A 2025-ös Kreatív Kultnap első előadását Alick Sethi, a Retox Music alapítója tartotta, Alick eredetileg vegyésznek tanult, de később mégis a zenében találta meg magát. DJ-ként és zenei supervisorként dolgozik, legutóbbi projektje egy Netflix-dokumentumfilm egy indiai zenei ikonról, aki a régió első rap/hip-hop sztárja lett, megaslágereket készített a bollywoodi világon kívül, az alkotás címe: Yo Yo Honey Singh: Famous. De mit csinál pontosan egy zenei supervisor? Alick előadásában elárulta, hogy lényegében ők felelnek egy filmes alkotás zenei részlegért, de van egy szentimentálisabb megközelítés is: a zenei supervisor segíti a filmeseket, hogy jobban el tudják mesélni az általuk megálmodott történeteket. Egy filmes alkotás zenei részlege fontosabb, mint elsőnek gondolnánk, hiszen ahogy David Lynch is mondta: „Egy film 50 százalékban vizualitás, 50 százalékban hang.”

Szemléltetésképpen Alick egy példával is készült, egy jelenetet mutatott meg az 1977-ben bemutatott Star Wars-ból, ahol egy ponton lekapcsolta a zenét.

A közönség a videó megtekintése után gyorsan rájött, hogy zene nélkül sokkal unalmasabbnak és hosszabbnak tűnik az adott jelent. De más hatásai is vannak annak, ha kivágjuk a zenét: elidegeníti a közönséget a karakterektől és jelenet helyszínétől is. Zenével egészen más képet kapunk, sokkal jobban érezzük a jelenet súlyát, a helyszín méreteit, de a karrakterek egymás közötti interakciói is rögtön érthetőbbekké válnak számunkra. 

A zene kreatív felhasználása egy filmben

Különböző eszközei vannak a filmeseknek, hogy a zene segítségével érzelmileg hatni tudjanak a közönségükre, ilyen például a zene diegetikus használata, de ez mit is jelent? Lényegében, ha a film szereplői hallják a zenét, amit a közönség is hall, akkor azt a zenét diegetikusnak nevezzük, erre lehet példa, ha egy jelenetben szól egy rádió, vagy egy zenekar játszik valahol, de komplexebb esetek is előfordulhatnak, például a szereplők a cselekmény részeként zenét hallgatnak vagy zenével érintkeznek.

Egészen más eset a megkomponált filmzenék jelenléte, a Yo Yo Honey Singh: Famous című dokumentumfilm első jelenetét úgy képzelték el, hogy felépítésében hasonlítson egy előzeteshez. Ehhez olyan változatos zenét kellett komponálni, amiben több érzelem is megtalálható. 

A filmek és sorozatok használhatják még a zenét a hosszú jelenetek lassú felépítéséhez, de a zene képes ötleteket és történetet bemutatni anélkül, hogy szóbeli magyarázatra lenne szükség – foglalta össze Alick.

A történet eléneklése

A zenei supervisor feladatai közé tartozik olyan zenék felkutatása, amik tökéletesen illenek az adott filmes projekthez. Vannak esetek, amikor nem is a zenében, hanem a dalszövegben találják meg a megfejtést, hiszen a dalszövegek költőiek, elegánsan képesek közvetíteni egy történetet vagy egy gondolatot. Alick természetesen erre is mutatott példát:

A reklám esetében a közönség úgy gondolta, hogy a dalt kifejezetten a filmhez írták, de a valóságban ez nem így történt. A hang eredetileg egy dal része és ez befolyásolta a film összeállítását, nem pedig fordítva. 

