A kutatásba bevontak továbbá globálisan számos iparági vezetőt, művészeket, a tudományos élet, a politika és a gazdaság képviselőit is. A tanulmány célja, hogy előrejelezzék a holnap történéseit és azt, miként lehet a kapcsolatot a fogyasztókkal fenntartani. A kutatást négy erőforrásra – technológia, kultúra, fogyasztók és márkák – bontották.

Fajok közti kommunikáció 

A technológiával kapcsolatban Radoslav Nedelchev leszögezte: igaz, hogy manapság mindenki az AI-ról beszél, de ahogy Byron Sharp is említette, a mostani a legizgalmasabb időszak, hogy ebben az iparágban dolgozzunk, hiszen a lehetőségek az ajtónkon kopogtatnak. „Az AI-eszközöket a gyors növekedés szolgálatába állítjuk, és ez megváltoztatja azt, ahogy mi és a fogyasztók befogadják a technológiát. És őszintén szólva, sokan csak az online vásárlás megkönnyítésére használjuk a technológiát, holott jóval többet jelent. Most, a húszas években ez számos területen megkönnyíti az életünket, de 2030-35 között mi mindannyian már a változás részei leszünk. A technológia beépül mindenbe: ma már elérhetők olyan fülhallgatók, amelyek azonnal lefordítják a beszélgetéseket a saját nyelvünkre. És ez forradalmi változást hoz, hiszen megváltoztatja az üzleti életet, a fogyasztási szokásainkat, az utazást, a vásárlást, a kereskedelmet, sőt talán még a médiafogyasztást is, hiszen lehetőségünk lesz tartalmakat fogyasztani az eredeti nyelvtől függetlenül. És már nem arról van szó, hogy a technológia közelebb hozza az embereket egymáshoz, hanem hogy közelebb hozza a különböző fajokat egymáshoz, ami elképesztő.” 

Nedelchev példaként említi az Earth Species Projectet, amely AI segítségével deríti ki, hogyan kommunikálnak egymással az állatok. „Ha ez megvalósul, teljesen másképp fogjuk óvni a különböző fajokat. Egy másik kutatásban pedig tudósok azért tanulmányozzák az állatok viselkedését, hogy robotokat építsenek, amelyek pincérként vagy akár idősotthonokban gondozóként dolgozhatnak. És ha előretekintünk 2035-re, akkor akár fogadni is lehetne arra, hogy a Fortune 500-as cégek legalább felének igazgatóságában lesz AI-tag.”

Kisebbségből mainstream

A kutatás második része a kultúrát veszi górcső alá. „Korábban láttunk már számos nagyon jó példát arra, hogy a kultúra miként köti össze a fogyasztókat a márkákkal – de ez megváltozik. A szakértők úgy gondolják, hogy 2030-ra a gazdasági növekedés átalakul, és előtérbe kerülnek a feltörekvő piacok. Afrikában 2025-re a munkaerő nagyobb számban fog növekedni, mint a világ többi részén, és ugyanezen a kontinensen sorra új megavárosok születnek. Ez a márkák szempontjából is alkalmazkodást kíván majd az új kulturális valósághoz. Ennek fényében átalakul a mainstream kultúra is, és a korábban alulreprezentált csoportok komoly szerepet kapnak benne.” 

A tartalomfogyasztási szokások is átalakulnak, erre Nedelchev a youtuber MrBeastet említi példaként, akinek videóit 2023-ban összesen 4 milliárdan látták, ami 30 százalélkal meghaladja a legnézettebb Netflix-sorozat közönségét. És nagyon kapaszkodik az anime is: csak az Egyesült Államokban a manga rajongói tábora 2030-ig évi 50 százalékkal fog bővülni. Mindezt szerinte alátámasztja a budapesti Comic Con is, amelynek szintén képes évről évre megduplázni közönsége.

Kapcsolódás újszerűen

A harmadik részt a fogyasztók jelentik, akiknek 70 százaléka nem szeretné, hogy komolyabb behatás érje vásárlási szándékaikat. „Miközben globálisan a lakosság 27-30 százaléka érzi egyedül magát, a magányosság érzése generációk szerint változik: az X-ben ez 23 százalék, az Y-nál közel 30, és aránya a Z-ben meghaladja a 40 százalékot. Ennek fényében hogyan lehet kapcsolódni a fogyasztókkal? Technológiával és közösségi interakciókkal, olyan dolgokkal, amelyek megkönnyítik az életüket. Ilyen példákkal már találkoztunk a lezárások idején, de azóta változott a világ. Szükség van ugyanis a személyes kommunikációra és kapcsolatokra, de ez nem mindenkinek megy könnyen, mert már elfelejtették, hogyan is kell ezt csinálni.”

