Ez a cikk a Kreatív magazin legutóbbi számában jelent meg a kommunikációs szakma utánpótlásával foglalkozó fókusztémánk részeként. A témáról február elején eseményt is szervezünk, gyertek a Kreatív Brunch-ra!
Ha az ember a kreatívos versenyek fotógalériáit nézi rendszeresen, előbb-utóbb ismerősként fogja üdvözölni ugyanazokat az arcokat. Ezen arcok között több generáció is képviselteti magát, de azért a díjainkkal büszkén mosolygó figurák zöme későhúszas-harmincas-negyvenes. Több helyről hallottuk már, kellenek a fiatalok, az ő látásmódjuk a szakmába, de sokszor az (egyetemi) képzések nem elegendőek az ügynökségeknél való terepmunkára. Ilyenkor jöhetnek be a képbe maguk az ügynökségek, mint a Mito.
Egy dekádnyi edukáció
Tíz éve hozta létre a Mito a saját képzési programját, az Intrót. Mivel ez aránylag pionír tett volt, Pőcze Balázst és Marosi Gergelyt, az ügynökség két kreatívigazgatóját kérdeztük történetről, struktúráról, alumniról.
A 2013-as start Pőcze szerint elég organikusan jött, „mindenhol indultak köröttünk grassroots dolgok”, ők pedig csatlakozni akartak a meetup mozgalomhoz. Marosi hozzátette, „a fő motiváció az volt, hogy megfigyeltük, nagyon véletlenszerűen kerülnek emberek a szakmába” (velük is így történt anno), és ez hosszú távon nem jó folyamat. Akkoriban ráadásul nem ügynökségi oldalról közelítettek az egész történethez a képzőhelyek. Pőcze pedagóguscsaládban nőtt föl, így volt honnan tapasztalatot behoznia.
Megemlítette, megvizsgálták képzésük akkreditálásának lehetőségét, de felismerték, „nagy anyagi és adminisztratív terhet róna ránk, és igazából nem is tett volna hozzá”. Így is kell beleölni pénzt, a kötelező olvasmányokat Pőcze vette meg először („az otthoni malacperselyből”). A leendő mazsoláknak keveset ígértek: nem adnak papírt, „nem leszel a végére egyből szuperkreatív”, de tud majd az illető pályázni, jó anyagokat fog leadni, hasznos skilleket szerezni. Így is jöttek az első etapba sokan, bár a Mito senkit sem vett fel az úttörő, tehetséges csapatból, elkerülve a túlzott versengést.
A jelentkezéstől a karrierig
A struktúráról elmondta Pőcze, egy évben általában egy évfolyam indul, de sok minden boríthatja ezt (pl. járvány). November végéig lehet jelentkezni, csak egy e-mail-cím megadása kell, arra kapnak a kandidálók december elején egy ötkérdéses kérdőívet. Ebből leszűri a Mito, érdekli-e valóban a jelentkezőt a reklámszakma, illetve pár beugró feladatot is kapnak a leendő intrósok. A következő körben a 24 legjobbal leülnek beszélgetni, kiválasztják közülük a nyolc legügyesebbet, a csapatjátékosokat, velük indul el január közepén a tanfolyam, ami kilenc alkalomból áll.
Marosi szerint 40-45 órányi tananyagot adnak le, plusz házi feladatok. A végén jelképes vizsga van, valódi ügyfél előtt kell prezentálni. Más ügynökségek szakemberei is beállítanak néha a képzésre, ezt a tanulók is nagyra értékelik Pőcze szerint. Fontos még hozzátenni, hogy aki ebben részt vesz, mind a szabadidejét áldozza erre.
Sokan úgy jelentkeznek, hogy van mellette munkájuk, pl. közművállalat ügyfélszolgálatosa, rendőrnyomozó és kockázatitőke-elemző is tanult már az Intrón. Akadnak néha keményfejű-szilárd elvű tanoncok, Pőcze szerint „volt olyan csaj, aki az első órán azzal kezdett, hogy utálja a reklámokat”. Neki is meg akarták mutatni, hogy ez a szakma hasznos tud lenni, hisz „a jó ügyeknek is kell reklám, nem csak a dohányterméknek és a cukros üdítőnek”. Mellesleg a kritikus attitűd itt előny is lehet, akik be szoktak kerülni a képzésre, általában cizelláltan gondolkodnak a világról.
