A magyar szakértők azt állítják, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásai és bírságai már így is legalább olyan kemények, mint a közösségi irányelveké. A versenyhivatal az elmúlt években több százmilliós bírságot rótt ki jogsértő reklámozásért hirdetőkre, amelyek közült többen bíróságra mentek fizetés helyett.

Az Európai Bizottság, felülvizsgálva az 1998-ban megállapított iránymutatását, július 28-án a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó új bírságszámítási módszertant tett közzé. Az elbírálás szempontjai transzparensebbek és a kiszabható bírságok jóval magasabbak is lehetnek ezentúl. „Ez az uniós iránymutatás azonban nem feltétlenül érinti a magyar rendszert, mivel az a mai formájában is tükrözi a közösségi iránymutatásban előirányzott elvek többségét” - tudtuk meg Sárai Józseftől, a GVH nemzetközi irodájának vezetőjétől. Az uniós bírságszámítási módszerváltozás ezért nem befolyásolja a magyar eljárásokat, köztük a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámok szankcionálására kiszabható büntetések mértékét sem.

A friss uniós direktíva ezért nem befolyásolja a magyar eljárásokat, köztük a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámok szankcionálására kiszabható büntetések mértékét.

Jogsértő reklámozásért a GVH már többször is kiszabott százmillió forintos - vagy feletti -bírságot. Idén az Elektro Pont 105 millió forintos, a Colgate-Palomolive pedig rekordösszegű, 267 millió forint bírságot kapott. A versenyhivatal 2005-ben a Magyar Telekomot 150 millió forint bírsággal sújtotta, míg két éve az Aegis gyógyszercég százmillió forintot kapott a fogyasztók megtévesztése miatt.
Egyes példák azonban azt mutathatják, hogy a hazai rendszer mégsem elég kemény: a kiszabott, akár több millió forintos büntetések kiszabása - mint például a Tele2, a Magyar Telekom, a Colgate-Palmolive, vagy a „visszaeső” Tesco esetében - sokszor egy hosszas pereskedés kezdetét jelenti. Ez azonban nem jelenti, hogy a bírságot nem kell megfizetni. Mint azt a Magyar Telekom sajtóosztályától megtudtuk, a vállalat az előírásoknak megfelelően már befizette a megállapított 150 milliós összeget, a bírósági eljárást csak ezután kezdeményezte: az első tárgyalás ez év szeptemberében lesz. Mindazonáltal a Magyar Telekom és a GVH konfliktusa kizárólag az esetre korlátozódik, a távközlési cég általánosságában egyetért a GVH döntéseivel és eljárásaival. Gosztonyi Csaba, a Tele2 szóvivője hasonlóan vélekedik a Tele2 és a GVH viszonyáról. Mint ismeretes: a versenyhivatal idén márciusban 50 millió forintra büntette a Tele2-t megtévesztő reklámozásért, a távközlési cég pedig jogorvoslattal élt a bírság mértéke miatt.

Gosztonyi Csaba szerint a pereskedés nem jelenti azt, hogy ne tartanák fontosnak a hivatal által képviselt szabályozást és irányelveket.
Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára úgy gondolja, hogy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas hirdetések kezelése és bírságolása igen szigorú itthon. Markovich Réka hozzátette: a nemritkán évekig húzódó peres ügyek nem a GVH döntéseinek irrelevanciáját, megkerülhetőségét, csak a jogi eljárás körülményességét jelzik. Mint mondta: a bíróságra vitt ügyeknél szinte mindig megerősítik a jogsértés tényét, a bírság mértéke változhat az eredetileg kiszabotthoz képest.

A versenyhivatal a pénzbíráság kiszabásán kívül a jogsértés megszüntetésére is kötelezi a hirdetőt (kevésbé súlyos jogsértés esetén csak az utóbbi a szankció). A szövetség főtitkára elmondta: ha a „betiltott” hirdetés tovább fut, az sem feltétlenül tudatos szabályszegést jelent, hanem csupán azt, hogy a határozat nem emelkedik jogerőre azonnal: rendelkezésre áll idő a határozat megtámadására, mely ha megtörténik, az tovább halasztja a végrehajtását. Markovich Réka szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas reklámok elbírálásában kétségkívül az adja a legnagyobb nehézséget, hogy nem nagyon lehet egy egységes séma szerint eljárni, hanem minden egyedi esetet külön szükséges és lehetséges vizsgálni, és ez szintén kedvez a hosszan elhúzódó hatósági, bírósági eljárásoknak.