A magyar médiarendszer átalakításának eddigi lépéseit értékelte július 22-én megjelent elemzésében a CPJ. A nemzetközi sajtószabadság-védő szervezet ígéretesnek tartja a változás irányát, de úgy látja, még korai lenne sikeresnek nyilvánítani a folyamatot.
A CPJ szerint Magyarország előtt történelmi lehetőség áll: olyan plurális médiarendszer kialakítása, amely nemcsak a jelenlegi, hanem bármely későbbi kormány politikai befolyásával szemben ellenálló lehet. Mong Attila, a szervezet európai képviselője arra figyelmeztetett, hogy a lehetőség elveszhet, ha a korábbi politikai irányítás helyére egyszerűen egy másik párt ellenőrzése lép.
A személycseréknél többet vár a szervezet
A CPJ az első fontos lépések között említi a parlamenti újságírói munkát korlátozó szabályok enyhítését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, valamint a közmédia és a médiahatóság korábbi vezetésének leváltását.
Az Országgyűlés június 23-án fogadta el azt a médiatörvény-módosítást, amely megszüntette a Médiatanács, illetve az állami média addigi vezetőinek mandátumát. A jogszabály nyomán július 1-jén Koltay András NMHH-elnöki megbízatása is megszűnt. Ahogy korábban megírtuk, Koltayt eredetileg kilenc évre, 2030-ig nevezték ki; távozása nem fegyelmi eljárás, hanem az új intézményi szabályozás következménye volt.
A CPJ szerint a vezetőváltás jelentős, de önmagában nem hoz létre független szabályozó hatóságot. A valódi próba az új vezetők kiválasztásának módja és az lesz, hogy a kinevezési rendszer képes-e kizárni a mindenkori kormány, illetve a pártok közvetlen befolyását.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a médiatörvény első módosítását érdemi előzetes társadalmi egyeztetés nélkül fogadták el. A CPJ szerint a további reformokat már újságírók, szakmai szervezetek, független szakértők és civil szereplők bevonásával, nyilvános menetrend alapján kellene kidolgozni.
A hírszolgáltatás leállítása is kockázatokat hordoz
A közmédia átalakításának leglátványosabb eleme a hírszolgáltatás júliusi felfüggesztése volt. Július 7-én elsötétült az M1, leállt a Hirado.hu frissítése, a Kossuth Rádió pedig átmenetileg a Bartók Rádió műsorát vette át. Az M1 később magyar filmekkel indult újra, majd klasszikus filmekre, sorozatokra és koncertfelvételekre épülő átmeneti műsorstruktúrát vezetett be.

A CPJ fontos szakításnak tekinti a korábbi működéssel kapcsolatos nyilvános bocsánatkérést, ugyanakkor hangsúlyozza: az átmenet alatt is biztosítani kell a folyamatos közszolgálati hírellátást és az ideiglenes szerkesztői vezetés tényleges önállóságát. A műsorok felfüggesztése, a vezetők leváltása és az irányítási szabályok gyors átírása ugyanis önmagában még nem jelent tartós szerkesztői függetlenséget.
A kérdés médiaipari szempontból sem korlátozódik a közmédia belső működésére. A közszolgálati csatornák műsorstruktúrája, tartalombeszerzése, gyártási gyakorlata és digitális jelenléte közvetlenül érinti a televíziós producereket, gyártócégeket, alkotókat és beszállítókat is. Az M1 július közepén bevezetett filmes-kulturális programstruktúrája például már rövid távon átrendezte a csatorna tartalmi profilját.
Az állami reklámpénzek elosztása is a reform része lehet
A CPJ a következő időszak legfontosabb feladatai közé sorolja az állami hirdetések és a médiatámogatások átlátható, méltányos szabályozását. Ez a magyar média- és reklámpiac számára különösen lényeges kérdés: az állami kampányok elosztása nemcsak az egyes szerkesztőségek bevételét, hanem a médiatervezési piacot, az ügynökségi megbízásokat és a médiapiaci verseny egészét is befolyásolja.
A szervezet szélesebb körű felülvizsgálatot javasol a médiatulajdon átláthatósága és a piaci koncentráció területén is. A reformokat a CPJ szerint összhangba kell hozni az európai médiaszabadságról szóló rendelettel, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó döntéseivel.
További nyitott ügyként említik a Pegasus kémszoftver újságírók elleni alkalmazásának átlátható kivizsgálását, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javítását és a sajtó megfélemlítésére alkalmas visszaélésszerű perek elleni garanciák kialakítását.
A CPJ összegzése szerint Magyarország jó irányba indult el, de az átalakításeredményét nem a gyors személycserék, hanem az intézmények későbbi működése mutatja majd meg. A végső mérce az lehet, hogy az új szabályok akkor is megvédik-e a szerkesztőségeket, ha az általuk végzett újságírói munka kényelmetlen a hatalom számára.
Ebben a videóban szólaltattak meg három magyar újságírót/médiaipari szakembert, melyben a közmédia-átalakítással kapcsolatos reményeikről nyilatkoznak:
via CPJ
Borítókép: Reuters/Mónus Márton

