“Magyar Péter miniszterelnökhöz fordultunk: a rendelet aláírása előtt hallgassa meg személyesen a Magyar Reklámszövetség Közterület (OOH) tagozatának szakmai képviselőit, vizsgálja meg a társadalmi egyeztetés eredményét, és adjon lehetőséget egy olyan megoldásra, amely nem a kék plakátok nyerteseit jutalmazza, nem teszi tönkre magyar vállalkozások százait és a belőlük élő családok megélhetését” - írja a Magyar Reklámszövetség.
A rendelet 2026. december 31-ig írja elő több tízezer reklámeszköz lebontását, átmeneti időszak nélkül.
A miniszterelnöki aláírás előtt álló közterületi reklámrendelet az óriásplakátok körülbelül 90 százalékát szünteti meg országosan. A szövetség közleménye szerint a kormány számításai szerint a módosítás 20 700 embert érint hátrányosan, sok száz vállakozás megszűnik a költségvetés pedig több milliárd forint bevételtől esik el. Az MPRSZ szerint a szabályozás nem a korábbi kormánypropaganda haszonélvezőit bünteti, hanem éppen őket hozza helyzetbe.
A gyűlöletkeltő politikai reklámokat a júniusi törvény már betiltotta, ezzel és a településkép rendezésével és a plakáterdők megszüntetésével is egyetért a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozata. A plakát tartalma azonban nem azonos a plakáthelyet biztosító eszközzel, és a plakáterdők megszüntetése sem azonos egy teljes gazdasági ágazat felszámolásával.
A buszmegállók reklámfelületei azonban megmaradhatnak. “Ha egy reklám tartalma káros vagy jogsértő, akkor mindkét felületen az. Ha jogszerű, milyen objektív szempont indokolja, hogy az egyik eszköz megszűnjön, a másik tovább működjön? A buszmegállók reklámjaival a gyerekek nap mint nap, közvetlen közelről találkoznak. Ha a cél a gyermekvédelem, a tartalmat kell következetesen szabályozni, nem egyes reklámeszköz-típusokat ellehetetleníteni” - kommentálja a készülő szabályozást a szervezet.
Nem látszik a javaslatok érdemi figyelembevétele
A Magyar Reklámszövetség augusztus 5-én részletes, differenciált javaslatcsomagot adott át a minisztériumnak, amelyet később átlátható módon a nyilvánosság számára is elérhetővé tett. A javaslatok érdemi figyelembevétele a tervezetben nem látszik.
“A kormányprogram a hazai kkv-k megerősítését és a tisztességes versenyt ígérte. A rendelet magyar tulajdonú kisvállalkozásokat szorít ki, és két nagy szereplő kezébe adja a piacot. A Tisza „Most minden vélemény számít” üzenettel rögzítette, hogy kormányzásában a párbeszédnek és a társadalom véleményének kiemelt szerepe van. A reklámrendelet társadalmi egyeztetésére közel 700 észrevétel érkezett, a kormány saját bevallása szerint nagy többségük az óriásplakátok fennmaradását és megfelelő átmeneti szabályozást támogatta” - írja az MRSZ.
“A kék plakátokat nem a most ellehetetlenülő magyar kis- és középvállalkozások vitték. A G7 listaáras adatokon alapuló elemzése szerint 2025-ben az állami közterületi hirdetési kiadások 94 százaléka két cégnél, egy NER-kötődésű és egy francia multinacionális vállalatnál landolt. Az összes többi piaci szereplőnek együtt 6 százalék jutott” - írják. Az óriásplakátok eltűnésével a hirdetői költések a megmaradó közterületi felületekre terelődnek, amelyek túlnyomó része éppen ennél a két szereplőnél van. Az MRSZ szerint, akik a propagandából nem vagy alig részesültek, eltűnnek a piacról. Akik a legtöbbet keresték rajta, megerősödnek.
A kormányprogram a jogbiztonság és a befektetői bizalom helyreállítását ígérte. Az állam 2025-ben hatósági eljárásban akár 15 évre, 2040-ig tudomásul vett reklámeszközöket. A vállalkozások ezek alapján beruháztak és hosszú távú szerződéseket kötöttek. A rendelet ezeknek a döntéseknek a gyakorlati értékét néhány hónap alatt megszünteti. Hogyan bízhat egy vállalkozás az állam döntéseiben, ha az egyik évben hosszú távú hatósági jogosultságot kap, a következőben pedig ugyanaz az állam lehetetlenné teszi annak gyakorlását?
Végrehajthatatlan határidőket szab a rendelkezés
A rendelet 2026. december 31-ig írja elő több tízezer reklámeszköz lebontását, átmeneti időszak nélkül, a jogszerűen telepített eszközökre is. A kormány maga is számol a határidő elmulasztásával: milliárdos nagyságrendű bírságbevételt tervez. Más jogalkotási ügyekben a kormány elismeri a megfelelő átmenet és szükség esetén a hatálybalépés elhalasztásának indokoltságát. Itt ezt megtagadja.
A kormány saját anyaga a kártérítési perek kockázatával is számol. A törvényben rögzített kártalanítási kizárás nem zárja ki automatikusan valamennyi későbbi jogi igény érvényesítését. Az ebből fakadó jogviták terhét végső soron az adófizetők viselik.
A szakmai szervezet azt írja, hogy nem kivételezést, és nem a szabályozás elmaradását kéri, hanem arányos, differenciált szabályozást, megfelelő átmeneti időt és a jogszerűen megszerzett jogosultságok tiszteletben tartását, a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolását és az ellenőrizhető nyilvántartást továbbra is támogatja.
