A GWI 2009 óta 52 ország 2,7 milliárd lakosával készít felmérést a fogyasztói szokásokról, idén először, a Publicis Groupe Hungary közreműködésével hazánkban is. A felmérés az ország és az egyén pénzügyi helyzetének megítéléséről, a környzettudatosságról és a média- és internethasználati szokásokról szól.
A hazai kutatás 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználó megkérdezésével készült. “A kutatáshoz való csatlakozás lehetővé teszi Magyarország összehasonlítását 51 másik ország eredményeivel, olyan fontos területek mentén, mint internetezési- és médiafogyasztási szokások, fenntarthatóság, kereskedelem, technológia vagy épp gazdasági és anyagi helyzet megítélése. A felmérés hiánypótló, segítségével tudjuk a digitális marketing és média iparágat fejleszteni, erősíteni és az ügyfeleinket megfelelő tudással felvértezni” – foglalta össze a kutatás értékét Horváth Rita a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.
A fiatalok még (?) optimisták
Magyarországot a pesszimisták országának is szokás nevezni, azonban úgy néz ki, hogy ez inkább az idősebbekre igaz. A magyarok 44 százaléka számít arra, hogy a következő fél év során rosszabb anyagi helyzete lehet, míg az ország gazdasági helyzetét tekintve ez a szám már 72 százalék. A Z generáció (16-26 év közöttiek) tagjai ettől valamivel derűlátóbbak, 34 százalékuk gondol pozitívan a jövőre.
A magyarok EU-s szinten is az egyik legrosszabb arányban használják azonban a telefonjukat pénzügyeik követésére, számontartására: míg hazánkban ez a szám 33 százalék, addig a lengyeleknél 39 százalék, a cseheknél ennél is magasabb, 50 százalékot ért el.
Környezettudatosság, de nem minden áron
Az infláció hatására, az árak emelkedésével a környezettudatosság háttérbe szorul, azonban még így is magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezettudatosak legyenek, szemben a 43 százalékos EU-átlaggal.
Az ár-összehasonlító oldalak tekintetében is pozitív eltérést láthatunk, az EU-s átlag 20 százalék, ezzel szemben hazánkban ez 26 százalék, az ilyen segítséget a legtöbben az idősebb generáció tagjai veszik igénybe.
Mindenki a Facebookot pörgeti
A magyarok sokkal magasabb arányban (93%) használják kapcsolattartásra a közösségi médiát, mint az EU átlag (65%), ezen belül is a Facebook a legkiemelkedőbb, amit a lakosság 74 százaléka használ napi szinten, míg az EU átlag mindössze 45 százalék. A Facebook-csoportok is sokkal felkapottabbak hazánkban (55%), az EU átlaghoz (35%) képest.
Neulinger Ágnes fogyasztói magatartás szakértő szerint:
“A Facebook erős pozíciójában az is benne van, hogy a pandémiás években ez lett sokak kapcsolattartási módja, az 50+ korcsoport is aktívabb lett ekkor. Az látszik, hogy a használat fő célja a kapcsolattartás, amelyre más közösségi média oldalak kevésbé alkalmasak.”
A Facebookot jóval lemaradva követi napi használatban az Instagram (33%), amit hazánkban kevésbé használnak, mint az EU átlag (43%), azonban a TikTok esetében szinte azonos, míg hazánkban 24%, addig az EU átlag 25%.
A jó öreg TV-ről sem érdemes megfeledkezni, továbbra is jelentősen sokan (72%) használják, sőt még a fiatalok között is népszerűnek számít (59%).
Online rendelések
Az eMAG egyértelmű első helyet foglal el az online áruházok közt, az elmúlt egy hónapban a magyarok 55 százaléka használta oldalukat, a 2. helyen lévő Jófogást pedig 38 százalék választotta.
A fiatalok körében a Shein volt a leginkább kiemelkedő, a teljes lakosság 12 százaléka, valamint a Z generáció 27 százaléka használta az oldalt. Magyarországon szívesebben használják például az Amazont (11%), mint a csehek (8%) - különösen a fiatalok és magas jövedelemmel rendelkezők - az eBay esetében még nagyobb eltérés látható, a magyarok 14 százaléka használja, szemben a csehek 7 százalékával, valamint a Wish is népszerű (14%), szemben a régiós átlaggal (7%).
A legtöbbet vásárolt árucikk online a ruházati cikkek voltak, a magyarok 17 százaléka vásárolt ilyen terméket az elmúlt egy hónapban. De tévét is gyakrabban vásároltak a magyarok (5%), mint a lengyelek (2%), valamint étrendkiegészítők/vitaminok esetében is (11%) magasabb arányban, mint az európai átlag (8%) az online rendelések esetében.
