A parlament művelődési bizottságának szerdai ülésén ismertették a Független Közmédia Testület felállításának várható menetrendjét. Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke szerint Kövér László házelnök július 29-én kérheti fel a parlamenti képviselőcsoportokat a jelöltállításra, amelynek határideje augusztus 23. lehet.
A jelölteket a művelődési bizottság augusztus 26-án, nyilvános ülésen hallgathatja meg, majd javaslatot tesz a testület elnökére és tagjaira. A végső döntést várhatóan az Országgyűlés augusztus 31-i ülésén hozzák meg.
A július 26-án hatályba lépő médiatörvény-módosítás alapján az új testület kilenc tagból áll: három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölhetnek, további három tag pedig médiaszakmai szervezetek jelölése alapján kerülhet be a szervezetbe. A törvény indokolása szerint az új konstrukció politikai paritásos és civil-szakmai összetételt kapcsol össze, a jelölési és meghallgatási folyamat több eleme pedig nyilvános lesz.
A közmédia szervezeti átalakításának egyik kulcsszereplője lesz a testület
A Független Közmédia Testület a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyét veszi át. A testület az Országgyűlés felügyelete alatt működik majd, munkáját pedig önálló költségvetési szervként a Független Közmédia Testület Irodája segíti.
Létrehozása egy szélesebb intézményi átalakítás része. A törvény az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összevonásával egyetlen szervezetbe rendezi a közszolgálati médiaszolgáltatást, a tartalomgyártást és a médiavagyon kezelését. A Magyar Távirati Iroda ezzel párhuzamosan ismét külön társaságként, MTI Nonprofit Zrt. néven működik tovább.
Az új testület tulajdonosi jogokat gyakorol majd a közszolgálati médiatársaságok felett, és szerepet kap vezetőik kiválasztásában, valamint gazdálkodásuk ellenőrzésében. A törvény indokolása ugyanakkor kifejezetten tiltja, hogy a testület beavatkozzon a szerkesztőségi és tartalmi döntésekbe. A szabályozás rendszeres, független szakértők bevonásával végzett tartalmi átvilágítást is előír.
A változás médiaipari szempontból azért különösen jelentős, mert az átalakítás egy szervezeten belülre helyezi a tartalommegrendelést, a gyártást, a médiaszolgáltatást és a vagyonkezelést. Ez a közmédia saját csapatain túl a vele dolgozó gyártócégek, technológiai szolgáltatók, kreatív szakemberek és más piaci partnerek működési környezetét is érintheti. A tényleges hatás ugyanakkor csak az új szervezetek vezetőinek megválasztása és működési gyakorlatuk kialakulása után lesz megítélhető.
A Médiatanács összetétele is megváltozik
A művelődési bizottság ülésén az NMHH Médiatanácsának megújításáról is szó volt. A hétfős testületbe három-három tagot jelölhetnek a kormánypárti, illetve az ellenzéki frakciók, az elnököt pedig nyilvános pályázaton választják ki.
Az elnöki pályázat felhívását augusztus 3-ig kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, valamint legalább öt nagy elérésű elektronikus vagy nyomtatott sajtótermékben. A pályázókat értékelő eseti bizottságban parlamenti delegáltak mellett a Magyar Lapkiadók Egyesülete, az Önszabályozó Reklám Testület, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete is egy-egy taggal vehet részt. Ez közvetlen szakmai képviseletet ad a hazai kiadói, digitális tartalomszolgáltatói, reklámipari és kereskedelmi médiaszektornak a kiválasztási folyamatban.
A médiatörvény módosításának indokolása az átalakítást az Európai Médiaszabadság Törvényhez, vagyis az EMFA-hoz való igazodással magyarázza. Az uniós rendelet a közszolgálati média esetében egyebek mellett a szerkesztői függetlenség, az átlátható vezetőválasztás és a kiszámítható finanszírozás biztosítását várja el a tagállamoktól.
via MTI
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