A nyolcfős évfolyamok közel fele elhelyezkedik végül a szakmában, de persze akad, aki azt mondja a végén, jó tapasztalás volt, de nem akar a pályán maradni. A Mitónál most hat olyan ember dolgozik, akik az Intrót elvégezték (bár többségük más ügynökségeket járt meg az Intro és a mitós munkája között). A végzettek között pedig akad, aki magasra mászott a létrán, „az első évfolyamból valaki egy nagy ügynökség kreatívigazgatója lett” Pőcze szerint, de szinte minden ügynökségnél van már exintrós. (Mondjuk akadt olyan is, aki inkább elment keramikusnak.)
Hogy milyen kedves kis család az alumni, jól mintázza, hogy „minden évfolyam utolsó órájára bejönnek a régi intrósok, mesélnek róla, hogy mit csináltak az Intro után”, meséli Marosi.
Mito az egyetemeken
Pőcze elmondta még, az Intro mellett három modellben képeznek utánpótlást. Először is több kollégájukat hívják ide-oda előadni (pl. MOME), ami nekik is fejlődés, ráadásul „van drive az emberekben, hogy visszaadják a tudásukat”. A második modell, amikor ők szerveznek képzéseket, zömmel gyakornoki programokat. Pőcze elmondása alapján ezek „nem olyan terjedelmesek, mint az Intro”.
„A harmadik a kakukktojás, a Budapesti Gazdasági Egyetem” (BGE), a volt Külker, ahova egy ideig járogattak a Mitótól előadni Harsányi Dávid marketingóráira. 2018-ban hirtelen elhunyt Sas István legendás reklámfilmrendező, minek utána Pőczét kereste meg a tanszék, átvenné-e Sas tárgyának oktatását. Ő úgy döntött, „ezt egyedül elvinni hülyeség lenne”, úgyhogy – zömmel mitós – szakmabeliek sokaságát kérte meg egy-egy óra megtartására. Így szónokoltak a hallgatók előtt stratégák, ügyfelek, socialösök, art directorok, Pőcze pedig összefog, szervez és intézi a házi feladatokat. A sikerélmények nem maradnak el, „pár évvel később ott ülök egy nagy cégnél megbeszélésen, és ott ül velem szemben egy egykori diákom”.
A Mito mindemellett tart belső továbbképzéseket, van keretük arra is, ha valaki külföldre menne pl. egy konferenciára tanulni. Különböző belső programokat is csinálnak, az ebédidei digitális fejtágítástól a határterületeken dolgozók meghívásáig.
Szakmai örökség
Megkérdeztük Pőczét és Marosit a tanítás pszichológiai hátteréről is, mi motiválja őket, hogy beüljenek tanulók elé fejet tágítani. Marosi szerint nem is feltétlen a díjnyertes kampányaikra a legbüszkébbek, „ami igazán maradandó, az a képzés”. Hozzátette, „a szakmai örökségünk nem az arany pengés kampányok, hanem az Intro”, jó visszajelzés, hogy általuk képzett emberek vannak köröttük, „valamit adtunk ennek a közösségnek, szektornak”.
Pőcze Clayton Christensen egykori amerikai közgazdász egy beszédét idézte, aki miután a halál küszöbén járt, felismerte, hogy irreleváns minden gazdasági eredménye, az marad csak meg, „hogyan segített embereken”. „Nekünk a reklámszakmabéli életművünk ez lesz, ezt tartjuk fontosnak” – tette hozzá. Van olyan Intro-végzett, aki minden előléptetése alkalmával hálálkodva mesél nekik, de akadt olyan, már külföldön dolgozó szakember, aki hazajött, találkozott velük, aztán „mindenki elérzékenyült, ő pedig elsírta magát, amikor beszélt az élményeiről”.
