Két nagyon fontos, a közösségi médiával kapcsolatos ügy történt a múlt héten az Egyesült Államokban, ami komoly lavinákat indíthat el. Egyfelől az amerikai Kongresszus, azaz a törvényhozás kereskedelmi és energiaügyi bizottsága meghallgatta a kínai tulajdonú TikTok vezérigazgatóját, másfelől Utah tagállam durván megnehezítette a gyerekeknek a közösségi médiás hozzáférést.
A TikTokkal régóta baja van az euroatlanti térségnek, főképp az USA-nak, aminek mindenkori kormánya Kínát tekinti fő globális riválisának. És itt van a panda elásva: az amerikaiak szerint a kínai kormányzat hozzáférhet a Kínában fejlesztett applikáció személyes adataihoz, szóval nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
Emiatt bizonyos fokú tilalmak – főleg kormányzati eszközökön – már születtek Kanadában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Új-Zélandon, valamint az Európai Unió központjában is. Emellett folyamatosan jönnek a hírek a további (nyugati szövetségi rendszerhez kötődő) országok tervezett tilalmairól.
Shou Zi Chew (magyarosan: Su Zi-csu), a TikTok szingapúri származású vezére tehát elegáns öltönyben megjelent csütörtökön a Kongresszus előtt, majd öt órán át válaszolt az aggódó képviselői és szenátori kérdésekre.
Nyilván az anyacég ByteDance Kínához fűződő viszonyát igyekezett a leginkább tagadni: „Hadd mondjam ki egyértelműen: a ByteDance nem Kína vagy bármely más ország ügynöke.” Hozzátette, 150 millió körüli amerikai felhasználójuk adatait szigorúan óvják.
Project Texas
A Guardian összefoglalta, mik hangzottak még el a meghallgatáson. A nagy Kína-para volt tehát a fő csapásirány, miszerint a kínai törvények előírják, hogy a userek adatait hozzáférhetővé kell tenni a kormányzat számára. A cég az ún. Project Texasszal válaszolna a felmerülő kétségekre.
A projekt lényege az lenne, hogy az amerikai felhasználók adatait az Egyesült Államokban lévő szerverekre telepítenék, valamint az Oracle amerikai cég beleláthatna a TikTok forráskódjába. Azonban olyan mennyiségű adat olyan rövid idő alatti áthelyezéséről van szó, ami a szkeptikus képviselők szerint lehetetlen.
Chew megkapta a kérdést egy kaliforniai demokrata képviselőtől, hogy kínai cég-e a TikTok.
A CEO válasza szerint a vállalat globális jellegű, a TikTok nem elérhető a Kínai Népköztársaságban (bár egy alternatív verziója igen), a fő központjai pedig Szingapúrban és Los Angelesben vannak. Azt is megkapta Chew, hogy az appon keresztül próbálta a cég kikémkedni, kik szivárogtattak belső ügyekről riportereknek.
Felmerült még az alkalmazást használó tinik és gyerekek biztonsága is, hisz az amerikai kamaszok 67 százaléka tiktokozik. Olyan veszélyek leselkednek az ifjakra, mint az illegális narkók könnyű beszerzése.
Chew azt felelte az aggodalmaskodóknak, hogy komolyan veszik a kérdést (ami amúgy az iparág többi szereplőjénél is felbukkan), és nem gondolja, hogy a TikTok-felhasználók többségénél felmerülne ez a probléma, de előfordulhat ettől még.
Elvárják az amerikai képviselők és szenátorok azt is a TikToktól, hogy többet tegyen a platformon terjedő káros viselkedésminták ellen, mint az öncsonkítás, önsebzés, evési zavarok vagy veszélyes kihívások terjedése.
Mindenesetre az látszik, hogy a két, mára már ellenségessé vált amerikai nagy párt, a Demokrata és a Republikánus Párt egységesen támogatja a platform korlátozását. A meghallgatás után is olyan nyilatkozatok születtek politikusoktól, hogy Chew nem győzte meg őket, be kellene tiltani a TikTokot.