Egy másik tanulmány szerint a vállalatok jelenleg jelentős összegeket fektetnek a szellemi átalakulásba, ugyanis 45 százalékuk küzd azzal, hogy az alkalmazottaknak újra meg kell tanulniuk egymással beszélni, kapcsolatba lépni, az irodában dolgozni, és megoldani a köztük felmerülő konfliktusokat. „Kiváló példa viszont a kapcsolatteremtésre a meetup-közösségek létrejötte, ide bárki csatlakozhat különösebb előkészület nélkül, és megtapasztalhatja az emberek közti interakciók szépségeit” – ajánlja Nedelchev.

A történelemrajongó előadó személyes kedvence pedig az, hogy a technológia segítséget fog nyújtani abban is, hogy az emberek virtuálisan visszautazzanak az időben, és átélhessék mindazt, amit a történelmi személyek.

Jön a neuromarketing

Mindezek fényében a brandek hogyan tudnak hatásosak maradni? „Az emberek azt szeretnék, hogy a márkák előre lássák a szükségleteiket, és számukra releváns termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak. Ezek észlelése nemcsak az intuícióról szól, hanem arról is, hogy megragadjuk a fontos jeleket, azokat az apró dolgokat, amelyekről még nem is tudják, hogy fontosak lesznek számukra.”

Itt jön képbe a nyelv: 2032-re várhatóan a globális fogyasztók közel fele fog hangparancsokat használni, és már ma is rendelkezésre állnak AI chatbot-személyiségek, amelyeket Snoop Doggról vagy épp Paris Hiltonról mintáztak, és a felhasználók saját hangulatuk szerint válogathatnak közülük. 

„Egy másik eszköztárat kínál a neuromarketing, amelynek segítségével elemezhetők az emberi érzések, és személyre szabott megoldások kínálhatók. Ezeket a technikákat már nagyjából 10 éve használjuk, és segítségükkel áthidalható a promóció és a tranzakció közötti rés, és relevánssá tehetők a márkák. Erre jó példa a Hunger Station ételszállító Szaúd-Arábiában kifejlesztett applikációja, amely a felhasználó szemmozgásának elemzésével ajánl megfelelő menüt. Nagy valószínűséggel ezt a technológiát 2027-ben már weboldalak sokasága fogja használni, és hatalmas változásokat hoz majd a brandek és a fogyasztók kapcsolatában. A márkáknak tehát el kell mozdulniuk attól, hogy szimplán megértsék, mit akarnak az emberek most, helyette előre kell jelezniük, mit fognak akarni a jövőben.

A kutatás letölthető innen.  

Radoslav Nedelchev elismert marketing- és kommunikációs vezető, akit jövőbe mutató szemlélete, emberközpontú vezetési stílusa és a valódi változás iránti elkötelezettsége tesz meghatározóvá. A dentsu Central Europe Chief Client Officerjeként egy integrált, zökkenőmentes ügyfélélmény kialakításáért felel a dentsu kreatív, média-, ügyfélélmény- menedzsment (CXM) és üzleti transzformációs (BX) szolgáltatásai mentén. Emellett vezeti a régiós Integrated Growth Solutions csapatot, valamint a dentsu Business Transformation tanácsadói területét.

Több mint egy évtizedes felsővezetői tapasztalata során kulcsszerepet játszott a dentsu regionális növekedésében, stratégiai kezdeményezések megvalósításában és az együttműködésen alapuló szervezeti kultúra építésében. Szakmai hátterét nemzetközi menedzsment és marketing mesterdiploma, valamint a Cambridge Institute for Sustainability Leadership és a Harvard Business School Online képzései erősítik. Innovatív kampányaiért és stratégiai gondolkodásáért számos elismerésben részesült – többek között a Move the Dial Award – Champion díjjal –, hitvallása szerint az emberközpontú vezetés és a folyamatos tanulás teremti meg a tartós hatást a gyorsan változó marketingkörnyezetben.