Másrészről nagy kihívás az egyetemi oktatás, amikor ki kell állni 60, ímmel-ámmal érdeklődő hallgató elé, „le kell őket kötni, szórakoztatni kell”, hisz Pőcze szerint „egy privilégium, hogy megadták nekem a lehetőséget”. Aki tanít, abban megvan ez az alázat, ők „odafelé az órára nem a taxiban rakják össze a tananyagot”. A Mitónál amúgy jelenleg 25-30 ember ad órát valahol, jelentős részük a BGE-n.
Bővíteni lehetne az oktatási portfoliót art és account oldalon is Marosi szerint. Előbbinél van ugyan utánpótlás, de kéne rá „egy olyan layer, ami ügynökségi és koncepcionális irányba mozdítja az egészet”, és utóbbinál sem ártana egy olyan irány, hogy tudatosabban kerüljenek be az ügynökségi létbe az accountok. Pőcze hozzáfűzte, szerinte a tantervek sem statikusak, változniuk kell, évről évre átgondolni, kurrens-e az átadott tudás, tudnak-e még a hallgatók a mostani médiazajban 90 percig koncentrálni, frissíteni kell az esettanulmányokat, szakirodalmat. Egyszóval fenntartani a lelkesedést és minőséget biztosítani. Így talán a reklámszakma sem lép majd a dinoszauruszok baljós útjára.
Mediator
Más ügynökségek is igyekeznek kiaknázni a kiaknázatlan tehetségeket. Stefanics Annamária felel Business and Organization Development Directorként a képzésekért és felsőoktatási együttműködésért is a Mediatornál. Kérdésünkre azt felelte, a cég munkatársai több felsőoktatási intézményben adnak elő, esetleg workshopokat vezetnek. „Ilyen volt például a Budapesti Corvinus Egyetem vagy a Debreceni Egyetem, de több kreatív képzőműhellyel is jó a kapcsolatunk, mint a BADSchool, ahol leginkább előadunk, vagy a Visart Art School, ahol végzős diplomamunkákat zsűriztek art directoraink” – mondta a direktor.
Hozzátette, a legintenzívebb a Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) való kapcsolat. Itt projekttervezési vagy service design előadással, workshoppal vannak jelen, de teljes kurzusokban is részt vesznek. A lapunkban is szporadikusan publikáló Csirke Dániel kreatívigazgatónk tartotta óraadóként a levelezős marketing szakon a kreatív kommunikációtervezés tárgyat, de területi vezetőik is vittek végig modult.
A Mediator is tervez képzéssel, Stefanics szerint az ötlet „shortlisten van”, jelenleg a gyakornoki lehetőséget igyekeznek kimaxolni. „Épp a fiatal szakemberek felé nyitás jegyében voltunk jelen az idei Ügynökségek Éjszakáján, és vagyunk ott a Krúban vagy a Portfolio Nightson” – tette hozzá.
Erre azért is van szükség, mert az iskolarendszerű képzések még mindig nem elég gyakorlatorientáltak, nem tudják a szakmai változásokat lekövetni. Hiányzik egyetemi szinten a szövegírók, reklámgrafikusok, socialösök képzése is, és a fiatal új kollégákat mindig be kell vezetni a munka és a céges kultúra világába. Hiányt tapasztalnak még az accountok terén, de kevés a senior szakember, ennek a fokozott specializáció az egyik oka.
Stefanics Annamária szerint gond továbbá, hogy „a reklámszakma iránti lelkesedés mintha csökkent volna az elmúlt években”, így különböző formátumokban igyekeznek azt vonzóbbá tenni (pl. a Rebrief rádióműsorral a TrendFM-en). Közben a belső továbbképzésre is figyelnek: jönnek külsős és belsős előadók, támogatják a kollégák egyéni elképzeléseit, lehetőséget nyújtanak konferenciázásra, idén pedig elindult 3 területen „egyénre szabott, de tanfolyamszerű képzésünk, amely vizsgával végződik”.
Artifcial Group
Idén ősszel az Artificial Group is elindította mentorprogramját: négy pozícióban várnak jelentkezőket, és a beugró próbamunka alapján dől el, hogy ki kap lehetőséget arra, hogy egy hónapig részt vegyen az ügynökség életében.
