A Gfk frissen kiadott jelentésében érdekes megállapításokat tesz az ötvenen túli korosztály fogyasztási szokásaival kapcsolatban. A vizsgálat megállapítása szerint ez a generáció gazdaságilag aktív, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, és jelentős megtakarításokkal rendelkezik. Ez a megállapítás egy pillanatnyi helyzetet tükröz, vagy éppen hogy tartós trendről beszélhetünk?

Nyugaton az ötvenes évektől kezdve beszélhetünk a fogyasztás radikális bővüléséről, mikor is háborút maga mögött hagyó társadalom gyarapodása elérte azt a szintet, ami már egyértelműen megjelent a költésben, a komolyabb  fogyasztásban. A hatvanas, hetvenes évektől a fogyasztás fókuszában ugyanakkor még egyértelműen a fiatalabb korosztály állt, őket célozták a reklámok, a marketingesek az ő szájúk íze szerint dolgoztak, alkották meg a vásárlásra csábító hirdetéseiket. A fiatalság kultusza azonban csak addig tartott, amíg be nem következet egy éles váltás az addigi demográfiai trendben, a társadalom öregedésével ugyanis alapjaiban változott meg minden. A világtendencia pedig Magyarországra is elért, nálunk a kétezres évek közepén történt meg a trendváltás: ekkortól ugyanis a hatvan pluszos népesség számszerűen is beérte a 19 évesnél fiatalabb korosztályt, azaz teljes lett az egyenlőség, épp ugyanannyi fiatal élt Magyarországon, mint ahány idős. A társadalom szerkezete jelentősen megváltozott, és ez a változás megállíthatatlan: három, négy évtizeden belül bekövetkezik az addig elképzelhetetlen, és a társadalom igazi hajtóereje, a produktív népesség már az idősebb korosztály tagjai közül verbuválódik majd. A fogyasztási cikkeket már nem a fiatalabb generációnak kommunikálják, és a fókuszban sem ők lesznek ezentúl. Ez egy megállíthatatlan társadalmi folyamat, amelyhez jobb, ha a cégek is minél előbb alkalmazkodnak és marketingstratégiájukat is ehhez igazítják. 

Az, hogy megfordult az eddigi demográfiai trend és ma már a társadalom többségét nem a fiatalabb korosztály, hanem az idősebbek alkotják, milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a fogyasztásra?

A jelenlegi munkaerőpiaci trendek gyorsabban változnak, mint azt ma gondolnánk. Akár már egy évtizeden belül, de lehet, hogy már pár év múlva is a nyugdíjkorhatár ki fog tolódni 65-70 éves korig. 

Ennek egyszerű a magyarázata: a nyugdíjrendszer sehol a világon nem fenntartható már a jelenlegi formájában. A demográfiai trendforduló óta a nyugdíjkasszába befizetők kevesebben vannak, mint az öregkori járadékot élvezők, így a rendszer már rövidtávon is deficites. Aki pedig tovább marad bent a munkaerőpiacon, az tovább őrzi meg aktivitását, és mentálisan is jobb helyzetben lesz. Dinamikus, életvidám, fogyasztani akaró és tudó emberekkel lesz tehát dolgunk, akikre marketingstratégiát kell építeni, és akiknek mindenek előtt ki kell szolgálni az igényeit.

Ami lesz, az valójában semelyik eddigi marketingmodellhez nem hasonlítható, sőt, ez már nem is marketingkérdés, sokkal inkább demográfiai kérdés. A hatvanan felüliek dolgozni fognak, náluk lesz a pénz, és egy érett, tapasztalt fogyasztói réteg áll majd a kapuk előtt. Egy érdekes összehasonlítás: míg a kilencvenes években még rapid módon „értek” a fiatalok, egyre gyorsabban kerültek be a fogyasztás vágyott világába, addig most egyre lassabban idősödünk, szignifikánsan kitolódnak az életkori határok. 

A fogyasztás szerkezetében ez a trendváltás hogyan jelentkezik majd?

Az életkori határok kitolódása, az, hogy a munkaerőpiacon a mainál 5-10 évvel többet töltünk el, azzal a következménnyel jár majd, hogy nem érünk rá megöregedni. Régebben aki hatvanévesen nyugdíjba vonult, gyorsan elvesztette aktivitását, mentálisan és fizikálisan is gyorsan romlott az állapota. Az aktív életévek gyarapodásával valójában az egészségi állapotunk is javulni fog. Egyszerűen egészségesebben fogunk élni, többet mozgunk majd; a civil élet egyre jobban felértékelődik. Amerikában, Nyugat-Európában, és Japánban ennek már látjuk a példáit, Magyarországon is találkozunk az ezekből az országokból érkező aktív időskorúakkal. Ezeken a helyeken már bevett gyakorlat, hogy az életszakaszok közül a hatvan feletti időszakot is tudatosan megtervezik, programot, életstratégiát készítenek, akár még tíz, húsz évre előre is.

Cikkünk megjelenését a TV2 szponzorálta!