Ez azonban nem lenne egyszerű jogilag, többek közt a szólásszabadság elve miatt, de fiatalok milliói használják naponta az applikációt, az sem mellékes, hogy velük is kiszúrna a politika. Alternatívának sok civil szervezet azt javasolja, hogy az adatvédelmi törvényt masszívan szigorítsák meg.
Utah utat mutat
Nem kifejezetten a TikTok ellen, de a gyerekek védelme érdekében a nyugati-hegyvidéki tagállam, Utah is bekeményített, mint írtuk fentebb. A CNN cikke szerint csütörtökön írta alá Spencer Cox kormányzó azt a törvényt, ami szülői hozzájáruláshoz kötné a fiatalok közösségi médiás regisztrációját. A jogszabály 2024. március 1-én lép hatályba, és más korlátokat is tartalmaz:
- minden utah-i felhasználónak vissza kell igazolnia a korát bejelentkezéskor,
- betiltják a kiskorúaknak való reklámozást,
- este fél 11 és másnap reggel fél 7 között elérhetetlenné teszi a közösségi appokat a 18 év alattiaknak,
- lehetőséget ad a szülőknek, hogy hozzáférjenek a gyerekük fiókjaihoz.
A benyújtó szenátor, a republikánus Michael McKell a fentebb említett lelki okokkal (depresszió, szorongás, öngyilkos gondolatok a közösségi média hatására) indokolta a törvényt. „Mint törvényhozó és szülő hiszem, hogy ez a törvény a legjobb út előre, hogy megelőzzük, gyermekeink megadják magukat a közösségi média negatív és olykor életveszélyes hatásainak” – mondta a szenátor.
A CNN azt írja, évek óta küzdenek amerikai törvényhozók szerte az országban azért, mert nagyon megroggyant a tinédzserek mentális egészsége a social media miatt. Utah úttörő lett e téren, de más tagállamok is fontolgatják, hogy erre az ösvényre lépnek, így Ohio és Connecticut is. Így erősebb a remény is, hogy ha elég tagállam szigorít e téren, akkor a központi-szövetségi kormányzat is így tesz.
Oda a privát szféra
Kritikusai is vannak a utah-i jogszabálynak: az Electronic Frontier Foundation nevű alapítvány szerint veszélyes precedenst teremt a felhasználók jogai szempontjából. Ugyanis a userek adatai kevésbé lesznek biztonságban, sőt a fiatal használók alapvető jogai is sérülnek. Ugyanis sok kamasznak ez a legbiztonságosabb és legintimebb módja, hogy kommunikáljon másokkal. Ez olyan csoportokat is súlyosan érinthet, mint az LMBTQ-közösség.
De elég csak azokra a tinikre gondolni, akik rossz viszonyban, neadjisten bántalmazó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akik jövő évtől kontrollt gyakorolnak majd a közösségi fiókjaik felett.
A Facebookot és Instagramot is tulajdonló Meta azt kommunikálja, egyetért a jogalkotók szándékával, ugyanakkor szeretné szabadon hozzáférhetőnek is meghagyni platformjait, és elérni, hogy a fiataloknak ezeken jó élményeik legyenek.
A törvénynek persze sok buktatója lehet. Például a kötelezően kikapcsolandó algoritmus visszaüthet, és a felhasználóra szabott kontent helyett olyan is szembejöhet vele, ami taszítja, félelmet kelt benne. Ráadásul a kijátszhatóság is megmarad, pl. közösségi médiás fiókkal rendelkező, de azt nem használó felnőtt rokonok oldalának átvételével vagy VPN-nel, azaz virtuális magánhálózatok közbeiktatásával.
A fő kérdés az, Utah-val beindul-e egy dominóhatás, követik-e más amerikai tagállamok a példát, szigorításra sarkallja-e ez a szövetségi kormányzatot, valamint a világ más országai is így tesznek-e. Visszacsatolva a TikTok ügyére az se mellékes, hogy egyes nemzetek hasonló szigorításokat vezessenek be, de azt a saját lakosaik elleni kémkedésre használják fel. Mindenesetre könnyen lehet, hogy alapjaiban változtathatja meg a szociális médiát, ami most jön.
(Kiemelt kép: Brian / Adobe Stock)
