Az uniós EmpCo irányelvet átültető szabályok több új tétellel egészítették ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok magyarországi listáját. A szeptember 27. előtt gyártott árukra tervezett külön átmeneti rendelkezés végül nem lépett hatályba. Ennek jelentőségét Virág Péter, az Oppenheim versenyjogi csoportjának vezetője így magyarázza:
„Ennek gyakorlati jelentősége, hogy az új szabályok alkalmazhatósága nem köthető automatikusan a termék gyártási vagy előállítási időpontjához. A korábban tervezett speciális átmeneti szabály ugyanis éppen azt biztosította volna, hogy a 2026. szeptember 27. előtt gyártott termékekre az új Fttv.-rendelkezéseket ne kelljen alkalmazni. Ennek elmaradása miatt az ilyen időbeli korlátozásra a jövőben nem lehet hivatkozni”
– mondja Virág Péter.
A szabályozás a fogyasztóknak szóló kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozik; a törvény ebbe a reklámot, a marketingtevékenységet és az egyéb kereskedelmi kommunikációt is beleérti. A gyakorlati ellenőrzés így a hirdetések mellett a csomagolásokon, termékoldalakon és webshopokban megjelenő üzenetekre is kiterjedhet.
Mikor használható a „zöld” jelző?
Az olyan általános környezeti állítások, mint a „környezetbarát” vagy a „zöld”, nem váltak minden esetben tiltottá.
„Az EmpCo irányelv egyik fontos újítása, hogy szigorúan korlátozza az olyan általános környezetvédelmi állítások használatát, amelyek a fogyasztóban a termék vagy a vállalkozás kiemelkedő környezetvédelmi teljesítményének benyomását keltik, de ezt a vállalkozás nem tudja megfelelően igazolni”
– ismerteti Pákh Lilla, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.
Külön tiltott gyakorlat az is, ha egy vállalkozás egyetlen környezeti előnyt úgy mutat be, mintha az az egész termékre vagy a teljes üzleti tevékenységére vonatkozna.
A fenntarthatósági címkék esetében azt kell vizsgálni, hogy a jelölés megfelelő tanúsítási rendszeren alapul-e, vagy hatóság vezette-e be. A tanúsítási rendszer követelményeinek nyilvánosan hozzáférhetőknek kell lenniük, a megfelelőséget pedig a rendszertől és a vállalkozástól független harmadik félnek kell ellenőriznie. Ez a márkák saját készítésű „zöld” pecsétjeit, ikonjait és minősítéseit is érintheti.
A jövőre tett ígéretekhez terv kell
Egy olyan állítást, hogy a vállalkozás egy későbbi időpontban meghatározott környezeti teljesítményt ér el, a törvény szerint egyértelmű, objektív, nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalásoknak kell kísérniük. Ezeket mérhető, határidőhöz kötött célokat tartalmazó, részletes végrehajtási tervben kell meghatározni. A tervet független szakértőnek rendszeresen ellenőriznie kell, megállapításait pedig elérhetővé kell tenni a fogyasztók számára. Példa: a „2030-ra karbonsemlegesek leszünk” típusú üzenetek.
Az összehasonlító környezeti állításoknál is szükség van az összevetés alapjának tisztázására. Egy „30 százalékkal környezetbarátabb” típusú közlés önmagában nem ad elegendő információt arról, mely termékekhez, milyen adatok és módszer alapján történt az összehasonlítás. A tartóssággal és a javíthatósággal kapcsolatos állításoknál ugyanígy lényeges, hogy a közölt tulajdonság valós és igazolható legyen.
A karbonellentételezés és a tartósság is külön figyelmet kapott
A törvény kifejezetten tisztességtelen gyakorlatként sorolja fel annak állítását, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív környezeti hatású, ha az állítás szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésén alapul. A rendelkezés megfogalmazása miatt egy ilyen állításnál pontosan el kell választani az áruhoz kapcsolódó tényleges kibocsátási jellemzőket a külső ellentételezéstől.
A feketelista a tartósság és javíthatóság több esetét is nevesíti. Ide tartozik például a nem javítható áru javíthatóként való feltüntetése, az élettartamra vonatkozó valótlan állítás, illetve a fogyasztó arra ösztönzése, hogy a fogyóeszközt a műszakilag szükségesnél korábban cserélje ki. Tiltott lehet a működést hátrányosan érintő szoftverfrissítésre vagy a nem eredeti alkatrészek tényleges hatására vonatkozó információ visszatartása is.
A márkák és az ügynökségek számára ebből az következik, hogy a „zöld” üzenetek jóváhagyásakor az állítás pontos tárgyát és alátámasztását is érdemes tisztázni: egész termékről vagy csak egy tulajdonságáról van szó, ki ellenőrzi a címkét, és milyen adatok támasztják alá a számszerű vagy jövőre vonatkozó ígéretet.
Borítókép: Adobe
