A javaslat értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázhatja azokat a szervezeteket, amelyeket a kormány a magyar szuverenitásra veszélyesnek ítél – ez a kategória kiterjedhet a független sajtóra is, különösen azokra, amelyek nemzetközi támogatásban részesülnek. A listára került szervezetek többek közt: elveszítik az adó 1%-os támogatás lehetőségét, külföldi támogatást csak a NAV engedélyével fogadhatnak el, vezetőiknek országgyűlési képviselőkéhez hasonló vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyet nyilvánossá is tesznek.

A szabályozás szerint a külföldi támogatások bármilyen formája – beleértve pályázati forrásokat, adományokat, szolgáltatásokat – banki ellenőrzés alá kerül, a banktitokra hivatkozás pedig nem lehetséges. A NAV akár 180 napra is felfüggesztheti a szervezetek hozzáférését ezekhez a pénzekhez, és ha megállapítja, hogy a támogatás „külföldi célokat szolgált”, akkor azt vissza kell fizetni – a támogatás 25-szörösének megfelelő bírsággal együtt.

A törvény különösen aggasztó a független médiumok számára, amelyek külföldi pályázatokból, például az USAID-ből részesültek. A kormány – ahogy azt Orbán Viktor korábban megfogalmazta – célul tűzte ki az ilyen szervezetek „pénzügyi gépezetének felszámolását”, mondván, azok „külföldi érdekeket szolgálnak”. A szabályozás nemcsak pénzügyi ellehetetlenítést, hanem nyilvános megbélyegzést és jogi kiszolgáltatottságot is jelenthet a célkeresztbe került szerkesztőségek és újságírók számára.

A tervezet külön nevesíti, hogy a támogatások nem irányulhatnak „a választások befolyásolására” vagy „a demokratikus viták” ösztönzésére – vagyis olyan tevékenységekre, amelyek alapvető részei a szabad sajtó működésének. A jogvédők és médiaszakértők szerint a javaslat a sajtószabadság további szűkítését vetíti előre, különösen a választási kampányidőszakokra nézve.

A törvény a kihirdetését követő harmadik napon léphet hatályba, és új szintre emeli a kormány média feletti kontrollt célzó politikáját.

Forrás: 444
A kép forrása: Pexels