Szebb napokat is látott már a TikTok: először a fizetős videók, majd a kiskorúak képernyőidejének korlátozása tett be a felhasználóknak, miután kiderült, hogy a platformon rengeteg káros (önpusztítással, mentális problémákkal, evészavarokkal kapcsolatos) tartalommal találkozhatnak a gyerekek. Egyes kormányzati munkahelyeken pedig – Kanada, az Egyesült Államok és az Európai Parlament mellett most már az Egyesült Királyságban is – egyenesen eltiltották a dolgozókat a tiktokozástól kiberbiztonsági problémákra hivatkozva. A kérdés, hogy valóban kínai kémprogramról van-e szó, úgy tűnik, örök, a felhasználók pedig a teljes tiltástól tartanak. A Vox 9 pontban szedte össze, hol tartunk most a TikTok-vitában.
Először is: mi köze lehet egy tátogós-táncikálós klipekre felhúzott üzletnek a Kínai Kommunista Párthoz?
A TikTok tulajdonosa a pekingi székhelyű ByteDance, ami a kínai törvényeknek eleget téve bármikor továbbíthatja a személyes adatokat a kormánynak – durvább esetben akár propagandát és félrevezető információkat is ráküldhet a felhasználókra. Ezekre persze semmi bizonyíték nincs, és megtörtént esetekről sem tudunk – a TikTok pedig nyilván minden ilyen vádat tagad. A Buzzfeed News ennek ellenére talált arra utaló nyomokat, hogy Kínában látják az amerikai állampolgárok adatait. A TikTok szerint viszont ők ugyanazt a protokollt követik, mint más globális vállalatok, innentől kezdve pedig az amerikai kormány felelőssége, hogy mennyire védi átlátható módon a felhasználók adatait.
Ezek alapján nem csoda, ha az amerikai törvényhozásban nincs túl nagy népszerűsége a platformnak. A republikánusok jogszabályokkal tiltanák/szigorítanák az alkalmazást, vagy arra kényszerítenék a ByteDance-t, hogy eladja a TikTokot egy amerikai cégnek. A demokraták szintén szigorítanának, de a tiltást egyelőre nem támogatják. A BBC viszont arról ír, hogy Joe Biden kormánya is az anyacég megvásárlását támogatná – ezt részben megerősíti, hogy a külföldi befektetéseket felügyelő bizottság (CFIUS) már felvette a kapcsolatot a ByteDance-szel.
A felhasználók felől viszont gyakran elhangzott kritika, hogy egy ennyire friss és felkapott appot nem a többnyire idős és feltehetően nem tiktokozó politikusoknak kellene korlátoznia, akik ,,nem értenek a modern technológiához", főleg nem a TikTokhoz. (Ezek alól kivétel lehet a demokraták progresszív szárnyához tartozó Bernie Sanders szenátor, a 81 éves politikus ugyanis majdnem másfél millió követővel rendelkezik a platformon.)
A felhasználók mellett a tiktokkerek is törhetik a fejüket: az itthon is gyakran másfél millió forintot kereső influenszerek aligha tudnának ugyanolyan sikeresek maradni egy másik platformra költözve, és a teljesen ismeretlen tartalomgyártókat sem kapja fel úgy az algoritmus, mint a TikTokon. A már befutott influenszereket cserébe jobban támogatja az algoritmus mondjuk az Instagramon, mint a TikTokon, ahol a tízmillió követővel rendelkező alkotót is elsodorhatja a feed.
A teljeskörű tiltás helyett valószínűbb forgatókönyv, hogy ellehetetlenítik a TikTok használatát. Itt érdemes megnézni, milyen tervei voltak Donald Trumpnak, amikor 2020-ban elnökként be akarta tiltani a platformot. A trumpi szigorítás lényege a tranzakciók blokkolása lett volna – vagyis az alkalmazásboltok nem engedélyezhették volna a TikTok letöltését. Így például az iPhone esetében nagyon nehéz lett volna letölteni egy olyan alkalmazást, ami nincs meg az App Store-ban, ahogy a frissítések és a személyre szóló reklámok sem lettek volna elérhetőek. A törvény kiterjesztésének segítségével könnyebb lett volna ellenőrizni az információforrásokat és a hirdetőket is – ez esetben magát a kínai kormányt. Ezután a biztonsági tanácsadók javaslatot tehettek volna az elnöknek a további intézkedésekről, így az alkalmazás tiltásáról is.
A TikToknak természetesen nem érdeke, hogy kitiltsák az USA-ból, ezért próbálnak mindent megtenni azért, hogy megbízhatónak tűnjenek – a ByteDance eladása nélkül ez viszont aligha lehetséges. (Tegyük hozzá, hogy ehhez az üzlethez valószínűleg a kínai kormánynak is lenne egy-két szava.) Bár a megoldás még nem látszik, a teljeskörű tiltás azonban – ami Indiában egyébként 2020 óta érvényben van – olyan drasztikus lépés, ami a Vox szerint egyelőre nem elképzelhető az Egyesült Államokban. Ennek kissé ellentmond egy olyan törvénytervezet, ami lehetővé tenné az elnök számára az ellenséges országokból érkező technológiák betiltását – ehhez először persze meg kell szavazni azt.
