A zeneműkiadók világszervezete, az ICMP két éven keresztül gyűjtött bizonyítékokat arról, hogyan képezik a legismertebb generatív mesterséges intelligencia-rendszereket. A Billboard beszámolója szerint – amelyet a dalszerzo.hu szemlézett – a szervezet által feltárt anyagok alapján „átfogó és világos” kép rajzolódik ki: gyakorlatilag az összes ismert MI-alkalmazást jogvédett tartalmak felhasználásával tanították be.
Jogvédett zenék és képek az adatbázisokban
Az ICMP adatai szerint:
- a Suno és az Udio a YouTube-ról szerzett zenéket,
- az OpenAI, a Google, a Meta, az X, az Anthropic és a kínai DeepSeek nagy nyelvi modelljei rengeteg dalszöveget használtak fel, miközben a zeneszerzők, szövegírók jogait semmibe vették,
- a Midjourney betanításához pedig lemezborítókat is bevontak.
A szervezet igazgatója szerint ez „nem más, mint a szellemi tulajdon a történelemben ismert legnagyobb lopása” – idézi a Billboard.
A szerzők a vesztesei
Az ICMP-tag Concord szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az ügynek nagyon is valós áldozatai vannak: a zeneszerzők és szövegírók. Az új eszközöket sokszor a szövegírók kiváltására használják, így a szerzők jogdíjai drasztikusan csökkennek. Egy, a CISAC által 2024 végén publikált tanulmány szerint szabályozás nélkül az MI-eszközök a szerzők bevételeinek akár 24 százalékos visszaeséséhez vezethetnek rövid időn belül.
Kettős mérce az MI-fejlesztőknél
A zeneműkiadók arra is rámutattak, hogy miközben az MI-cégek mások szellemi tulajdonát nyílt adatként kezelik, saját tartalmaikra szigorú jogi védelmet követelnek. A nagy technológiai vállalatok felhasználási feltételeiben kifejezetten tiltják a saját anyagaik engedély nélküli gyűjtését, másolását vagy nyilvánosságra hozatalát.
Különösen ellentmondásos, hogy az MI-fejlesztők túlzónak tartják az átláthatósági kötelezettségeket, miközben az ICMP bizonyítékai szerint részletes metaadatokkal – előadók, szerzők, albumcímek, műfaj, szöveg, tempó – együtt gyűjtik be a dalokat a YouTube-ról és a Spotify-ról.
Döntéshozók és bírósági ügyek
Az ICMP anyagait a nyilvánosság számára nem tették közzé, de az elmúlt másfél évben kormányzati döntéshozóknak és jogászoknak mutatták be a bizonyítékokat. A jogsértésben érintett cégek ellen perek indultak, többek között a legismertebb zeneíró alkalmazások egyike, a Suno esetében, amelynek vezetője csak a nagy kiadók keresete után ismerte el a jogvédett zenék felhasználását.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az MI-fejlesztők gyakran a „fair use” (méltányos használat) elvére hivatkoznak – ez azonban kizárólag az Egyesült Államokban létező jogi fogalom. Az EU MI-rendelete ugyanakkor világosan kimondja: az európai piacon használt MI-alkalmazásoknak akkor is meg kell felelniük az uniós előírásoknak, ha a betanítás más országban történt.
Nyitókép: Gaelle Marcel / Unsplash