„Azért indítottuk el az AG Mentorprogramot, hogy teljesen nullkilométeres, a szakmában tapasztalatlan, de az iránt érdeklődő tehetségeknek lehetőséget kínáljunk arra, hogy rutinos kreatívok mellett betekintést nyerhessenek a szakma rejtelmeibe” – mondta el Horváth Gergő, az Artificial Group egyik kreatívigazgatója.
A mentorprogramban minden hónapban új mentorált tekinthet be a színfalak mögé: az egy hónapig tartó időszak alatt mentoruk segítségével rengeteg tapasztalatot szerezhetnek, tanulhatnak, elsajátíthatják a kreatív szakma alapjait – ahogy az AG fogalmaz a kezdeményezésről: „egyfajta belépőt kínál a reklámba”.
„Az AG Mentorprogram célja, hogy a szakmát vonzóvá tegye, és kézzelfoghatóan tapasztalhassák meg a fiatal tehetségek, mit nyújt a kreatív lét. Másik célja pedig egy hídszerep, hiszen sokan – még ha érdekelné is őket a szakma – nem tudják, hogyan induljanak el benne tapasztalat nélkül. Ebben tudunk nekik segíteni most” – mondta Länger Vera, az Artificial Group másik kreatívigazgatója.
Jelenleg négy pozícióban fogadnak mentoráltakat: Content Creative, Copywriter, Art Director és grafikus. Az első két mentorált Content Creative és Art Director pozícióban novemberben kezdett az ügynökségnél.
Wavemaker, GroupM
Az ügynökséghez belépő fiataloktól nem várják el a tartalmi tudást, ezért a felvételi elbeszélgetés során sokkal inkább a képességekre és a gondolkodásmódra kíváncsiak. A céghez belépő fiatalok így teljesen kezdő szinten kapcsolódnak be a munkafolyamatba, de egy-két hónap alatt eljuthatnak oda, hogy szűkebb területen már lehet számítani a munkájukra. Ez azt jelenti, hogy időre, a munkaadó részéről pedig pluszerőforrások mozgósítására és tanításra van szükség.
„A Wavemakernél alulról töltjük a szervezetet, de mivel a 150 ember változatos munkakörökben dolgozik nálunk, és az egyes pozíciók különböző tudást és érzékenységet kívánnak, ezért meg kellett keresnünk azokat a pontokat, ahol teljesen kezdő szinten be tudnak kapcsolódni a munkába. 5-6 hét elteltével a fiatal kollégára egy számára jól belátható területen már lehet számítani, jól és hasznosan tud dolgozni. Ez az az állapot, amikor azt is végig tudja gondolni, hogy az ügynökségen belül a sokféle irányból melyiken szeretne elindulni, ráadásul ekkor már az új munkakörbe való betanulási folyamata is gyorsabb lesz” – magyarázta Gulyás János ügyvezető.
A Mitóhoz, a Mediatorhoz vagy az Artifical Grouphoz hasonlóan a GroupM médiaügynökségi csoport – amelynek része a Wavemaker mellett az EssenceMediacom és a Mindshare – szervezett keretek között foglalkozik az utánpótlással. A GroupM Akadémia lényege, hogy a képzésre jelentkezők heti 30 órában négy hónapos oktatáson vesznek részt – ebből egy hónap ügynökségi gyakorlat – ráadásul mindezért még ösztöndíjat is biztosítanak számukra. A program végén lehetőség van a GroupM valamelyik cégénél elhelyezkedni, és ha a pályakezdő fiatal legalább egy évig heti 30 órában a médiaügynökségi csoportnál dolgozik, akkor nem is kell a tandíjat visszafizetnie.
Gulyás János azt mesélte, hogy ma a tanfolyamot megtölteni nem olyan egyszerű, mint hat évvel ezelőtt, az oktatási program indulásakor. Több toborzókampány szükséges ahhoz, hogy végül megfelelő számú és „minőségű” jelentkezővel elinduljon az akadémia.
