A kommunikációs szakmában dolgozóként – úgy tippelem – a legtöbbünkben vissza-visszatér a kellemetlen érzés, hogy nem éppen a miénk a legfontosabb tevékenység az emberiség fennmaradása szempontjából.
Ezen biztosan lendített egyet, amikor David Graeber „Bullshit munkák” című könyvében kiemelt helyen szerepeltünk a „teljesen értelmetlen, annyira felesleges vagy káros, hogy még az elvégzője sem tudja igazolni a létezését” listán.
Bízom benne, hogy globális értelemben nincs igaza, de a megítélésünkön biztosan nem segít az a gyakorlat, ha a produktumaink alapgondolata onnan indul, hogy „Ki kéne tenni két posztot és egy sztorit hetente az Instagramra”, vagy esetleg „kéne egy TikTok csatorna, mert az most nagyon megy”.
Van olyan ember az életetekben, aki hajlamos arra, hogy csak azért beszéljen, hogy mondjon valamit? Valójában nem szeretne semmit megosztani, nem tesz hozzá semmit az aktuális témához, vagy a környezetében éppen történő eseményekhez, csak egyszerűen úgy érzi, hogy ha nem beszélne, akkor valami rossz történne vele. Az összes pozitív tulajdonsága mellett ezt is szeretitek benne? Ha nem, akkor miért szeretné bárki más ezt egy márkában vagy vállalatban?
Egy tartalommarketing-megoldás szerintem attól lesz jó, amitől minden más a mixben: először van egy átgondolt üzleti tervünk, abban céljaink és célcsoportjaink, amiket igyekszünk a lehető legjobban megérteni. Ezután jöhetnek az üzenetek és a marketingkommunikációs stratégia részeként a csatornák és eszközök. Ha lehet, PESO modellben, mert az nem csak a tervezésben, de a mindennapi munka csekkolásában is szuper dolog. Releváns mondanivaló, a legjobb helyen és a legjobb formában – persze a valóság által szépen a hétköznapok realitásai közé lehozva.
Az értelem mellett viszont kell az érzelem is. A mesék és mítoszok annyira fontosak az életünkben, hogy Noah Harari szerint voltaképp ezek emeltek ki minket a többi rivális emberfaj közül 50 ezer éve. Képesek voltak egymást nem ismerő emberek gondolatait és cselekedeteit összehangolni végig a történelmünkben. Így működik az agyunk.
Ezt felismertük, így érdemes használnunk is: a történetmesélésen keresztül a tudatalattit, az érzelmeket mozgatjuk meg. Ha ezenfelül bevonni is képesek vagyunk a célközönségünket és dialógust alakítunk ki, akkor születnek azok a tartalmak, amelyeket egyébként adblockos, YouTube Premiumos, hagyományos tévéadást csak nagymamájánál, háttérben néző fogyasztóként is szívesen elolvasok / megnézek / meghallgatok / átélek. Hozok is pár példát a közelmúltból, hogy ne csak lózungokkal operáljak:
Amikor van egy őrült ötleted és találsz hozzá egy elkövetőtársat
Például mexikói kaját árulsz, de nem a gasztroinfluencerek célközönségét szeretnéd ezredszerre elérni, hanem egészen másokat a Z generációból. Jöhet a kooperáció az e.l.f. sminkmárkával, az avokádó szivacs, a salsa ajakír és az elvitelesdoboz-design. Bumm, robban az internet.
Amikor megtalálod a tökéletes csatornát és átadod a gyeplőt
Van egy célközönséged, mondjuk középkorú, angolul beszélő férfiak. Mit szeretnek ők? Például autós YouTube-csatornákat nézni orrvérzésig. Add el itt nekik a szappanodat. Ne próbáld erőltetni a saját anyagaidat, briefelj inkább jól és engedd, hogy a Donut media műsorvezetője játsszon kicsit a témával:
Egy sokkal kézenfekvőbb motorolajos példa ugyaninnen:
Amikor mersz önironikus lenni
Valljuk be, a legtöbb termékelhelyezés inkább kellemetlen, mint vonzó. A Wendy’s viszont ebben sem tud hibázni: a Rick & Morty sorozatban egyenesen átverik a szereplőket, hogy bemondják a reklámszöveget. Az üzenet átmegy, a márka jófej, a néző meg jól szórakozott.
Amikor bevonod a fogyasztóidat
A prehisztorikus időkben, még 2000-ben a Heinz indított egy kezdeményezést, amelyben arra kérte az éttermeket, hogy ne verjék át a vendégeiket azzal, hogy a márka tubusait olcsóbb ketchuppal töltik újra. Ezt a gyakorlatot dolgozza most fel újra a „Ketchup Fraud” közösségi média kampány, ahol azt kérik a fogyasztóiktól, hogy tageljék be azokat a vendéglátóhelyeket, ahol ilyet tapasztalnak.
Ennek ez egésznek az az apropója, hogy május 12-ig lehet jelentkezni a CMA23 díjra, ahol én is a zsűri tagja leszek. Kérlek, sok pozitív példát küldjetek arra, hogy itthon is erős az átgondolt, stratégiából építkező, kreatív és önazonos tartalommarketing! Láttam idén szép hazai megoldásokat is, szóval gyűjtsük össze őket egy helyen!