Ismeretlen dalok és slágerek

A zenei supervisorok szeretik, ha elsőként fedeznek fel egy ismeretlen vagy új dalt, a független előadóktól származó szokatlan dalok gyakran jól működnek reklámokban, sőt az előző példához hasonlóan befolyásolhatják azt is, hogy milyen irányba haladnak a kreatív folyamatok során. Más a helyzet ismert slágerek esetén, a híres dalok, amik ismerősek, kedveltek és a populáris kultúra részei, ráadásul a dalszövegek üzenetei széles körben ismertek, sőt referenciapontok is lehetnek. Természetesen slágerek esetében is oda kell figyelni arra, hogy az adott dal működjön a film vagy a reklám kontextusában. 

Ha filmes vagy, akkor használd a zene erejét

Alick szerint egy filmes projekt esetén érdemes már az alkotás korai szakaszában is gondolni a zenére. Előadásában azt tanácsolta a filmeseknek, hogy ne hagyatkozzanak könnyen elérhető stock zenékre, helyette próbáljanak meg olyan alkotásokban gondolkodni, ami segíti a karakterek fejlődését, a történet elmesélését. Gondoljanak arra is, hogyan tudnak a zene segítségével az érzelmekre hatni, de arra is, hogyan hat majd a zene az alkotásra összességében. 

Hogyan építése saját brandjét egy feltörekvő zenész?

Nem engedtük el a zenei témákat, így egy kerekasztal-beszélgetés során arról kérdeztük, Babaitisz Jorgoszt vagyis Lil Frakkot, a Sávlekötő házigazdáját, Schiwert-Takács Lászlót, az RTL Talent realitions managerét és Kocsis Andrást, a Kikeltető alapítóját, hogy mihez kezdjen egy feltörekvő zenész, ha brandépítésre adja a fejét. 

Babaitisz Jorgosz vagyis Lil Frakk már évek óta a hazai trap-rap szcéna meghatározó alakja, műsorvezető, műsorkészítő és gyártó. A Kráss Kontent csapattal (amit két osztálytársával, Márky Annával és Gabnay Mátéval hozott létre) több Youtube-on elérhető műsort készített már, így többek között a Sávlekötőt, ami 4 évad után alternarnatív tehetségkutatóvá, a Sávlekötő Camp by OTP Juniorrá alakult. A már második évaddal induló SLKC-nek Lil Frakk a házigazdája és egyben kreatív producere, és egyfajta mentor szerepet is betölt a feltörekvő előadók számára a műsor alatt és azt követően is.

Kocsis András, a Keret Blog és a Kikeltető alapítója, mellette az évek során programszervezője volt több klubnak és fesztiválnak. Lassan 14 éve kiemelt figyelme van a feltörekvő élőzenei előadók és a fura, konceptuális dj-k irányába. Mindezek mellett foglalkozott grafikával, motion design-nal, tetoválással, dj-zéssel, gasztro projektekkel, jelenleg a Teufel nevű kertkocsmát üzemelti.

Schiwert-Takács László, az RTL Talent relations managere, korábban hét évadon át az X-Faktor kreatív producere volt. Jelenleg a média vállalt képernyősei és műsorvezetői mellett a tehetségkutató műsorokban szereplő előadók utóéletét is felügyeli.

Zenei marketing és tehetségkutatók

A zeneipar demokratizálódott – szinte bárki készíthet otthon zenét, és ezeket ki is adhatja – felmerül a kérdés, hogy 2025-ben mit tud nyújtani egy tehetségkutató, egy kezdő zenész számára. Babaitisz Jorgosz szerint most újra fontossá váltak a tehetségkutatók, pár éve lehet, hogy az interneten terjedő zenei projektek irányába billent a mérleg, de manapság éves szinten történnek a változások a zeneiparban. Most nagyobb a zaj, mint korábban, ezért a zenészeknek nehezebb kitűnni, a jó zene pár éve könnyebben felbukkant, ma már az számít, hogy mennyire jó marketinges az adott előadó. Schiwert-Takács László szerint az a jelenlét, amit a televízió ad az leelőzhetetlen, hiába tudja valaki nagyon jól marketingleni a saját zenéjét a televíziós eléréssel nem tud versenyezni. 

