A Mérték Médiaelemző Műhely immár a tizedik Lágy Cenzúra jelentését publikálja. 2013-ben még egy nemzetközi projekt részeként, a WAN-IFRA (World Association of Newspapers and News Publishers) szervezettel együttműködve készült el az első jelentés, amely már akkor a magyar médiarendszer foglyul ejtéséről szólt – írják a Mérték Médiaelemző új füzetének előszavában, majd így folytatják:
„A lágy cenzúra vagy indirekt cenzúra a médiatartalom ellenőrzésének és befolyásolásának olyan közvetett módszere, amely a nyílt tartalmi cenzúra helyett a médiapiac szerkezetének átformálásával és a gazdasági erőforrások manipulálásával éri el céljait. A 2010-ben elfogadott médiatörvények és annak módosításai olyan szabályozási környezetet hoztak létre, amelyben lehetségessé vált a rendkívül magas piaci koncentráció kialakítása, a közszolgálati média autonómiájának felszámolása és az egypárti médiahatóság működtetése. A helyzet sok mindenben változott az elmúlt közel másfél évtizedben, de a logikája ugyanaz maradt: a szabad, sokszínű és piaci alapokon működő média helyett politikailag megszállt médiarendszer alakult ki.
Eddig minden jelentésben megállapíthattuk, hogy a helyzet romlott a korábbiakhoz képest, és ez 2024-ben sem volt másképp. Az év összefoglalója megmutatja, hogy az újságírói munka egyre nehezebbé vált, az európai és önkormányzati választás kampányában abszurd magas szintre nőtt a hirdetési költés és a közszolgálati média gátlástalanul visszhangozta a kormánykommunikációt. A piaci folyamatok továbbra is az eddigi mintázatot követték. A bevételek túlnyomó többsége a kormányközeli médiába áramlott, míg a rendkívül népszerű, a nyilvánosságot gyakran meghatározó független média csak sokkal kisebb arányban, mindössze 23,6 százalékban részesedett a bevételekből. A médiajogi környezet néhány ponton módosult, bár igazi változás csak később, a 2024-ben megszavazott, de 2025-ben hatályba lépő Európai Médiaszabadság Törvénytől várható. A médiahatóság változatlan módon osztja újra a rádiós frekvenciákat, de örvendetes fejlemény, hogy 2024-ben néhány olyan helyi rádió is médiaszolgáltatási jogosultságot kapott, amelyiknek nincs látható kötődése a kormánypárthoz.
A 2024-es év kétségtelenül legfontosabb és legszomorúbb fejleménye, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkezdte működését. Mint ahogy a hivatal felállásakor sejteni lehetett, a fő cél a független média és a civilek lejáratása. Korábban ezt a kormánypárti média és különböző politikai influenszerek tették, de 2024 óta a Szuverenitásvédelmi Hivatal pecsétje is rajta van ezeken a lejárató anyagokon. A Szuverenitásvédelmi Hivatal is részévé vált az államilag finanszírozott dezinformációs hálózatnak. Az év ebből a szempontból tehát szimbolikusnak is tekinthető, valóban új szintre lépett a nyilvánosság uralása.”
A Szuverenista médiapolitika füzet sorra veszi még a 2024-es év médiapolitikai főbb pontjait és változásait, a médiapiaci fejleményeket, a médiajogi változásokat, és bemutatja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt mint az állami dezinformáció új szereplőjét.
A füzet ezen a linken olvasható.
Forrás: MÚOSZ
Nyitókép: Pexels/Lisa from Pexels
