Ha figyelembe vesszük a felhasználók alapvető demográfiai eloszlását is, a dimenziók tovább tágulnak, hiszen ennek a masszának több, mint a 60 százaléka AB státuszú és legalább a fele 30 év alatti.

A hazai netes társadalom bevonása, illetve összekapcsolása egy adott médium fogyasztási folyamatával elkerülhetetlen. A rádiók esetében lehetőség nyílik az adás továbbítására földrajzi korlátok nélkül, az archív anyagok hozzáférhetővé tételére, a hangok arcokká változtatására, a sokat hiányolt vizualitás megteremtésére, és még hosszan lehetne sorolni. Ez azonban kétélű fegyver. A rádió ugyanis vizuális médium, de olyan módon, hogy teret enged a szabad asszociációnak is, a hallgató tehát a saját szintjén, a saját világából merít képeket (álomnőt mondasz álomautóban: én szőkét látok fekete Saab kabrióban, te feketét piros Jeep-ben). A vizuális tartalom tehát a rádiók esetében különösen kényes szempont.

A kommunikációs lehetőségeken túl, illetve azokkal párhuzamosan persze mind nagyobb az online tartalmakban rejlő üzleti lehetőség is. Az internet jelenleg a legdinamikusabban növekvő reklámpiaci tortaszelet, amelyből a lehető legtöbben szeretnének/szeretnénk csemegézni. A versenyképes online tartalmak előállításához azonban pénz kell és emberanyag. Ha ezt a tulajdonosok felismerik, az internet és a hozzá hasonló megannyi interaktív tartalom és szolgáltatás egy új világot és bevételi forrást teremthet, alaposan átfésülhetve a jelenleg fennálló piaci erőviszonyokat.