Ha már zenei marketing a téma, felmerül a kérdés, hogy milyen olyan skillekre van szüksége egy fiatal előadónak, hogy el tudja indítani a zenei karrierjét. Babaitisz Jorgosz szerint erre nincs egységes válasz, hiszen minden előadónak más a közönsége, ki kell tapasztalni, hogy kinek mi működik. Nem feltétlenül kell mindenkinek ráfeküdnie a TikTok-ra, másoknak a folyamatos fellépések hozzák meg a sikert. Sokan ki szeretnék szolgálni a közönséget, de Jorgosz szerint ez egy hibás lépés, hiszen sokkal fontosabb egy saját közönség kialakítása a tömegek kiszolgálásával szemben. 

Kocsis András, szerint sok olyan előadó van, akik próbálkoznak, de mégsem jön meg számukra az áttörés. Szerinte azok az előadók, akik tényleg nagyon jók, úgy törnek fel, mint a talajvíz, ilyen esetekben lehet, hogy nem is szorulnak arra, hogy tehetségkutatóban próbálják ki magukat. Ha nincs meg a jó zene, akkor lehet próbálkozni, de egy tehetségkutató nem fog segíteni. 

Schiwert-Takács László kiemelte, hogy a tehetségkutatóban való indulás csak egy verziója egy karrier útnak. Lehet egy nagyon jó ugródeszka, de ha valaki nem alkalmas a szakmára, akkor ez gyorsan ki is derül. Tapasztalatai szerint voltak olyan előadók, akik sikeresek voltak ezekben a műsorokban, de sokszor hiányzott a belső motiváció náluk, hamar rájöttek, hogy nem ez az út, amit igazán kerestek. Babaitisz Jorgosz hozzátette, hogy fontos, hogy milyen stábot szervez maga köré az adott előadó, például egy jó manager sokat tud segíteni egy zenei projekt működésében.

X-Faktor 15 éve

A tartalom folyamatosan változik, az elmúlt években az X-Faktor is elmozdult abba az irányba, hogy támogassa az alkotói tevékenységeket és saját produktum létrehozását – összegezte Schiwert-Takács László arra kérdésre, hogy hogyan tud egy televíziós tehetségkutató reagálni a zeneipari változásokra. Ez azt jelenti, hogy már a műsor alatt megjelennek saját dalai a versenyzőknek, sőt a casting alatt is már kifejezetten dalszerzőket keresnek. 

Mit tud nyújtani egy tehetségkutató? 

Elsősorban publicistást kap az az előadó, aki elindul egy ilyen versenyen, például a Sávlekötő Camp esetében is megjelennek dalok már a műsor alatt, hasonlóan az X-Faktorhoz – árulta el Babaitisz Jorgosz. A műsor résztvevői egyébként 100 százalékban megtarthatják a dalaik jogait, opcionálisan dönthetnek úgy, hogy leszerződnek egy kiadónál. 

Kocsis András szerint nem minden esetben tud segíteni a tehetségkutató, nem elég jó dalszerzőnek lenni, érteni kell a csapatépítéshez, és a saját marketinghez is. A tehetségkutató össze tudja hozni az előadókat olyan emberekkel, akik tudják segíteni a munkáját, de végül az előadón múlik, hogyan használja ki ezt a lehetőséget. 

Az X-Faktor esetében a műsor után is támogatják az előadókat egy szemmel látható összeggel, a szerződéses viszonyrendszerek azonban kötöttebbek, mint a többi tehetségkutató esetében, hiszen egy nemzetközi formátum kapcsán vannak kötöttségek, ez egy több éves együttműködés. Szakmai támogatást is nyújt a műsor, énektanárokkal és egyéb szakmai emberekkel. Nem csak olyan emberre van igény a műsorban, aki már a kezdetektől kész előadók, az introvertáltabb dalszerzők is lehetőséget kapnak. 

Kiemelt képek: Szabó Réka