.
A Rappler szerkesztőségében is negyedévente tartanak képzést és gyakorlatot arra az esetre, ha a rendőrség betör az irodájukba és megpróbálják őket erőszakkal vagy törvényi módon ellehetetleníteni. Szerinte ahhoz képest, hogy 2019 óta folyamatosan letartóztatják különböző fabrikált indokokkal, az ellene emelt tíz vád közül már csak kettőben tart a nyomozás, tehát a helyzete jobb most, mint volt, bár még így is engedélyt kell kérnie a bíróságtól ahhoz, hogy külföldre utazhasson.
Szót ejtettek a már fentebb idézett Elon Musk előadásról is, amiben elhangzott: az AI és az átlagfelhasználók segítségével a riporterek gyakorlatilag megszűnnek létezni, és az emberek veszik át a média felett a hatalmat. Ressa szerint a tömegek bölcsessége valós dolog tud lenni, abban az esetben, ha azt nem óriáscégek befolyásolják algoritmusok által, márpedig ő ennek az előjeleit érzékeli a mesterséges intelligencia jelenlegi használatával kapcsolatban. Továbbra is fontos az állam és a piac ellenőrzése, mert a hatalom korrumpál: „Hello, Elon!" üdvözölte kikacsintva Ressa az általa naivnak titulált techmágnást.
Az újságíró szerint egy ponton muszáj lesz megkérdőjeleznünk az algoritmusok hatalmát, mert senki nem döntötte el, és nem is döntheti el, hogy ennek az egésznek így kell működnie.
Míg hosszabb távon az edukáció és a törvények segíthetnek, rövid távon azt kell megértenie az embereknek, hogy az információs háború nem odakint zajlik, hanem a zsebeikben megbújó a telefonokban.
Az előadás végén Kemp-Robertson arra kérte meg Ressát, hogy a reklámosoknak ismerős formátumban, harminc másodperces üzenetben fogalmazza meg a legfontosabb mondanivalóját az előadásnak:
„Legyetek a jó! Legfőképp azért, mert a közösségi média algoritmusai lelökték a vállunkról az angyalkát, és most a másik vállon ülő kisördög hitet el velünk minden rosszat, hogy hogyan kell ezzel a hatalommal visszaélni".
Borítókép: Maria Ressa előadása a 71. Cannes Lions fesztiválon
